Utazási és parkolási költségek

Kérdés: Saját gépkocsival történő hivatali kiküldetés esetén, automatából vásárolt parkolójegy elszámolható-e adómentesen a munkáltatónál (csak maga a parkolójegy, számla nem készül róla)? Szintén havi kiküldetés esetén a munkáltató adómentesen megtérítheti-e az autópálya-matricát? Tömegközlekedéssel történő munkába járás során az online vásárolt jegyet hogyan számolhatja el a munkavállaló? (Applikációval történik a vásárlás.)
Részlet a válaszából: […] ...b) pontja alapján a számlaadási kötelezettség miatt ezt nem javasoljuk.Az Szja-tv. 3. sz. mellékletének II. fejezete tartalmazza az igazolás nélkül elszámolható költségeket. Ezek között a parkolás nem szerepel. A költségvetési intézmények...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Távmunkavégzés költségtérítése

Kérdés:

Költségvetési szervünk alkalmazottja távmunkában látja el a feladatait.
Az alábbi esetek kapcsán hogyan kell az igazolás nélkül elszámolható költség összegét meghatározni?
a) A munkavállaló a hónapban 10 teljes munkanapon távmunkavégzés keretében végzett munkát, míg 10 munkanapon fizetett szabadságon volt.
b) A munkavállaló a hónapban 10 teljes munkanapon a munkáltató székhelyén végezte a munkáját, 5 teljes munkanapon távmunkavégzés keretében végzett munkát, míg a fennmaradó 5 munkanapon munkaidejének felében a munkáltatója székhelyén, másik felében távmunkavégzés keretében végzett munkát.
c) A munkavállaló a hónapban 10 teljes munkanapon távmunkavégzés keretében végzett munkát, míg 10 teljes munkanapon a munkáltató székhelyén végzett munkát. Ezenfelül a munkáltató által elrendelt, a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőben (szombati nap) távmunkavégzés keretében végzett munkát összesen 6 óra időtartamban.
d) A munkáltató és a munkavállaló részmunkaidőben állapodtak meg, a napi munkaidő az általános teljes napi munkaidő fele. A munkavállaló valamennyi munkavégzéssel érintett napja teljes egészében távmunkavégzéssel érintett nap.

Részlet a válaszából: […] ...pedig távmunkában végez munkát, akkor az Szja-tv. szerinti havi összeg 50 százaléka fizethető ki számára költségtérítésként igazolás nélkül elszámolható kiadásként.b) Ha egy adott munkanapnak csak egy részében történik távmunkavégzés, az egész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Piaci helyek bérbeadása

