Tanulmányi támogatás adózása 2019-től

Kérdés: 2019-től milyen jogcímen kezelendő a munkavállalók részére továbbtanuláshoz nyújtott támogatás (képzési díj, útiköltség, tankönyv)? Ki (munkavállaló és munkáltató), milyen és mekkora mértékű járulékterheket visel? Azokat a képzéseket milyen elbírálás alatt ítéljük meg, melyek elvégzését a munkáltató kötelezően előírja, de azok iskolarendszer keretein belül valósulnak meg? Ebben az esetben milyen járulékterheket viselnek a felek? Amennyiben a munkavállalónak járulékfizetési kötelezettsége származik, milyen módon tudja azt a munkáltató átvállalni? Értelmezésünk szerint egyetlen esetben nyújtható adómentes továbbtanulásra irányuló támogatás, amikor egy iskolarendszeren kívüli képzést a munkáltató a munkakör ellátásához kötelező jelleggel előírja.
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató elutalja a tandíjat az iskolának, a munkavállalónak adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik, amit például hozzájárulása alapján levonhat a munkáltató a béréből, és rendezheti a NAV felé.Ha az intézménynek van rá fedezete,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.

Adókötelezettség – cafeteria mellett tanulmányi szerződés

Kérdés: Egyik munkatársunkkal tanulmányi szerződést kötöttünk. Iskolarendszerű képzés keretében 3 féléven keresztül végzi el tanulmányait. 2016-ban 200 ezer Ft cafeteriára jogosult, illetve kifizettünk a tavaszi és őszi félév tandíjaként 2x140 ezer Ft béren kívüli juttatást. 2016-ban mekkora adóterher keletkezik a munkáltatónak a kifizetett béren kívüli juttatások után?
Részlet a válaszából: […] ...egyes meghatározott juttatások esetében a juttatás értékének 1,19-szerese után 15% személyi jövedelemadót és 27% egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie a kifizetőnek, míg a béren kívüli juttatások esetében a juttatás értékének 1,19-szerese után 15%...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

2006-tól korlátozottan adómentes juttatásokról

Kérdés: Igaz-e az, hogy az adómentes juttatások után is kell 2006. évben adót fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...az önkéntes kölcsönösegészségpénztárba és/vagy az önkéntes kölcsönös önsegélyező pénztárbabefizetett munkáltatói hozzájárulásból az a rész, amelyet a jövedelemkiszámításánál nem kell figyelembe venni,– az iskolai rendszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 31.