Díszpolgári cím adományozása

Kérdés: Önkormányzatunk képviselő-testülete díszpolgári címet kíván adományozni önkormányzati rendelet alapján. Ajándéktárgyat kívánnak adni a cím mellé, melynek értéke a minimálbér feletti összeg. Az Szja-tv. alapján hova kell ezt az ajándékot besorolni, és milyen adók terhelik? Mi béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások közé soroltuk. Helyes az elgondolásunk?
Részlet a válaszából: […] ...egyes meghatározott juttatás után a kifizetőt terheli az ajándék értékének 1,18-cal felszorzott összege után 15% szja és 13% szociális hozzájárulási adó.(Kéziratzárás: 2023. 12....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Adókötelezettség – cafeteria mellett tanulmányi szerződés

Kérdés: Egyik munkatársunkkal tanulmányi szerződést kötöttünk. Iskolarendszerű képzés keretében 3 féléven keresztül végzi el tanulmányait. 2016-ban 200 ezer Ft cafeteriára jogosult, illetve kifizettünk a tavaszi és őszi félév tandíjaként 2x140 ezer Ft béren kívüli juttatást. 2016-ban mekkora adóterher keletkezik a munkáltatónak a kifizetett béren kívüli juttatások után?
Részlet a válaszából: […] ...egyes meghatározott juttatások esetében a juttatás értékének 1,19-szerese után 15% személyi jövedelemadót és 27% egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie a kifizetőnek, míg a béren kívüli juttatások esetében a juttatás értékének 1,19-szerese után 15%...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Tanulmányi szerződés alapján átvállalt képzés költsége

Kérdés: Munkáltatómmal tanulmányi szerződést kötöttünk, melyben a munkáltatóm átvállalta a képzés és a vizsga költségeit. Kérdésem, hogy hova kell könyvelni, és van-e köztehervonzata?
Részlet a válaszából: […] ...juttatásokra vonatkozó köztehermérték szerint kell megfizetnie a kifizetőnek a személyi jövedelemadót (16%) és az egészségügyi hozzájárulást (27%) a juttatás értékének 1,19-szerese után. Az iskolarendszerű képzés költségére azonban nem vonatkozik az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.

Munkáltató által fizetett képzési költség köztehervonzata

Kérdés: A megbízott óvodavezető a vezetői tisztség betöltéséhez szükséges végzettség megszerzése érdekében főiskolai tanulmányokat kezdett. A munkáltatóval tanulmányi szerződés jött létre, mely szerint a tandíjat kifizeti a munkáltató, a munkáltató nevére szóló számla ellenében. Ennek van-e személyijövedelemadó-fizetési vonzata akár a magánszemély, akár a munkáltató részéről? Továbbá a tandíjkiadást személyi juttatásként vagy dologi kiadásként kell lekönyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...a főiskola ilyennek minősül.A béren kívüli juttatás értékének 119%-a után a kifizetőt 16% személyi jövedelmadó és 14% egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli.Ha a juttatás megfelel a béren kívüli juttatás feltételeinek, de az ott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 8.

Köztisztviselői cafeteria 2010

Kérdés: 2010. évben a köztisztviselők az illetményalap minimum ötszörösére, maximum huszonötszörösére jogosultak béren kívüli juttatásként, amit cafeteria-rendszerben vehetnek igénybe. Hogyan kell helyesen értelmezni a bruttó keretösszeget? A minimum 193 250 Ft/fő, mely összegbe bele kell férnie a cafeteriaelemre juttó munkáltatói adónak is, vagyis ez a bruttó keretösszeg, vagy a 193 250 forintra rá kell számolni a 27% munkáltatói járulékot is, és ez adja a bruttó keretösszeget?
Részlet a válaszából: […] ...kizárólaga munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet;– a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatóihavi hozzájárulás az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50százalékát, az önkéntes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 2.

Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás

Kérdés: Munkavállaló részére a cég önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizet munkáltatói hozzájárulást. A munkáltatói hozzájárulás mértéke meghaladja az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés kd) pontjában meghatározott mértéket, vagyis 2008-ban a 20 700 forintot. Kérdés, mit kell ez után a munkáltatónak fizetnie, és a 0808-as nyomtatvány mely soraiban kell ezen összegeket szerepeltetnie? A következő két megoldás közül nem tudunk választani. A munkáltató levon a munkavállalótól a 20 700 forint feletti részből nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, amelyet 0808 M lapokon feltüntet, és fizet tb-járulékot a 20 700 forint feletti összeg után, melyet külön a 0808-01-02 lap 40-42. sorában feltüntet. Ezt az összeget nem személyi jövedelemadóval növelten tünteti fel. Tehát csak a 20 700 forint feletti rész után fizeti meg az 54% szja-t és a 29%-os társadalombiztosítási járulékot. A másik változat szerint a munkavállalótól nem von semmilyen járulékot, viszont a személyi jövedelemadóval növelt összeg után fizeti meg a járulékot.
Részlet a válaszából: […] ...alapja akülönbözet személyi jövedelemadóval növelt összege.Az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba havonta fizetettmunkáltatói hozzájárulásnak a minimálbér 30 százalékát (2008. évben a 20 700forintot) meghaladó része a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 1.