Maradványelszámolás

Kérdés: A költségvetési szerveknek a maradvány elszámolása során a költségvetési számvitelben a maradvány összegével azonos összegű kiadási előirányzatot kell képezni. Önkormányzatunknál a 2017. évi maradvány megállapításakor a finanszírozási bevétel közel 400 millió Ft nagyságrendben tartalmaz lekötött betét megszüntetését. Betétbontáskor az önkormányzatnál nem keletkezik ténylegesen bevétel, a B817 rovatra könyvelt finanszírozási bevétel egy korábban keletkezett bevétel fizetési számlára történő újbóli átvezetése. Mivel a maradványkimutatás nem a költségvetési év során keletkezett bevételek és kiadások különbözetét mutatja a betételhelyezés és betétbontás miatt, ezért a beszámolás évét követő évben – 2018. év – a költségvetési maradvány igénybevételekor nem a költségvetési évben ténylegesen keletkezett bevételi többlet igénybevételére lesz lehetőség. A betétbontás miatt a maradvány összege nagyobb, mint az önkormányzat tényleges pénzeszköze, ezért 2018. évben a maradvány elszámolása során olyan kiadási előirányzat képzésére kerülhetne sor, melynek pénzügyi teljesítésére tényleges forrás nem áll rendelkezésre, álláspontom szerint kötelezettség nem vállalható rá. Kérdésünk ezzel kapcsolatban, hogy milyen kiadási jogcím képzése javasolt? És a képviselő-testület részére hogyan vezessük le, hogy bár jelentős összegű a maradvány, de az nem osztható fel tényleges kiadási előirányzatra? Ha K513 Tartalékok rovaton szerepel, a képviselő-testület az év során fel szeretné osztani más kiadási rovatokra, azonban a kiadások teljesítésére nem lenne lehetőség, ezért erre az előirányzatra kötelezettséget sem lehetne vállalni. Ha K916 Pénzeszközök lekötött bankbetétként elhelyezése rovaton képzünk előirányzatot, az év során itt sem lenne pénzügyi teljesítés.
Részlet a válaszából: […] ...és tartalmának egyszerűsítése volt. Nincs már záró pénzkészlethez kapcsolódó korrekciós tétel és a maradvány összegét módosító finanszírozási korrekció. Nem tudnak tartalékolni sem, mert erre sincs lehetőség a szabályok szerint. Az előző évben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 8.

Önkormányzati lakásalap

Kérdés: Egy önkormányzat lakásalapszámlájának kiadásait és bevételeit tervezi. A kiadások lakásépítési, -vásárlási kölcsönök, a bevételek a kölcsönök visszatérüléseként jelennek meg. A nyújtott kölcsönök és visszatérülésük költségvetési vagy finanszírozási bevételek és kiadások? Amennyiben az önkormányzat úgy dönt, hogy a lakásalap terhére újabb kifizetéseket nem biztosít, a beérkező törlesztésekből megvalósíthatók-e önként vállalt feladatok, tehát saját bevételnek tekinthetők-e a visszatérülések? Ehhez meg kell-e szüntetni a lakásalapszámlát, vagy a lakásalapszámla bevételei átutalhatók-e a fizetési számlára?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzati lakásalapból fizetett kölcsönök és azok visszatérülései költségvetési kiadások és bevételek, amelyek az elkülönített számlán kerülnek kimutatásra.A lakásalap forrásáról az önkormányzat rendelet megalkotásával dönt, ahol a forrás megnevezésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 19.

Negatív pénzmaradvány könyvelési tételei

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek ismertetni a negatív pénzmaradvánnyal kapcsolatos könyvelési lépéseket!
Részlet a válaszából: […] ...a költségvetési szerv vállalkozásitevékenységet is folytat, és a tárgyévben képződött eredményét a tárgyévbenalaptevékenységének finanszírozására használta fel. Ebben az esetben évnyitásután rendező tételként a 4221. Vállalkozási tartalék főkönyvi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Munkáltatói adómegállapítás

Kérdés: 2006. január 1-jével megszűnt a magánszemélyek jövedelemadójának munkáltatói megállapítása. A múlt év decemberének elején egy előadáson azt hallottuk, hogy ennek ellenére a munkáltatónak közre kell működnie a magánszemély bevallásában. Milyen feladatai vannak a munkáltatónak? Megtagadhatja-e a munkáltató az adómegállapítást?
Részlet a válaszából: […] ...alapuló adómegállapítást az a magánszemélykérhet, aki– a) az adóévben kizárólag munkáltató(k)tól, a helyiönkormányzat nettó finanszírozási körébe tartozó kifizető(k)től szerzett olyanbevételt, amelyet a nyilatkozat hiányában köteles lenne bevallani,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 6.