Késedelmi kamat

Kérdés: A Költségvetési Levelek 241. számának 4421. számú kérdésére adott válaszuk szerint a késedelmi kamatot követelésként előírni a teljesítéssel egyidejűleg kell, tehát akkor, amikor a késedelmi kamat befolyt. A válasznál nincsen jogszabályi hivatkozás, vagy a jogszabályokból történő levezetés. Kérem segítsenek a jogszabályi hivatkozás megtalálásában! Ezzel összefüggésben merül fel az is, hogy mi a helyzet egy jogerőre emelkedett fizetési meghagyásban szereplő tőkére, meghiúsulási kötbérre, eljárási díjra, ügyvédi díjra vonatkozóan. Ezeket követelésként elő kell írni, vagy csak akkor és olyan összegben, amikor ezek befolynak a költségvetési szervezethez?
Részlet a válaszából: […] ...könyvelendő, mint a kölcsön késedelmi kamata.Az Áhsz. 15. számú mellékletének, az „I. Egységes rovatrend a költségvetési és finanszírozási bevételekhez, kiadásokhoz” cím alatt található meghatározása szerint:B411. Egyéb működési bevételek rovaton...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Előzetesen felszámított adó arányosítása

Kérdés: Költségvetési szervünknél az arányosítás képlete az Áfa-tv. 5. számú mellékletében rögzítetteknek megfelelően:
– a számlálóban: az adóköteles nettó árbevételét (szolgáltatásnyújtás) és
– a nevező: a számlálóban szereplő összege + adólevonásra nem jogosító szolgáltatásnyújtás ellenértéke, és az összes támogatás (intézményfinanszírozás + átvett pénzeszközök + fenntartói támogatások) szerepel.
Állásfoglalásukat kérjük a nevezőben szereplő támogatás összegét befolyásoló tényezőkkel kapcsolatban. A költségvetési szerv az átvett pénzeszközhöz kapcsolódó és a támogatótól kapott összegek általánosforgalmiadó-részét kifizeti, a támogatásokkal elszámol. Ezenfelül még az arányszám számításánál a nevezőben is szerepelteti a támogatási összegeket, csökkentve ezzel (az adóköteles bevételhez kapcsolódó) levonható általános forgalmi adó arányszámát. Továbbá a pénzforgalom nélküli intézményfinanszírozás is torzítja az arányszámot, melyhez nem kapcsolódik adóköteles kiadás (bér + munkaadót terhelő járulékok). Ebből adódóan az intézménynél ezek az összegek nem ellenértékhez kapcsolódnak, így a jogszabály által előírtnál magasabb áfaösszeg kerül befizetésre a költségvetésbe.
Részlet a válaszából: […] ...Iparűzési és más helyi adóbevétel.A költségvetési szerv által kapott ellenértéknek nem minősülő támogatásokat (intézményfinanszírozás, állami normatív támogatások, fenntartói támogatások, nem bevételszerző tevékenységhez elnyert pályázati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

EU-s pályázat elszámolása

Kérdés: A 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (Áhsz.) szerint működő intézmény több uniós pályázattal rendelkezik mint támogatott szervezet. A támogatási szerződés alapján a finanszírozási formák eltérőek, de legtöbb esetben utófinanszírozási formában történik a támogatás. Hogyan kell elszámolni 2014-től ezen finanszírozási formát? Hogyan, mikor és milyen formában kell kimutatni az Irányító Hatósággal szembeni követelést, amikor egy számlát előfinanszírozva kifizetünk?
Részlet a válaszából: […] ...és az Áhsz. 28. § (4) bekezdése szerint] T941 – K4435. A folyósított (támogatási előleg nélküli támogatásnál, szállítói finanszírozásnál a megállapított) támogatási előleg terhére kötelezettségvállalás, nem szállítói finanszírozásnál a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 15.

Támogatás

Kérdés: Az új számviteli szabályok szerint 2014-ben hogyan kell elszámolni a szállítói finanszírozású számlákat és az előző évben kapott, idén elszámolt támogatási előleget?
Részlet a válaszából: […] ...támogatás esetén a pénzügyi számvitel szerintT 941 – K 4435. A folyósított (támogatási előleg nélküli támogatásnál, szállítói finanszírozásnál a megállapított) támogatási előleg terhére kötelezettségvállalás, nem szállítói finanszírozásnál a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 20.