Kérdés: Az önkormányzat a közigazgatási területén vásárt és piacot rendez. A vásári/piaci alkalmakkor az értékesítést végző adóalanyok/magánszemélyek a szolgáltatás helyszínén fizetik meg (készpénzben) a bérleti díjat az önkormányzat részére. A számlázóprogramunk az online számlázási feltételeknek eleget tesz, a készpénz átvételekor a számlát azonnal kiállítja és átadja az ügyfél részére az önkormányzat. A számlázás nehézségekbe ütközik. A vásáron/piacon részt vevő árusok egy részével szerződést kötöttünk, mely szerződés birtokában jogosult meghatározott helyeket elfoglalni. A szerződéskötés előtt az ügyfél "átvilágítása" megtörténik, leellenőrizzük, hogy az adóalany érvényes adószámmal rendelkezik, és a tevékenységi körében a vásáron végzett tevékenység szerepel. Nem minden vásározóval van bérleti szerződésünk. A bérleti szerződéssel nem rendelkező vásározókkal/piacozókkal a vásári/piaci helyszínen találkozunk először, ezért szinte semmit sem tudunk róluk. A vásárokon/piacokon részt vevő árusok száma nagyon magas, az adóalany sok esetben nem tudja még az adószámát sem. Bár a társaságok rendelkeznek pecséttel – esetükben az adószám beírását követően a számlázóprogram a számlán azonnal rögzíti a vevő adatait. Nehezebb az egyéni vállalkozókkal, akik jelentős része még az egyéni vállalkozói számát sem tudja, és pecséttel sem rendelkezik. Az egyéni vállalkozók portálját ismerjük és használjuk is ellenőrzésre. A magánszemélyek és őstermelők esetében a NAV/adóalany lekérdezéssel próbáljuk az adószámokat ellenőrizni. Az ellenőrzések sok esetben segítenek, de hosszadalmas folyamat.
1. Ha a bérleti szerződéssel nem rendelkező árus nem ad felvilágosítást a cég nevéről, illetve téves tájékoztatást ad, hogyan tudjuk ellenőrizni?
2. A múlt havi vásári alkalommal egy számlázó díjbekérőt állított ki, a tévedést a másnapi ellenőrzés során feltártuk. A díjbekérő alapján a számla kiállításra került, és postáztuk az adóalany részére. Néhány nap múlva a számlán szereplő adóalany azt a felvilágosítást adta, hogy ő nem vett részt a vásáron, sztornózzuk az általunk kiállított számlát. Az ügylet megvalósult, a pénzt átvettük, de nem tudjuk, hogy kitől. Hogyan járunk el ilyen esetben helyesen? Milyen bizonylat alapján sztornózható a számla? Ha a számlát sztornózom, akkor a keletkezett bevétellel mi a teendőm?
Részlet a válaszából: […] ...és esetleg a honlapjukon figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy adóalany nevére szóló számlát az adószám birtokában és annak hiteles igazolása (cégjegyzék, NAV-törzs-adat, egyéni vállalkozói regisztráció) alapján tudják kiállítani. Javasoljuk, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Munkaruha-vásárlás

Kérdés: Központi költségvetési intézmény vagyunk. Minden évben – év elején – pénzben adunk ruházati ellátmányt a hivatásos személyi állomány részére. A kifizetett összeget a K 1108 rovaton számoljuk el, amely rovat tartalmilag pénzben fizetendő ruházati költségtérítést takar. A számfejtés során a KIRA bérszámfejtési rendszerben (MÁK) azon jogcímen kerül rögzítésre a kifizetésre kerülő összeg, amely alapján a magánszemélynek nem lesz adófizetési kötelezettsége, sem pedig intézményünknek, tehát adómentesen kapja a meghatározott keretösszeget. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról, valamint a különleges foglalkoztatási állomány ruházati, fegyverzeti, kényszerítőeszköz- és világítástechnikai felszereléséről szóló 14/2016. (V. 10.) BM rendelet 21. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés előírja, hogy az állomány tagjának számlát kell kérnie az ellátmányt biztosító szervezeti egység nevére és címére a vásárolt ruházati termékekről. A BM rendelet 8. számú melléklete felsorolja az ellátmányból beszerezhető termékek körét. Az állománynak október hónapban kell elszámolni a kapott keretösszeggel oly módon, hogy a pénzügyi szakszolgálat részére a számlákat leadják, ahol a számlaellenőrzés megtörténik (megjegyzem, a számlák nem kerülnek könyvelésre a főkönyvi nyilvántartásban, azokat csak megőrizzük). Amennyiben a teljes megkapott összegről benyújtja a számlákat a dolgozó, nem válik adóköteles juttatássá a kifizetés, viszont az el nem költött rész esetén adókötelessé válik a számlával nem igazolt rész, és megadóztatjuk mint a bérjövedelmet. A személyi jövedelemadó alóli mentesség érdekében a kiállított ruházati számlán vevőként a rendőri szervnek kell szerepelni, kerül-e ezáltal az intézmény, illetve a dolgozó abba a helyzetbe, hogy a terméket a megvásárlást követően a dolgozó részére "temészetben átadja"? Kérdés, hogy az Szja-tv. 2019. évi változása miatt az adóztatásra befolyással van-e az a körülmény, hogy a ruhapénzről kérnek-e számlát vagy sem? Számlával történő elszámolás esetén és számla nélkül is összevonandó jövedelemként kellene adózni?
Részlet a válaszából: […] ...és az kinek a nevére szóljon, a munkáltató vagy a munkavállaló nevére. A számla ebben az esetben csak a cél szerinti felhasználás igazolására szolgál, tehát, hogy a munkáltató ellenőrizni tudja, valóban öltözködésre fordította a pénzt a dolgozó. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Önkormányzat követelésállománya

