4 talált cikk a nyilvántartás , jogviszony , elszámolás , költségvetés , hozzájárulás kifejezésre

Kérdés: Kérném szíves állásfoglalásukat abban, hogy az önkormányzat/költségvetési szerv mérleg-alátámasztó leltárába az öt évnél régebbi követeléseket, melyeket még nem minősítettek behajthatatlanná, milyen módon kell alátámasztani, leltározni, hiszen arra korábban fizetési felszólítás és egyenlegközlő is kiment, de nem történt teljesítés, így a korábban megküldött felszólítás/egyenlegközlő lesz az alátámasztása? Abban az esetben, ha helyi önkormányzat képviselő-testülete egy kimutatás szerint dönt az öt évnél régebbi követelések önkormányzati könyvekből történő kivezetéséről, behajthatatlanná minősítéséről az Áhsz. alapján, tekintettel arra, hogy azok behajtása nem lehetséges, mert olyan kis összeg, hogy a behajtás költsége jóval meghaladja, akkor felmerülhet-e adófizetési kötelezettség akár az elengedő önkormányzat/költségvetési szerv, akár a magánszemély, adott esetben cég vonatkozásában, akinek a tartozását behajthatatlanná minősítik, elengedik? Pl. művelődési ház esetében a terembérletet több felszólításra sem fizeti meg a cég, amely korábban kibérelte x időre az intézmény valamelyik helyiségét, vagy például tipikusan az étkezési térítési díjak vonatkozásában, ahol többször felszólítják a nem fizető szülőt, de a Gyvt. korlátozó rendelkezése miatt a gyermekétkeztetést biztosítani kell annak is, akinek térítésidíj-tartozása van. Fentiekben kérném szíves segítségüket arra figyelemmel, hogy jelenleg a helyi önkormányzatok 99,9%-ának követelésállománya tele van a fentiekhez hasonló követelésekkel, melyek csak növekszenek évről évre, és a megfelelő leltározása elmarad, melyet sorra állapítanak meg a belső és külső ellenőrzések.

Kérdés: A 2011. évi költségvetési törvény (2010. évi CLXIX. tv.) 8. számú melléklet kiegészítő szabályok 2.6. pontja szerint a közoktatási intézményi feladatellátáshoz kapcsolódó támogatások igénybevétele és az elszámolás a nevelési feladatoknak megfelelő közoktatási statisztikai adatokra és az azt megalapozó előírt tanügyi okmányokra vagy a hozzájárulást megalapozó okmányokra épül. Nem szól arról a jogszabály, hogy a statisztikában nem szereplő létszámoktól függetlenül további feltételek esetén is lehet figyelembe venni létszámot.
Jól értelmezzük-e, hogy a két melléklet alapján az intézményvezető különböző létszámot adhat meg, attól függően, hogy a 3. számú vagy a 8. számú melléklet szerint vizsgálunk?

Kérdés: A Költségvetési Levelekben 2007. május 2-án megjelent 1683-as kérdésre adott válasz foglalkozik a szociális alapon nyújtott étkeztetés áfájával. Kérem, hogy az ott leírtakat egészítsék ki azzal, hogyan kell a könyvelésben szerepeltetni a gazdasági eseményt!

Kérdés: Iskolánk a vidékről bejáró, közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozóinak útiköltség-hozzájárulást fizet. (MÁV – 86%; Volán, HÉV – 80% mértékben; sajátgépkocsi-használat – 3 Ft/km – útnyilvántartás alapján.) A kifizetés az intézmény nevére szóló számla alapján történik, akár havibérletről, akár eseti utazási jegyről van szó. Előfordul, hogy ez a gazdaságosabb megoldás. A bérletszelvényeket a számlák mellékleteiként a kifizetéskor – amely utólag történik – mint bizonylatot, lefűzzük. Helyesen járunk el? (Megzavart a Költségvetési Levelek 15. szám 392. kérdésére adott válaszuk.)