4 talált cikk a költségvetési szerv , átvezetés , önkormányzat , kiadások , finanszírozás kifejezésre

Kérdés: A költségvetési szerveknek a maradvány elszámolása során a költségvetési számvitelben a maradvány összegével azonos összegű kiadási előirányzatot kell képezni. Önkormányzatunknál a 2017. évi maradvány megállapításakor a finanszírozási bevétel közel 400 millió Ft nagyságrendben tartalmaz lekötött betét megszüntetését. Betétbontáskor az önkormányzatnál nem keletkezik ténylegesen bevétel, a B817 rovatra könyvelt finanszírozási bevétel egy korábban keletkezett bevétel fizetési számlára történő újbóli átvezetése. Mivel a maradványkimutatás nem a költségvetési év során keletkezett bevételek és kiadások különbözetét mutatja a betételhelyezés és betétbontás miatt, ezért a beszámolás évét követő évben – 2018. év – a költségvetési maradvány igénybevételekor nem a költségvetési évben ténylegesen keletkezett bevételi többlet igénybevételére lesz lehetőség. A betétbontás miatt a maradvány összege nagyobb, mint az önkormányzat tényleges pénzeszköze, ezért 2018. évben a maradvány elszámolása során olyan kiadási előirányzat képzésére kerülhetne sor, melynek pénzügyi teljesítésére tényleges forrás nem áll rendelkezésre, álláspontom szerint kötelezettség nem vállalható rá. Kérdésünk ezzel kapcsolatban, hogy milyen kiadási jogcím képzése javasolt? És a képviselő-testület részére hogyan vezessük le, hogy bár jelentős összegű a maradvány, de az nem osztható fel tényleges kiadási előirányzatra? Ha K513 Tartalékok rovaton szerepel, a képviselő-testület az év során fel szeretné osztani más kiadási rovatokra, azonban a kiadások teljesítésére nem lenne lehetőség, ezért erre az előirányzatra kötelezettséget sem lehetne vállalni. Ha K916 Pénzeszközök lekötött bankbetétként elhelyezése rovaton képzünk előirányzatot, az év során itt sem lenne pénzügyi teljesítés.

Kérdés: Önkormányzatunk 2013-ban részt vesz az iskolatejprogramban. Az általános iskola tanulóira vonatkozóan 100%-os iskolatej-támogatásban részesülünk. A szállító vállalta a támogatás előfinanszírozását, így a támogatási szerződést is a szállító kötötte az MVH-val, illetve a támogatás lehívását is a cég végzi. A támogatási időszakokhoz igazodóan az önkormányzat nevére kiállított számlát kapunk a szállítótól, amely pénzügyi teljesítést nem igényel, azonban azt le kellene könyvelni. Ebben az esetben, amikor a támogatást nem az önkormányzat kapja közvetlenül, hanem a szállító, mi alapján könyvelhető le az önkormányzatnál a számla, annak pénzügyi rendezése, mint kiadás és bevétel? Sem a 2013. évi óvoda- és iskolatejprogram szabályozásáról szóló 141/2012. (XII. 27.) VM rendelet, sem az MVH honlapján fellelhető útmutatók erről szóló szabályozást nem tartalmaznak. A szállítótól nincs információ az adott számlához kapcsolódó támogatás megérkezéséről sem. Milyen dokumentum alapján könyvelhető a számla, és milyen könyvelési tételek kapcsolódnak ehhez a gazdasági eseményhez?

Kérdés: Hogyan történik az utófinanszírozás elszámolása európai uniós projektnél?

Kérdés: Az alábbi példában szereplő számok alapján hogyan kell a pénzmaradványt nyilvántartásba venni a polgármesteri hivatalnál, valamint az intézményeknél? Mely tételekre kell előirányzatot képezni a polgármesteri hivatalnál és szintén az intézményeknél? Mind a polgármesteri hivatalnál, mind pedig az intézményeknél a szabad, illetve feladattal terhelt pénzmaradványt tartalékba kívánjuk helyezni, és a felhasználás után képezünk elő­irányzatot dologi vagy beruházási kiadásokra a felhasználásnak megfelelően a tartalékból.
- Tárgyévi helyesbített pénzmaradvány (pénzkészlet ą aktív, passzív elszámolások – rövid lejáratú likvidhitel): hivatalnál: 5000
- Tárgyévi helyesbített pénzmaradvány (pénzkészlet ą aktív, passzív elszámolások): intézményeknél: 3000
- Intézmények előző évi alulfinanszírozása: 200
- Intézményi pénzmaradvány-elvonás: 300
- Kiutalatlan költségvetési támogatás: 600
- Költségvetési befizetés többlettámogatás miatt: 100