17 talált cikk a szolgálati idő , rendelkezés , közalkalmazotti jogviszony , határozat kifejezésre

Kérdés: A települési köznevelési és egészségügyi társulás fenntartásában van a települési óvoda, mely két óvodai csoporttal működik. Az óvoda egyik óvodapedagógusa a 40 éves jogviszonya alapján bejelentette, hogy 2024. december 31-ével kéri a jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését. A szolgálati idő megállapítása alapján a 40 év szolgálati időt 2024. augusztus 16-án éri el. A felmentési ideje 2024. május 2-ával indult, a le nem dolgozandó jogviszony 2024. szeptember 1-jével kezdődik. A Tnyvhr. 73/B. §-a alapján kéri, hogy kerüljön kiállításra a „Foglalkoztatói nyilatkozat”. 2024. augusztus 16-tól a jogviszony alatt igényelni szeretné a nyugdíjat, egyúttal a jogviszonya alapján járó illetményénél a számfejtést úgy kérné, hogy azt már ne terhelje a társadalombiztosítási járulék. Igényelheti-e a nyugdíjat a dolgozó (és meg is állapíthatják és folyósíthatják neki) úgy, hogy még nem nyugdíjas 2024. 08. 16-án? Jelen esetben a visszamenőlegesség még nem áll fenn. Nyugdíjasnak minősül-e úgy, hogy elérte a 40 éves szolgálati időt, de a fennálló jogviszonya alapján még aktív dolgozó? Az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerint nyugdíjas az a munkavállaló, aki
ga) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),
gb) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül,
gc) a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül,
gd) egyházi jogi személytől egyházi, felekezeti nyugdíjban részesül,
ge) öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,
gf) növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül.

Kérdés: Család- és gyermekjóléti központunk 2018. 09. 05-én nem gyermekvédő pedagógus végzettséggel alkalmazott óvodai, iskolai szociális segítő munkakörben, határozatlan időre egy dolgozót, közalkalmazotti jogviszonyban (1963. áprilisi születésű). Mivel a 15/1998. NM rendelet előírja a nem gyermekvédő pedagógus végzettségűek részére a gyermek- és ifjúságvédelmi oklevél meglétét, és a dolgozó nem rendelkezett vele, az intézmény vezetője előírta részére 2023. 06. 15-ig a munkakör betöltéséhez szükséges végzettség megszerzését. A dolgozó bejelentette, hogy szeretné a nők kedvezményes (40 éves) nyugdíját igénybe venni, a szükséges 40 év szolgálati idővel a kormányhivatal igazolása alapján 2023. 08. hónapban már rendelkezni fog. 60 nap + 6 hónap felmentési idő járna neki. Kérésére jogviszonyának 2023. 08. hónapban felmentéssel történő megszüntetéséről az irat 2022. év végén elkészült. Jól értelmezzük, hogy mivel a közalkalmazott jogviszonyának a nők kedvezményes (40 éves) nyugdíjazása miatti felmentéses megszüntetése már folyamatban van, a közalkalmazottra már nem vonatkozhat az előírt végzettség megszerzésének elmulasztása miatti, 2023. 06. 15-i, törvény erejénél fogva történő megszüntetés is?

