Szolgálati lakás közös költsége

Kérdés: Költségvetési szervünk rendelkezik szolgálati lakás vagyonkezelői jogával. Ezen szolgálati lakás egy többlakásos társasházban található, melyet egy lakásszövetkezet kezel. Évekig sem értesítést, sem számlát, sem fizetési felszólítást nem kaptunk a fizetendő díjakról. Tavaly a lakásszövetkezet három évre visszamenőleg szóló értesítést küldött az elmaradt közös költségről (mely felújítási, üzemeltetési és ingatlankezelési díjakból tevődik össze havonta).
Kértük, hogy állítsanak ki számlát a költségvetési szervünk nevére, címére, adószámára a pénzügyi rendezés érdekében, azonban csak egy újabb értesítést kaptunk a fennálló tartozásról. Közölte a lakásszövetkezet főkönyvelője, hogy számla kiállítására nincs lehetőségük, de nem indokolta az okát. Működő, adószámmal rendelkező lakásszövetkezetről van szó. Köteles-e kérésre a lakásszövetkezet számlát vagy legalább számviteli bizonylatot kiállítani a fennálló közös költségről? Van-e mentessége valamilyen oknál fogva, amire hivatkozással ezt megtagadhatja?
Részlet a válaszából: […] ...után a költségek után a tulajdonos felé. A közös költség könyvelési bizonylatául az Szt. 166. §-a szerinti bizonylat (társasházi határozat, befizetést igazoló csekkszelvény, a befizetést igazoló pénztárbizonylat, átutalás esetén a bankkivonat) szolgál.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Víziközmű-társulat végelszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk a víziközmű-társulat végelszámolással történő megszűnése után átvette a társulat vagyoni eszközeit (tárgyi eszközök); az önkormányzati utakon végzett víziközmű-társulati felújítások nyilvántartási számláit; pénzeszközeit; tartozásállományát. Hogyan kell ezeket az önkormányzat könyveiben megjeleníteni mind a költségvetési, mind a pénzügyi számvitelben? Az önkormányzat a pénz átvételére külön elkülönített számlát nyitott, melyre terveink szerint a későbbiekben befizetett érdekeltségi hozzájárulásokat fogja kezelni. A később befizetett érdekeltségi hozzájárulásokat milyen főkönyvi számlán kell könyvelni? A társulat egyes esetekben részletfizetést engedélyezett. Azok havi befizetéseit hogyan kell megjeleníteni a költségvetési és pénzügyi számvitelben?
Részlet a válaszából: […] ...eső hozzájárulásnak és az érdekeltségi egységek számának a szorzata adja. Az érdekeltségi hozzájárulással kapcsolatos taggyűlési határozatról az intézőbizottság elnökének írásban értesítenie kell a tagot. A kormányrendelet 13. §-ának (3) bekezdése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 17.

Lakás-bérbeadási céllal felújított önkormányzati ingatlan

Kérdés: Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő ingatlant a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvtv.) 3. §-a (1) bekezdésének 19. bd) alpontjának megfelelően 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társasága részére vagyonkezelésbe adná annak érdekében, hogy a társaság az ingatlan teljes körű felújítását követően az ott kialakításra kerülő lakásokat bérbeadás útján hasznosítsa. A felújításhoz szükséges fedezet egy részét a 2012/21/EU bizottsági határozatnak megfelelő támogatásként adná az önkormányzat. A másik megoldási lehetőség, hogy az önkormányzat saját hatáskörben a teljes fedezet biztosításával valósítaná meg az építési beruházást, és azt követően adná vagyonkezelésbe a lakásokat magában foglaló ingatlant. A fenti konstrukciókkal kapcsolatban az alábbi adójogi kérdések merültek fel:
1. Az Mhötv. 109. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint az önkormányzat rendeletében foglaltak alapján a vagyonkezelésbe adás történhet ellenérték fejében vagy ingyenesen. A vagyonkezelői jog ingyenes alapítása esetében keletkezik-e áfafizetési kötelezettség, ha igen, mi lesz annak alapja?
2. Az Mhötv. 109. §-ának (6) bekezdése alapján a vagyonkezelő a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni, és e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékben tartalékot képezni. Amennyiben a vagyonkezelői jogot visszterhesen alapítják a felek, és annak ellenértékét az Mhötv. 109. §-ának (6) bekezdésén túli beruházásban határozzák meg, úgy keletkezik-e áfafizetési kötelezettség, ha igen, mi lesz annak alapja?
3. Amennyiben a vagyonkezelő – idegen tulajdonban lévő ingatlanon végzett beruházásként – valósítja meg az építési beruházást, akkor az azzal kapcsolatos áfát visszaigényelheti-e?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdés azonkitételére, miszerint az építési beruházás megvalósításához szükséges fedezetegy részét a 2012/21/EU bizottsági határozatnak megfelelő – beruházásköltségeinek ellentételezésére irányuló – támogatás formájában adná azönkormányzat....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 3.

Társasházi közös költség bizonylatolása, illetve ingatlan- bérbeadással kapcsolatos közüzemi költség továbbszámlázása

Kérdés: Önkormányzat társasházban lévő lakását bérbe adja. Az önkormányzat felé a társasházat terheli-e számlakibocsátási kötelezettség az általa beszedett közös költség vonatkozásában, illetve az önkormányzat bérleti tevékenységével összefüggésben közüzemi költségei továbbszámlázása során adójogi szempontból mikor jár el helyesen?
Részlet a válaszából: […] ...a befizetéstigazoló pénztárbizonylat, átutalás esetén a bankkivonat) szolgál, a kiadásfelmerülésének jogosságát pedig a közgyűlési határozat igazolja azontulajdonosok (magánszemély, illetve nem magánszemély tulajdonos, pl.önkormányzat) esetében is, akik a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Intézménymegszüntetés áfaterhe

Kérdés: Egy önkormányzat intézményét kht.-vá alakítja át. Von-e magával ez az átalakulás áfakötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...nem alkalmazható: az intézmény nem közvetlenül adja át a vagyonát a kht.-nek, hanem az önkormányzat – mint alapító – vonja vissza határozatát, szünteti meg az intézményt, veszi vissza a vagyont, és alapítja meg a kht.-t; nem kerül sor a teljes vagyon átadására,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.