5 talált cikk a munkavégzés , utazási költségtérítés , váltó , munkába járás , gépjármű kifejezésre

Kérdés: Cégünk építőipari kivitelezéssel foglalkozik. A munkavállalók munkavégzésének helye a cég székhelyétől/telephelyétől mindig eltér, az ország több városában végzünk kivitelezést. Munkaszerződésük szerint a munkavégzés helye Magyarország területe. Mivel nagy kitérő, időkiesés és felesleges költség lenne a székhelyre való be-utazás mindennap, ezért a munkaterületekre való utazást úgy oldanánk meg, hogy a cég tulajdonában lévő kisteherautókkal – 3 és 6 személyesek – az egy környéken élő munkavállalókat lakóhelyükről közvetlenül a munkavégzés helyére szállítjuk. Ezen kisteherautókat vezető munkavállalók a járművekkel a munkanap végén hazamennek a lakóhelyükre, és másnap onnan indulnak az aktuális munkavégzési helyre. Ebben az esetben minek minősül a lakóhelyre való utazás céges tehergépkocsival? Felmerül a céges jármű magánhasználata? Kell-e költségtérítést fizetni vagy ingyenes juttatást elszámolni a munkavállalónak?

Kérdés: Felsőoktatási intézményként közalkalmazottaink részére a napi munkába járáshoz kétféle költségtérítést biztosítunk a kormányrendelet előírásai szerint (86%, illetve 9 Ft/km). Összeghatártól függetlenül köteles-e a munkáltató megtéríteni a napi munkába járás költségeit a dolgozók részére, megállapíthat-e az intézmény belső szabályozásban maximális havi költségtérítési összeget a költségvetési egyensúly biztosítására hivatkozva? (A távol lakók esetében igen magas a havi költségtérítési összeg, ami 30-40 E Ft/fő/hó kiadást is jelenthet.) Amennyiben egy munkavállaló a közalkalmazotti kinevezésének aláírásakor még a munkáltató székhelyén rendelkezett állandó lakóhellyel, és így került felvételre, de időközben elköltözött más településre, akkor is köteles a munkáltató az utazási költségtérítés kifizetésére?

Kérdés: A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet újraszabályozta a munkába járás költségtérítését. A szabályozás nem kezel a gyakorlatban tipikus helyzeteket. 1. A rendelet 4. § a)-c) pontjaiba nem tartozó esetekre van-e lehetőség helyi szabályozásra? Például mit lehet tenni akkor, ha a dolgozó nem mozgássérült, de egészségi állapotánál fogva nem bírja a tömegközlekedési eszközt igénybe venni? 2. Hogyan lehet kezelni azokat, akiknek gyakran vagy eseti jelleggel a munkavégzésükhöz saját gépkocsit kell használniuk (pl. körjegyzőséghez tartozó településeken ügyfélfogadás tartása érdekében)?

Kérdés: Szociális intézményünk kistérségi dolgozót foglalkoztat, aki saját gépkocsival látja el munkáját. A dolgozót változó munkahelyre vettük fel. Városi lakhelye és a falvak, továbbá a falvak közötti és belüli km-futásokat kiküldetési rendelvényen számoljuk el a mindenkori APEH-üzemanyagnorma és a 9 Ft/km alapján. Helyesen járunk-e el?

Kérdés: A többcélú kistérségi társulás több feladatot lát el utazó szakemberek segítségével, akik főállású munkavállalók a társulásban. Közülük többen a társuláshoz tartozó egyik településen laknak, ezért amikor a lakóhelyük szerinti településen látnak el feladatot, nincsenek gépjárművel kapcsolatos kiadásai. Hogyan lehet gépjárműköltség-térítést elszámolni abban az esetben, ha a központi irodába nem mennek be a szakemberek? Kiküldetésnek számít-e a településeken eltöltött idő (a munkaszerződésben van-e lehetőség változó munkahely meghatározására)? Kötelező-e 9 Ft/km amortizációs költségtérítés fizetése, vagy a munkáltató maga döntheti el 0-9 Ft-ig, hogy mennyit fizet?