Önkormányzati társulás likviditási problémája

Kérdés: Önkormányzati társulásunkat több önkormányzat hozta létre egy uniós beruházás megvalósítása céljából. Időközben támogatást nyertünk egy másik 100%-ban támogatott nettó finanszírozású projekt kivitelezésére is. Problémát a nagy összegű visszaigényelhető áfa okozza. Van-e lehetőség arra, hogy valamelyik tagönkormányzat kamatmentes vagy kamatos hitelt nyújtson a társulásnak erre az átmeneti időszakra? Vagy olyan elszámolási kötelezettséggel pénzeszközt ad át, amivel a visszaigénylés után el tudunk számolni feléjük? A fentieken kívül milyen megoldást tudnak még javasolni, amivel a likviditási problémánk megoldható lenne? A banki hitel felvételéhez az összes önkormányzatnak hozzá kell járulnia, és az indikatív ajánlatok alapján ez egy nagyon költséges lehetőség.
Részlet a válaszából: […] A problémát feltehetőleg nem a nagy összegű visszaigényelhető áfa okozza, hanem az, hogy az áfát a szállítóknak ki kell fizetni, a visszaigénylés pedig 30, 45 vagy 75 nap az Art. 37. §-ának (4), illetve (4a) bekezdése alapján, ezért likviditási gondot okoz az áfa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

Intézményfinanszírozás áfája

Kérdés: Intézményünk működési körébe iskolák, bölcsődék és szociális intézmények étkeztetése tartozik. Tevékenységünkhöz az önkormányzati támogatást intézményi finanszírozásként kapjuk. Többek között a Költségvetési Levelek év elején megjelent számaiban az jelent meg, hogy ebben az esetben a támogatás nem adóalap, csak az ellátottak étkezési térítési díja és kapcsolódó beszerzése előzetesen felszámított áfája teljes egészében levonható. Esetünkben az önkormányzat képviselő-testülete az ellátottak térítési díját határozza meg (ha közben árváltozás történik, azt a rendelet nem követi le). Az intézményfinanszírozás nem étkezési finanszírozás, nincs lejelentve a tényleges adagfogyasztás az önkormányzat felé, a felügyeleti támogatást intézményfinanszírozásként kapjuk. Jól értelmezzük, hogy a támogatás ebben az esetben nem adóalap?
Részlet a válaszából: […] ...az ellátott által fizetett összeg. A beadványbanelőadottak alapján a szervezet a tevékenységének ellátásával összefüggésbenintézményfinanszírozásban részesül, mely esetben az adófizetési kötelezettség atámogatás formájában juttatott összeg vonatkozásában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Önkormányzati támogatás áfája

Kérdés: Költségvetési szervünk önkormányzati szakfeladatot lát el, amelyhez kapcsolódóan az önkormányzattól támogatásban részesülünk. Az általunk elvégzett szakfeladatot kizárólag ellenérték fejében végezzük, ami után adófizetési kötelezettségünket teljesítjük. Kérdésünk az önkormányzattól kapott támogatás áfabeli megítélésére vonatkozik, 2006-ra és 2005-re vonatkozóan. Keletkezett-e arányosítási kötelezettségünk az elmúlt években?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenység ellátása érdekében nyújt támogatást a költségvetési szervrészére. Kérdéses azonban, hogy a támogatás nem intézményfinanszírozás-e?Amennyiben igen, tehát a költségvetési szerv a támogatást azért kapja, hogyműködése biztosítva legyen, és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Arányosítási kötelezettség

Kérdés: A Költségvetési Levelek 56. számának 1280-as kérdését és annak válaszát elolvastam, melyet úgy értelmeztem, hogy 2006-tól az önkormányzat által az intézmény részére megállapított támogatás miatti arányos adómegosztási kötelezettség megszűnik. Az APEH-nál is érdeklődtem a fenti módosításról, és az a véleményük, hogy ez az intézményfinanszírozás nem tartozik ebbe a változásba. Tehát függetlenül attól, hogy adóköteles tevékenységet is folytatok, a beszerzéseket, igénybe vett szolgáltatásokat el tudom különíteni, ennek ellenére továbbra is az arányos, adómegosztási szabály vonatkozik intézményünkre. (Intézményünk uszodát, műjégpályát és sportcsarnokot üzemeltet. A tevékenységekre önkormányzattól támogatást kapunk. Az uszodában és a jégpályán csak adóköteles tevékenységet folytatunk.)
Részlet a válaszából: […] ...többé nem jelentiazt, hogy az adóalanynak arányosítani kell. Ez vonatkozik mindenállamháztartási támogatásra, így tehát az intézményfinanszírozási államháztartásitámogatásra is. Tehát, ha egy intézmény (vagy más adóalany)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.

