Telefonszolgáltatás magáncélú használata

Kérdés:

Költségvetési intézményünk dolgozói rendelkeznek mobiltelefon-flottával. A csomag lényege, hogy a flottán belül a telefonálás, SMS-küldés költségmentes, csupán egy alapdíja van. Ha flottán kívülre telefonálnak a dolgozók, annak Ft/perc díja van, mely hozzáadódik az alapdíjhoz. Az intézmény belső szabályzatában rögzített módon minden alkalmazott bruttó 500 forint telefontámogatásban részesül, ami annyit jelent, hogy korlátlanul kezdeményezhet percdíjas telefonálást bármilyen mobilhálózatba, és az ezáltal keletkező többletköltséget bruttó 500 forintig az intézmény viseli. A munkavállalók csak az 500 forintot meghaladó díjat kötelesek megtéríteni, mely összeg részükre kiszámlázásra kerül. Helyesen gondoljuk, hogy ez a bruttó 500 forint (vagy amennyit az egyes alkalmazottak felhasználnak/kimerítenek) egyéb személyi juttatásnak minősül? A számla könyvelésekor milyen rovatkódon szükséges elszámolni, illetve a KIRA-rendszerben milyen jogcímen kell rögzíteni? Mivel a szolgáltatás 27% áfát tartalmaz, könyveléskor ezt hogyan lehet kezelni? Milyen adóvonzata van ennek a támogatásnak?

Részlet a válaszából: […] ...megfizettetik a munkavállalókkal. Ebben az esetben számlát kell kiállítani, ugyanakkor személyijövedelemadó- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség nem keletkezik. Ha a megtérítés részleges, a kifizetőt csak a meg nem térített rész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Támogatói jegyek sorsoláson való részvétele

Kérdés: Községi rendezvényen támogatói jegyek árusítását tervezzük, melynek elsődleges célja a programok költségeihez való lakossági hozzájárulás. A programok egyébként ingyen lesznek látogathatók. A támogatói jegyek sorsoláson is részt vennének, ahol kisebb-nagyobb tárgyakat, felajánlásokat lehetne vele nyerni. A tervezett nyereménysorsolásnak milyen szabályai vannak? (Pl. be kell jelenteni a NAV-hoz, vagy valamilyen más szervhez?) Milyen adminisztratív és nyilvántartási kötelezettség keletkezik az önkormányzatnál a nyeremények vonatkozásában? Milyen adózási vonzata lesz a nyereményeknek?
Részlet a válaszából: […] ...képező egyéb jövedelemnek minősül, mely után a magánszemély 15% személyi jövedelemadót fizet, a kifizető pedig 22% egészségügyi hozzájárulást. Ha a nyeremény nem pénz, ezért az adó levonása akadályozott, akkor a kifizető igazolást ad a magánszemélynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 26.

Egyéni vállalkozó számlája

Kérdés: Milyen jogkövetkezménye van annak, ha olyan számlát fogadunk be egyéni vállalkozótól, amelyen nem szerepel az egyéni vállalkozói igazolványa vagy a regisztrációs száma? Milyen jogszabály írja elő, hogy az egyéni vállalkozónak rá kell írni a számlára a vállalkozói igazolványa számát? A NAV honlapján ellenőriztük, hogy áfaadó­alany a vállalkozó, ennek ellenére megbüntethet az adóhatóság?
Részlet a válaszából: […] ...kell állapítani, akkor az egyéni járulékot is le kell vonni, ha a kifizetés eléri az adott hónapban a minimálbér 30%-át, és a szociális hozzájárulási adót is meg kell fizetnie a kifizetőnek.Sajnos nem elegendő a jogkövetkezmények elkerüléséhez az, ha a NAV...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 11.

Szóróajándékok szétosztása esetén keletkező közteher-fizetési kötelezettség

Kérdés: Intézményünk alaptevékenységként lát el marketing-, promóciós és reklámtevékenységet, így különösen idegenforgalmi szakfeladatunk keretében. Ennek keretében különböző szóróajándékokat készíttetünk, melyeket ingyenesen osztunk szét különféle rendezvényeken, kiállításokon. Ezzel kapcsolatban milyen személyijövedelemadó-, illetve társadalombiztosítási közterheink keletkezhetnek? Tekinthetők-e ezek üzletpolitikai ajándéknak vagy üzleti ajándéknak?
Részlet a válaszából: […] ...mint a foglalkoztatottak évesátlagos állományának és 5000 forintnak a szorzata. Az adómentes üzleti ajándékértéke után egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség sem keletkezik. A keretet meghaladó részre természetesen meg kell fizetni aközterheket. –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 29.