Munkába járás költségének adózása II.

Kérdés: Helyesen jár-e el intézményünk, ha a munkába járás költségeinek megtérítésekor egyes dolgozóknak – hivatkozva a 78/1993. Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésére – a buszbérlet árát 80 százalékban téríti meg, bérlet leadása nélkül úgy, hogy a munkavállaló saját gépkocsiját veszi igénybe, mivel a munkáltató munkarendje miatt tömegközlekedési eszközt nem, vagy csak nagyon hosszú várakozási idővel tudna igénybe venni? Hivatkoznék a Költségvetési Levelek 22. számában az 577. kérdésre, amelyben erről a lehetőségről, ha jól értelmezem, Önök is említést tesznek. Költségvetési intézményként a TÁH számfejtési körébe tartozunk, és 45621 (munkába járás költsége fogsz. tér. bérlet nélkül) kódon ezt minden hónapban fel is adjuk a TÁH-nak.
Részlet a válaszából: […] ...megőrzi. Ha viszont a magánszemély nem vásárol bérletet (más módon oldja meg a munkába járását), akkor a kapott térítéssel szemben igazolás nélkül számolhatja el költségként a kormányrendeletben meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.
Kapcsolódó címke:

Munkába járás költségeinek elszámolása

Kérdés: Egyik dolgozónk nagyobb távolságról jár be dolgozni gépkocsival. Hivatalosan 3 Ft/km fizethető neki, de ez nagyon kevés a távolság alapján. A jegyző ezenfelüli összeg kifizetését (ami adóköteles lenne a dolgozónak) nem engedélyezi. A dolgozó számlát tudna "szerezni" bérlet nélkül, mivel mindenképpen kocsival jár be. Csak számla elfogadható-e a hivatalos bérlet értékéről a pénztári kifizetéshez?
Részlet a válaszából: […] ...megőrzi. Amennyiben a magánszemély nem vásárol bérletet (más módon oldja meg a munkába járását), akkor a kapott térítéssel szemben igazolás nélkül számolhatja el költségként a 78/1993. Korm. rendeletben meghatározott mértéket, az ezt meghaladóan kifizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 13.
Kapcsolódó címke: