12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Önkormányzat követelésállománya
Kérdés: Kérném szíves állásfoglalásukat abban, hogy az önkormányzat/költségvetési szerv mérleg-alátámasztó leltárába az öt évnél régebbi követeléseket, melyeket még nem minősítettek behajthatatlanná, milyen módon kell alátámasztani, leltározni, hiszen arra korábban fizetési felszólítás és egyenlegközlő is kiment, de nem történt teljesítés, így a korábban megküldött felszólítás/egyenlegközlő lesz az alátámasztása? Abban az esetben, ha helyi önkormányzat képviselő-testülete egy kimutatás szerint dönt az öt évnél régebbi követelések önkormányzati könyvekből történő kivezetéséről, behajthatatlanná minősítéséről az Áhsz. alapján, tekintettel arra, hogy azok behajtása nem lehetséges, mert olyan kis összeg, hogy a behajtás költsége jóval meghaladja, akkor felmerülhet-e adófizetési kötelezettség akár az elengedő önkormányzat/költségvetési szerv, akár a magánszemély, adott esetben cég vonatkozásában, akinek a tartozását behajthatatlanná minősítik, elengedik? Pl. művelődési ház esetében a terembérletet több felszólításra sem fizeti meg a cég, amely korábban kibérelte x időre az intézmény valamelyik helyiségét, vagy például tipikusan az étkezési térítési díjak vonatkozásában, ahol többször felszólítják a nem fizető szülőt, de a Gyvt. korlátozó rendelkezése miatt a gyermekétkeztetést biztosítani kell annak is, akinek térítésidíj-tartozása van. Fentiekben kérném szíves segítségüket arra figyelemmel, hogy jelenleg a helyi önkormányzatok 99,9%-ának követelésállománya tele van a fentiekhez hasonló követelésekkel, melyek csak növekszenek évről évre, és a megfelelő leltározása elmarad, melyet sorra állapítanak meg a belső és külső ellenőrzések.
2. cikk / 12 Szociális intézmények ellátottainak pénzkezelése
Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk, megyei kirendeltségekkel. A kirendeltségek illetékességi körébe tartozó intézmények 5-80 km-es távolságban vannak. Az Áht. szerinti jogkörgyakorlások közül az érvényesítést és a pénzügyi ellenjegyzést felhatalmazás szerint a kirendeltségi munkatársak gyakorolják. A szociális intézmények ellátottainak bankban lévő pénzét és készpénzét az intézmény által kialakított gyakorlat és belső szabályzat alapján az intézményi munkatársak kezelik, vezetik az analitikus nyilvántartást. Az ellátottak pénzét vagy az ellátott nevére szóló bankszámlákon, vagy a Magyar Államkincstárnál vezetett letéti számlán tartják az intézmények. Miután nem költségvetési pénzről (ellátott saját pénze) van szó, kell-e a pénztárbizonylatokon a jogkörgyakorlásokat (érvényesítés, utalványozás) gyakorolni? Sok esetben az érvényesítés a kifizetést követő 1-2 héten, de minimum pár napot követően történik meg, így elveszíti a jogszabályalkotó szándéka szerinti ellenőrző funkcióját.
3. cikk / 12 Személygépkocsi magáncélú használatával összefüggő szabályozási, nyilvántartási kérdések
Kérdés: A képviselő-testület a polgármester részére engedélyezte az önkormányzat tulajdonában lévő személygépkocsi korlátlan, magáncélra is vonatkozó használatát. Az üzemanyag-felhasználás költségét a töltőállomás által kiadott nyugta alapján számoljuk el. Kérdés, hogy kell-e az önkormányzat nevére kiállított számlát kérni a töltőállomáson, illetve hogy kell-e valamilyen nyilvántartást vezetni a megtett kilométerekről, illetve a gépkocsi használatáról? Helyes-e az a nyilvántartás, amely tartalmazza a havi induló, illetve záró kilométeróra-állást, a megtett kilométert, az üzemanyag számla/nyugta számát, összegét?
4. cikk / 12 Önkormányzati támogatás
Kérdés: A helyi önkormányzat által a helyi nemzetiségi önkormányzat számára nyújtott támogatásról kell-e megállapodást kötnünk? Hogyan járjunk el a szabadon felhasználható támogatás tekintetében?
5. cikk / 12 Polgármesteri költségtérítés
Kérdés: Önkormányzatunknál a polgármester költségtérítési átalányban részesül. Milyen költségeket számolhat el? Kedvezőbb lenne-e, ha tételes költségtérítést kapna?
6. cikk / 12 Üzemanyagköltség elszámolása
Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat elnöke elszámolási előleget vett fel februárban, melynek elszámolására üzemanyagszámlákat hozott. Milyen módon lehet ezt elszámolni?
7. cikk / 12 Polgármesteri hivatal, illetve önkormányzat adószáma
Kérdés: A községi önkormányzatnak és a polgármesteri hivatalának az adószáma megegyezik? Nem kell, hogy külön legyen az önkormányzatnak és külön a polgármesteri hivatalnak? Nem körjegyzőség esetén? Melyik jogszabály határozza meg?
8. cikk / 12 Polgármesteri költségátalány
Kérdés: A polgármesteri költségátalány elszámolásával kapcsolatban az Szja-tv. 73. §-ában foglalt 2009-es előírás 2010. január 1-jétől hatályát vesztette. A 2010. évi Szja-tv. 3. sz. mell. 25. pontja említést tesz a polgármesterek által elszámolható költségekről. Kell-e bizonylattal igazolni a költségeket, és terheli-e valamilyen levonás? Mennyi a költségátalány összeghatára?
9. cikk / 12 Polgármester költségelszámolása
Kérdés: 2010-től a polgármester tételes költségelszámolást választhat. A számla a polgármester vagy önkormányzat nevére kell, hogy szóljon? Milyen számlák fogadhatók el? Az üzemanyagszámla mellé kell-e útnyilvántartást csatolni? Az elszámolt költséget havonta kell maximálni, vagy ha az egyik hónapban kevesebb költséget számol el, akkor a következő hónapban többet számolhat el? Az otthoni internetszámlája elfogadható-e költségként?
10. cikk / 12 Polgármesternek fizetett költségátalányon felüli további költségtérítés személyi jövedelemadó szerinti megítélése
Kérdés: A képviselő-testület dönthet-e úgy, hogy a polgármester részére költségátalánya mellett egyéb más költségei teljes megtérítésére további költségtérítést juttat?