5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Közlekedési kötség elszámolása
Kérdés: Költségvetési szerv belföldi kiküldetés esetén milyen módon tudja közlekedési költségként elszámolni a busz-, illetve vonatjegyet? A problémát az okozza, hogy a dolgozók rendszerint 50%-os közalkalmazotti kedvezménnyel utaznak, így vásárolják meg a menetjegyüket. Ez esetben a tömegközlekedési vállalat az intézmény nevére nem állít ki számlát. Elegendő-e a menetjegy leadása a kiküldetés mellé, vagy számlával is kell igazolni az utazást? Ha igen, akkor elfogadható-e a dolgozó nevére kiállított számla?
2. cikk / 5 Önkormányzat által külföldi delegáció fogadása
Kérdés: Az önkormányzat tevékenységi körében külföldi delegációt fogad. Az önkormányzat fizeti a delegáció vendéglátását, szállását és programjait. Az a kérdés, hogy külföldi állampolgárságú személyek esetében a vendéglátás, szállás és programok költségei után ugyanazok-e az adó- és járulékfizetési kötelezettségek, mint belföldi személyek (pl. munkavállalók) esetében?
3. cikk / 5 Őstermelő
Kérdés: Önállóan működő és gazdálkodó általános iskolánk főzőkonyhát üzemeltet. Kérdésünk az lenne, hogy ha mezőgazdasági őstermelőtől szeretnénk felvásárolni a konyha részére, ezt hogyan tudjuk teljesen szabályosan megtenni? Milyen nyilatkozatokat kell kérni az őstermelőktől? Változtat-e valamin az a tény, hogy nyugdíj, főállás mellett őstermelő, akitől felvásárolnánk, vagy nincs állása, csak őstermelő?
4. cikk / 5 Szóróajándékok szétosztása esetén keletkező közteher-fizetési kötelezettség
Kérdés: Intézményünk alaptevékenységként lát el marketing-, promóciós és reklámtevékenységet, így különösen idegenforgalmi szakfeladatunk keretében. Ennek keretében különböző szóróajándékokat készíttetünk, melyeket ingyenesen osztunk szét különféle rendezvényeken, kiállításokon. Ezzel kapcsolatban milyen személyijövedelemadó-, illetve társadalombiztosítási közterheink keletkezhetnek? Tekinthetők-e ezek üzletpolitikai ajándéknak vagy üzleti ajándéknak?
5. cikk / 5 Tagi kölcsön után fizetett kamat személyijövedelemadó-kötelezettsége
Kérdés: Egy kft. tagja vagyok már több mint tíz éve. 2005-ben 1 millió forint kölcsönt nyújtottam a kft. részére, amelyre a kölcsönszerződés alapján a társaságnak 12 százalékos kamatot kell fizetnie. A kamat kifizetésére 2007. január hónapban került sor. A személyi jövedelemadóról szóló törvény 2006. évi módosítása szerint a tagi kölcsönre fizetett kamat nem szerepel a kamatjövedelmek felsorolásában. Ezt figyelembe véve mennyi adót kell fizetnem a kamat után?