Kérdés: Kérném szíves állásfoglalásukat abban, hogy az önkormányzat/költségvetési szerv mérleg-alátámasztó leltárába az öt évnél régebbi követeléseket, melyeket még nem minősítettek behajthatatlanná, milyen módon kell alátámasztani, leltározni, hiszen arra korábban fizetési felszólítás és egyenlegközlő is kiment, de nem történt teljesítés, így a korábban megküldött felszólítás/egyenlegközlő lesz az alátámasztása? Abban az esetben, ha helyi önkormányzat képviselő-testülete egy kimutatás szerint dönt az öt évnél régebbi követelések önkormányzati könyvekből történő kivezetéséről, behajthatatlanná minősítéséről az Áhsz. alapján, tekintettel arra, hogy azok behajtása nem lehetséges, mert olyan kis összeg, hogy a behajtás költsége jóval meghaladja, akkor felmerülhet-e adófizetési kötelezettség akár az elengedő önkormányzat/költségvetési szerv, akár a magánszemély, adott esetben cég vonatkozásában, akinek a tartozását behajthatatlanná minősítik, elengedik? Pl. művelődési ház esetében a terembérletet több felszólításra sem fizeti meg a cég, amely korábban kibérelte x időre az intézmény valamelyik helyiségét, vagy például tipikusan az étkezési térítési díjak vonatkozásában, ahol többször felszólítják a nem fizető szülőt, de a Gyvt. korlátozó rendelkezése miatt a gyermekétkeztetést biztosítani kell annak is, akinek térítésidíj-tartozása van. Fentiekben kérném szíves segítségüket arra figyelemmel, hogy jelenleg a helyi önkormányzatok 99,9%-ának követelésállománya tele van a fentiekhez hasonló követelésekkel, melyek csak növekszenek évről évre, és a megfelelő leltározása elmarad, melyet sorra állapítanak meg a belső és külső ellenőrzések.
Részlet a válaszából: […] ...adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett,c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet,d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 26.

Polgármester részére fizetett költségtérítés

Kérdés: A polgármester a Mötv. 71. §-a szerinti költségtérítésben részesül. Ezen túl meg kell-e téríteni részére azon utazásainak költségét, amelyek nem férnek bele a költségtérítés Mötv. 71. §-a szerinti keretbe (pl. külföldi projekttalálkozó útiköltsége, vagy az ország távolabbi részén történő konferencia útiköltsége)? Amennyiben megtéríthető, akkor annak mi az elszámolási rendje? Csak kiküldetési rendelvény alapján, vagy kifizethető a polgármester részére az üzemanyag-tankolásról szóló, az önkormányzat nevére kiállított számla?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembevételével az utazásra kapott összeg, feltéve, hogy a térített összeg nem haladja meg a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket. Igazolás nélkül elszámolható a kifizető által a magánszemélynek a saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 5.

Fordított áfás ügyletek kötelezettségvállalásba vétele

Kérdés: Intézményünknél fedezethiány jelentkezett. Kiderült, hogy fordított adózás alá eső beruházás áfáját nem vettük kötelezettségvállalásba. Hogyan kellene eljárnunk a fordított áfás számlák kötelezettségvállalásánál?
Részlet a válaszából: […] ...adós ügylet esetén az áfafizetési kötelezettséget is vállalja, mivel a fordított áfa megfizetése törvényi kötelezettség. A fedezetigazoláskor az áfa összegére is fedezetet kell vállalni. A?szerződés szövege és a számla is utal a fordított áfára. Jó gyakorlat, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 6.