Áfaarányosítás szabályai

Kérdés: A Költségvetési Levelekben már többféle megvilágításban olvastam az áfaarányosítás szabályairól. Sajnos számomra még mindig nem egyértelmű a támogatás figyelembevétele az arányosításnál. Önálló költségvetési intézményünk étkeztetést végez. 2005. évtől az önkormányzat megbontotta az intézményi finanszírozás előirányzatát: - étkezési támogatásra - céltól független támogatásra Szeretném megtudni, hogy ebben az esetben alkalmazhatom-e a 38. § (1) bekezdés b) pontja szerint az elkülönített tevékenységi arányosítást. Ezenkívül szeretném megtudni, hogy amennyiben az elkülönített tevékenységi arányosítást végeztem, akkor jól vezettem-e le az elkülönített arányosítást? Példa: Étkezési (adóköteles) bevétel:100 Ft Áfa:15 Ft Bérleti díjak (adómentes):20 Ft Adóköteles tevékenység havi finanszírozása (Étkezés) finanszírozása:400 Ft (csak előirányzatból pántlikás): Céltól független támogatás:400 Ft Étkezés (elkülöníthető) beszerzés áfája:60 Ft Arányosításban (nem elkülöníthető beszerzés) levonható áfa:40 Ft Elkülöníthető adóköteles bevétel (étkezés) = 100 Adóköteles bevétel+Adóköteles tevékenység havi finanszírozása 100 + 200 Étkezés elkülöníthető áfája: 60 Ft x 0,333 = 19 980 Ft Nem elkülöníthető beszerzés áfa-visszaigénylésének arányosítása: Adóköteles bevétel = 100 = 40 x 0,192 = 7680 Ft Adómentes bevétel+Adóköteles bevétel+Céltól független támogatás 20+100+400 A ténylegesen visszaigényelhető áfa összege: 19 980 + 7680 = 27 660 Ft Szeretném tudni, hogy jól számolom-e a visszaigényelhető általános forgalmi adót?
Részlet a válaszából: […] ...A felvázolt számítás elviekbenhelyes. Feltehetően elírás miatt a "kisarány" nevezőjében szereplő 200 helyetta példában étkezés finanszírozásaként említett 400-nak kellene szerepelni. Így értelemszerűen a számítás eredménye a levezetettőleltérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 11.

Szennyvíztelep bővítése

Kérdés: Polgármesteri hivatal vagyunk. Szakfeladatunk között van áfaköteles és áfamentes tevékenység is. A hivatal szennyvíztelep-bővítést tervez 2005. évben. (A szennyvíztelep bérbe van adva.) A bővítéshez saját adóköteles bevételt és egyéb szakfeladattól átvett pénzeszközt használ fel, amennyiben hitelt kell felvenni a beruházáshoz, azt saját bevételéből fizeti. Analitikában az önkormányzat el tudja különíteni ezen beruházás bevételeit és kiadásait. A fentieket be kell-e vonni az arányosításba?
Részlet a válaszából: […] ...és nem is meghatározott tevékenységhez folyósítotttámogatást, hanem más szakfeladattól átcsoportosított összeget, azaz azintézményfinanszírozás keretében jutatott támogatást használják fel részben ecélra. Ezért álláspontom szerint csak a 38. § (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Ingyenes étkeztetés áfakötelezettsége

Kérdés: A jogszabályon alapuló ingyenes étkeztetés után kell-e áfát fizetni, illetve befolyásolja-e a levonási jogot?
Részlet a válaszából: […] ...fizeti meg (konkrétan egyedi igénybejelentés alapján, egyediesített szolgáltatásokhoz és nem csak általánosságban intézményfinanszírozásként utalva a pénzt), akkor az az Áfa-tv. 22. § (2) bekezdése szerint ellenértéket képez a szolgáltatásnyújtónál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 16.