Kérdés: Közös hivatalnál az adóügyi előadó (köztisztviselő) nyugdíjba megy 40 év munkaviszony után. Nyugdíj mellett a hivatal szeretné őt foglalkoztatni a Munka Törvénykönyve szerint. Ez lehetséges? Vagy az önkormányzat alkalmazza a Munka Törvénykönyve szerint? Melyik jogi szabályozás érvényes a fenti esetre?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású, önállóan működő költségvetési intézmény vagyunk, előadó-művészeti szervezet, a 2008. évi XCIX. törvény is vonatkozik ránk.
1. A vezetői megbízásokat a 2020. évi XXXII. törvény értelmében nem érinti az átalakulás. A gazdasági vezetők kinevezését, vezetői megbízását az Áht. szerint eddig a fenntartó készítette el, a polgármester írta alá. Az átalakulásról szóló törvény szerinti tájékoztatást, a munkaszerződésre vonatkozó ajánlatot, a munkaszerződést kitől fogjuk megkapni, a fenntartótól vagy a zenekar igazgatójától? A gazdasági vezető közalkalmazotti jogviszonya határozatlan, a vezetői megbízatása határozott idejű. 2020. október 31. napon mit tartalmaz majd a munkaszerződés, munkakör, munkaszerződés időtartama?
2. A 40 év jogosultsági idővel rendelkező, de még nem nyugdíjas nő munkavállaló részére jár-e végkielégítés, amennyiben nem írja alá a további foglalkoztatást megalapozó munkaszerződést?
3. A kulturális illetménypótlék be lesz építve a munkabérbe. Eddig a kulturális illetménypótlékot az állam finanszírozta. A költségvetés eredeti előirányzata nem tartalmazta, havonta a MÁK és a fenntartó tájékoztatása szerint előirányzatot módosítottunk. 2020. november 1-jétől ki finanszírozza a kulturális illetménypótlékot?
4. Amennyiben több dolgozó nem fogadja el a munkáltató ajánlatát a munkaszerződésre, a kifizetendő végkielégítés és a távolléti díj összegét az állam finanszírozza meg?
5. 40 év szolgálati idővel rendelkező nő közalkalmazott 2020. április 29-től 8 hónap felmentési idejét tölti. A tényleges munkavégzés alóli felmentés ideje 2020. augusztus végétől kezdődik, és 2020. december 28-ig tart. Az ő esetében hogyan alakul át a közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá?
6. Táppénzen lévő – veszélyeztetett terhes – dolgozó szabadságát is ki kell adnom a közalkalmazotti időszakra. A táppénz után szülési szabadságon lesz. Ebben az esetben hogyan járok el helyesen? Ki kell fizetnem az időarányosan járó szabadságát, mert nem tudja kivenni? Nyáron a zenekari tagok az évad lezárultával szabadságon vannak. Amíg nem szül, ki tudná venni a szabadságát, de akkor meg kell szakítani a táppénzt.
7. Szülési szabadságon, GYED-en, GYES-en lévő dolgozónak az időarányosan és a törvények szerint a szülési szabadságra és a GYED első hat hónapjára járó szabadságát is ki kell adnom, vagy ki kell fizetnem? Amikor visszajön dolgozni, nem lesz szabadsága, hogyan szoktatja be a gyermekét a bölcsődébe, óvodába?
8. Az előadó-művészeti törvény (2020. július 1-jétől) értelmében a munkaköröket és a munkakörökre előírt végzettségeket, képesítéseket a kormány rendeletben határozza meg. Már létező jogszabályra hivatkozik, vagy ezután készül el a rendelet? Eddig a 150/1992. Korm. rendelet szabályozta a kulturális közalkalmazotti munkaköröket az előadó-művészeti szervezetekre vonatkozóan is.
9. A törvény szerint 5 évig a Kjt. szerinti végkielégítést és a jubileumi jutalmat ki kell fizetni. Mi lesz a jubileumi jutalom számításának alapja, a dolgozó munkabére a jogosultság megszerzésének az időpontjában? Az esetleges bérpótlékokat bele kell számítani? Ha szólamvezető, és azért kap pluszpénzt határozott időre (munkaszerződés-kiegészítésként), azt az összeget bele kell számítani? A fenntartónak kell biztosítani a fedezetet 5 évig, vagy az állam magára vállalja? Eddig kötött felhasználású céltámogatásként biztosította a fenntartó évenként a felmentés és a jubileumi jutalom összegét.
10. Az előadóművészek úgynevezett "szakmai nyugdíja" évekkel ezelőtt átalakult korhatár előtti ellátássá. 2020. november 1-jétől a művészek véleménye szerint munkaviszony mellett már nem kell szüneteltetniük ennek az ellátásnak a folyósítását akkor, ha dolgoznak, és nem vonatkozik rájuk a kereseti korlát sem. A 2020. július 1-jén életbe lépő új nyugdíj- és tb-törvény hogyan szabályozza ezt?
11. A munkaszerződést határozatlan időre kötjük azoknak, akiknek most is az. A pótlékokat, keresetkiegészítéseket be kell építeni a munkabérbe? Sok esetben a jogviszony határozatlan, a pótlék (pl. szólamvezetői pótlék) határozott időre szól. A munkaszerződésben szerepeltetem a munkabér határozatlan időre járó részét, a munkaszerződés-kiegészítésben pedig szerepeltetem a munkabér határozott időre szóló részét? Hogyan járok el helyesen? Kapcsolt munkaköröknél hogyan szerepeltetem a munkaszerződésben a munkabért? (Zenekari tag zenekari felügyelői, pódiumtechnikusi munkát is végez, a pódiumtechnikus gondnoki feladatot is ellát.)
12. A 6% emelésre, ami elméletileg 2020. január 1-jétől jár a dolgozóknak, milyen szabályozás vonatkozik?
13. Aki hamarabb kapja meg a munkaszerződés-ajánlatot, mint augusztus 15., annak az átvételtől számít a 30 nap, amíg írásban válaszolnia kell?

Kérdés: Jelenleg központi költségvetési intézmény közalkalmazottjai vagyunk, de az Ország-gyűlés által 2020. május 19-én elfogadott 2020. évi XXXII. törvény alapján 2020. november 1. napját követően költségvetési intézmény, a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalói leszünk. A kolléganő augusztusban jogosult a nők 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető kedvezményes nyugdíjára. Amennyiben nem fogadja el a 2020. november 1. napjától érvényes új munkaszerződést, jogosult a végkielégítésre. Ezt követően visszafoglalkoztatható-e? Ha elfogadja a 2020. november 1. napjától érvényes új munkaszerződést, ezzel egyidejűleg lehet-e nyugdíjas? Mivel közszférában foglalkoztatjuk tovább, kell-e szüneteltetnie a megállapított nyugdíját? A minisztériumba az 1700/2012. Korm. határozat (a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről) alapján van-e a továbbfoglalkoztatásra vonatkozóan kötelezettségünk?