Támogatói jegyek sorsoláson való részvétele

Kérdés: Községi rendezvényen támogatói jegyek árusítását tervezzük, melynek elsődleges célja a programok költségeihez való lakossági hozzájárulás. A programok egyébként ingyen lesznek látogathatók. A támogatói jegyek sorsoláson is részt vennének, ahol kisebb-nagyobb tárgyakat, felajánlásokat lehetne vele nyerni. A tervezett nyereménysorsolásnak milyen szabályai vannak? (Pl. be kell jelenteni a NAV-hoz, vagy valamilyen más szervhez?) Milyen adminisztratív és nyilvántartási kötelezettség keletkezik az önkormányzatnál a nyeremények vonatkozásában? Milyen adózási vonzata lesz a nyereményeknek?
Részlet a válaszából: […] ...fizet, a kifizető pedig 22% egészségügyi hozzájárulást. Ha a nyeremény nem pénz, ezért az adó levonása akadályozott, akkor a kifizető igazolást ad a magánszemélynek, tájékoztatja az adóhatóságot, hogy az adó nem került levonásra, és azt a magánszemélynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 26.

Európai uniós pályázat

Kérdés: Európai uniós forrásból intézményünk (központi költségvetési szervként) vissza nem térítendő támogatásban részesül, melynek befejezési és pénzügyi teljesítési határideje 2017. 06. 30.
A támogatási szerződés alapján intézményünk a támogatás teljes összegét támogatási előleg formájában megigényelte, a leutalás is B1603, illetve B2503 ERA kódokon érkezett. A kapott támogatási előleget teljes összegében – a felhasznált résztől függetlenül – a költségvetési számvitel szerint a 0916, illetve 0925 főkönyvi számlákon, míg a pénzügyi számvitel szerint a 922, illetve 923 főkönyvi számlákon számoltuk el. Helyesen jártunk el? A fel nem használt összeget a költségvetési számvitelben a kötelezettségvállalások között mutatjuk ki. A fel nem használt összeget kapott előlegként ki kell-e mutatnunk? Az első kifizetési kérelem 2017-ben kerül benyújtásra, a mérlegkészítés időpontjáig nem várható annak jóváhagyása, így a teljes felhasznált összeghez sem lesz jóváhagyott kifizetési kérelem. Problémánk, hogy ha bevételről előlegre átkönyveljük, akkor az év végén nem lesz meg a fedezete a kötelezettségvállalásainknak.
Részlet a válaszából: […] ...a végleges kötelezettségvállalás esetében már a szállító által számlázott összeg kerül nyilvántartásba vételre, ha a teljesítésigazolást elfogadta.– tárgyévi végleges kötelezettségvállalásba átvezetés, vagy nyilvántartásba vétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.

Európai uniós pályázati támogatás

Kérdés: Kérdés: Az önkormányzat európai uniós pályázat kedvezményezettjeként 2016-ban 1,1 milliárd Ft támogatásban részesült. A projekt 4 év futamidejű. A szerződés aláírásra került, a projekt költségvetését elfogadták. A támogatási összeg 2016-ban, előlegként, 100%-ban leutalásra került az elkülönített számlára. 2016-ban a mérföldkövekhez kapcsolódó kiadások pénzügyi teljesítése megtörtént, azonban nem tudható, hogy a kifizetési kérelem elfogadása 2016-ban megtörténik, vagy 2017-re áthúzódik. Ezekben az esetekben hogyan kell a költségvetési és pénzügyi számvitelben (előirányzat, követelés, kötelezettség, időbeli elhatárolás) szerepeltetni ezen bevételt (előleg) és kiadásokat?
Részlet a válaszából: […] ...működési célú leutalt támogatási előlegen belül (ha szükséges)7. A kifizetett, elismerhető részszámlák, számlák, egyéb költségek igazolását követően a közreműködő szervezet felé kifizetési igénylés benyújtásaA) PÉNZÜGYI SZÁMVITEL – –B)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.
1
2