10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Egészségügyi dolgozók végkielégítése
Kérdés: Több önkormányzati egészségügyi szolgálat a következő évben állami fenntartás alá fog kerülni, ezért kikerül az önkormányzat költségvetéséből is. (Egyelőre még ugyan nincs erre vonatkozó kormányrendelet.) Egészségügyi szolgálati jog-viszonyban alkalmazott "egészségügyben dolgozó" munkavállalók esetében a végkielégítés szempontjából figyelembe vehetőek a korábbi közalkalmazotti jogviszonyban ledolgozott évek, melyek nem az egészségügyben kerültek ledolgozásra?
2. cikk / 10 Nevelőszülő fizetés nélküli szabadságra jogosultsága
Kérdés: Óvodai dajka (határozatlan időre kinevezett közalkalmazott) és egyben nevelőszülő fizetés nélküli szabadságot kért – a gyermek hároméves koráig – a nála kihelyezett 8 hónapos nevelt gyermek után, akinek ő volt a gyámja is. A fizetés nélküli szabadság ideje alatt a gyámi tisztsége és a részére folyósított gyermekgondozási, illetve gyermeknevelési segély megszüntetésre került, de a munkavállaló erről nem tájékoztatta a munkáltatót. A gyámi tisztség megszüntetését követően a közalkalmazott jogosult-e a fizetés nélküli szabadságra? A fizetés nélküli szabadság ideje hamarosan lejár, időközben újabb 16 hónapos gyermek került kihelyezésre, akinek szintén a gyámja a nevelőszülő. Erről a közalkalmazott ismételten nem tájékoztatta a munkáltatót. Mi a munkáltató további teendője? Kérelem esetén köteles-e a második gyermek 3 éves koráig ismételten fizetés nélküli szabadságot biztosítani? Amennyiben a munkáltató erre nem köteles, megszüntethető-e a munkaviszonya, és milyen indokkal?
3. cikk / 10 Felmentési idő és végkielégítés számítása ismételt felmentés esetén
Kérdés: Három község (GM, VE és VK községek) az alapfokú oktatási feladatokat közös fenntartású intézmény működtetésével látja el. A VE és a VK tagiskolákban foglalkoztatott dolgozók munkáltatója a GM Körzeti Általános Iskola. VK község tagiskolája 2003. évben a gyereklétszám csökkenése miatt megszűnt, az ebben a tagiskolában foglalkoztatott közalkalmazotti jogviszonyát a munkáltató 2003. június hónapban felmentéssel megszüntette, és részére az addigi közalkalmazotti jogviszonyok után a felmentési időre járó illetményt, valamint a végkielégítés összegét kifizette. Ugyanez a dolgozó 2003. 08. 26-án (időközi álláshely-megüresedés miatt) a VE tagiskolában közalkalmazotti jogviszonyt létesített. Munkáltatója ismét a GM Körzeti Általános Iskola lett. A VE tagiskolában tanulók létszáma 2011 szeptemberétől nem indokolja a tagiskola fenntartását, így az ott alkalmazásban lévő munkavállaló várhatóan ismét felmentésre kerül. Kérem szíves válaszukat, hogy ebben az esetben a felmentési idő megállapításához a munkáltatónak mely közalkalmazotti éveket kell figyelembe vennie, illetve hány hónap végkielégítés jár a dolgozónak!
4. cikk / 10 "Főállású anyaság" és fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Köteles-e a munkáltató ún. "főállású anyaság" esetén a közalkalmazott részére fizetés nélküli szabadságot biztosítani?
5. cikk / 10 2005. évi 13. havi juttatásra való jogosultság – ha a közalkalmazott fizetés nélküli szabadságon volt
Kérdés: Egyik pedagógusunk munkaviszonya 1999-től folyamatos. 2005. 01. 01.-2005. 02. 06-ig fizetés nélküli szabadságon volt. 2006 januárjában érvényes szabályozás szerint részére nem járt 13. havi vagy 0. havi illetmény, még arányos rész sem. Változott-e ez a szabályozás? Van-e lehetőség visszamenőleg az "elmaradt" juttatás kifizetésére?
6. cikk / 10 Közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő a végkielégítés szempontjából
Kérdés: Mely időtartamokat kell beszámítani a közalkalmazottak végkielégítésre való jogosultságának megállapításánál?
7. cikk / 10 Felmentési idő számítása
Kérdés: Egyik dolgozónk 1992 előtti jogviszonya átszervezés és nem áthelyezés címén szűnt meg. A felmentési idő számításakor figyelembe lehet-e venni azt a jogviszonyt?
8. cikk / 10 Pedagógus szabadsága
Kérdés: Pedagógusok esetében mennyi a GYED vagy a GYES első évére járó fizetett szabadság? Figyelembe kell-e venni az egyébként őket megillető 25 nap pótszabadságot is, tehát 46 nappal kell-e számolni?
9. cikk / 10 Külön juttatás közterhei
Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a "0. havi juttatás"-t terhelő közterhek fizetésére vonatkozó előírásokat, különös tekintettel a biztosításijogviszony-szünetelés esetére. A 2003. évi XCV. tv. 30. § (1) bekezdése 2004. február 1-jétől módosította a Kjt. 68. §-át. Alapvetően megváltoztatták a jogosultság feltételeit. Egyetlen törvényi feltétel, hogy a közalkalmazott a tárgyév január első napján közalkalmazotti jogviszonyban álljon. Így a közalkalmazotti jogviszony formális fennállása esetén is ki kell fizetni az egyhavi különjuttatást, tehát a közalkalmazotti (biztosítási) jogviszony szünetelése (GYES, GYED, fizetés nélküli szabadság, keresőképtelenség stb.) ellenére is jogosult a közalkalmazott erre a juttatásra? A 13. havi illetmény eddig is speciális megítélés alá esett a nyugdíj, az egészségbiztosítási ellátások szempontjából. Rendszeres vagy nem rendszeres juttatásnak minősül? Az egészségbiztosítási ellátásoknál milyen vonatkozási időtartam tartozik hozzá? Hogyan kell rendezni a járulékokat, amennyiben 2005. évben az érintett munkavállaló nem biztosított (egész évben szünetel a biztosítási jogviszonya)?
10. cikk / 10 Vezető felmentése
Kérdés: 1988. december 1. óta mint gazdasági vezető dolgozom. Fúzió miatt 2004. augusztus 31-ével munkaköröm megszűnt, de mert 2004. július 28-a óta táppénzes állományban vagyok, ezért 2004. szeptember 1-jei hatállyal, áthelyezéssel az iskola állományba vett, és ezzel vezetői pótlékomat megszüntették. a) Jogos-e a pótlék elvonása táppénzes állomány esetén? b) Mikortól és mennyi időtartamra jár a felmentés és végkielégítés? c) A felmentési időből mennyit kötelező ledolgozni? d) A ki nem vett időarányos szabadságot melyik bérrel kell kifizetni? e) A táppénz időtartamára jár-e szabadság?