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazásában lévő közalkalmazott felmentését kérte írásban 2019. 02. 07-én, arra való hivatkozással, hogy 2019 júniusában a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító idővel rendelkezni fog. A képviselő--testület a kérelemnek helyt adott, és rendelkezett közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel való megszüntetéséről 2019. 07. 15. napjával, 5 hónap felmentési idővel, melynek felére mentesítette a munkavégzési kötelezettség alól. A kérelem benyújtásakor (2017. 12. 31-ig) 42 év 59 nap szolgálati idővel rendelkezett, a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító ideje ebből 38 év 196 nap volt, melyből a keresőtevékenységgel járó szolgálati ideje 23 év 249 nap. A felmentés tehát megtörtént, de a nyugdíjigény a keresőtevékenységgel járó szolgálati idő elégtelen volta miatt elutasításra került. A munkáltatónak felelőssége lett volna-e annak vizsgálata, hogy a közalkalmazott a nők kedvezményes nyugdíjazásához szükséges valamennyi feltétellel rendelkezik-e, s ebben az esetben a felmentési kérelmét el kellett volna-e utasítania, vagy a munkáltató jóhiszeműségére tekintettel, hogy a munkavállaló kérelmét elfogadta, nem róható fel a nyugdíjigény elutasítása? A közalkalmazott utóbb munkaügyi perrel fenyegeti az önkormányzatot, illetve elmaradt végkielégítésének kifizetését is kérelmezi.

Kérdés: A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 39/K. § (1) bekezdése az alábbiakat mondja ki:
"A Pedagógus I. fokozatba besorolt
a) köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben,
b) nevelési-oktatási intézményben pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben,
c) a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben pedagógus munkakörben
foglalkoztatott személy, akinek 2016. szeptember 1-jén a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerzéséig hét év vagy annál kevesebb ideje van hátra, vagy öregségi nyugdíjra jogosult, 2017. január 1-jén Pedagógus II. fokozatba és a Kjt. alapján közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő, továbbá a fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő szerinti kategóriába kerül besorolásra, kivéve, ha korábban sikertelen minősítési eljárásban vett részt. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni a 2017. január 1-jét követően létesített foglalkoztatási jogviszonyok esetén is."
Fenti jogszabály alapján tévesen került besorolásra 3 óvodapedagógus a Pedagógus II. fizetési fokozatba, melyről a napokban kaptuk meg az Oktatási Hivatal állásfoglalását. Kérdésem, hogy visszasorolható-e a 3 pedagógus illetménye a Pedagógus I. fokozatba oly módon, hogy a bérük ezáltal csökken, vagy szükséges munkáltatói döntésen alapuló bérkiegészítést adni? A visszasorolásnak mi lehet a jogszabályi alapja, milyen jogszabályra hivatkozhatunk a munkáltatói határozatban?

Kérdés: A Kjt. 30. §-ának (4) bekezdése alapján a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 18. §-a (2a) bekezdésének a) pontjában foglalt feltételt legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesítő közalkalmazott kérelmezi. A fenti jogszabály alapján a közalkalmazott csak akkor kérheti a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetését (nők 40 éves jogosultsági idővel való nyugdíjba vonulása esetén), ha már a 40 év szolgálati időt megszerezte? A dolgozó 2014 márciusában fog rendelkezni 40 év szolgálati idővel, és kéri közalkalmazotti jogviszonya felmentéssel történő megszüntetését 2014. április 30-ával. Felmentési ideje (8 hónap) 2013. szeptember 1-jétől 2014. április 30-ig tartana, a Kjt. 33. §-ának (3) bekezdése alapján 2014. január 1-jétől kezdődően 2014. április 30-ig lenne mentesítve a munkavégzés alól. Vagy a felmentési idő kezdőnapja csak akkor kezdődhet, mikor már a 40 év szolgálati időt ténylegesen megszerezte, vagyis 2014. áprilistól indulna a nyolc hónap?

Kérdés: 1973. 10. 08-tól van folyamatos munka­viszonyom mint közalkalmazott. 2011. 12. 31-ig megszerzett szolgálati időm 38 év 97 nap. Úgy értesültem, hogy a 40 éves jubileumi jutalom 1974. augusztus 1-jétől számolandó. Mikor mehetek el nyugdíjba, hogy megkapjam a 40 éves jubileumi jutalmat?

Kérdés: Önkormányzati intézmény gazdasági vezetője felmondhat-e egyik napról a másikra, vagy csak neki mondhatnak fel egyik napról a másikra indoklás nélkül?