Feladatok és dolgozók átvétele költségvetési szerv által gazdasági társaságtól

Kérdés: Az 1990. évi LXV. törvény 43. §-a alapján helyi önkormányzatok társulása létrehozott egy költségvetési intézményt szennyvízhálózat és -tisztító üzemeltetésére. Az intézmény mint költségvetési szerv, közszolgáltató közüzem működik (alapító okirat szerint). A szakmai feladatok ellátását eddig egy kft. végezte szerződés alapján. Az intézmény egyedül kívánja ezután végezni az egész üzemeltetést. A kft.-től átvehetjük-e pályázat nélkül a dolgozókat, és azokat kötelesek vagyunk-e közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatni? Az eddig részmunkaidőben foglalkoztatott intézményvezető ezután jogosult lesz-e vezetői pótlékra, ha továbbra is részmunkaidőben kívánja ellátni a feladatát?
Részlet a válaszából: […] ...§ alapján megbízott magasabb vezetőnek minősül, a vezetői pótlékmértéke nem lehet kevesebb a pótlékalap 250%-ánál. A Kjt. az illetményt teljesmunkaidőre állapítja meg, részmunkaidős foglalkoztatás esetén a közalkalmazottarra időarányosan jogosult. A Kjt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 27.

Több önkormányzati intézmény gazdálkodási feladatait ellátó költségvetési szerv vezetőjének jogállása és illetménye

Kérdés: Városunkban a képviselő-testület két éve létrehozott egy önállóan gazdálkodó gazdasági intézményt, mely a város óvodáinak, általános iskoláinak, művelődési központjának és a városi könyvtárnak a gazdálkodási feladatait látja el. A képviselő-testület által megválasztott intézményvezető kinevezett vezető vagy megbízott vezető? A besorolási béren felül milyen juttatás jár neki? (Ő a részben önállóan gazdálkodó 7 intézmény ellenjegyzője, illetve a saját intézmény igazgatója.)
Részlet a válaszából: […] ...a kérdésben szereplő intézményvezetőmegbízott magasabb vezető. A megbízott vezetőt az általános szabályok szerintkell besorolni, és illetményét ennek megfelelően megállapítani, melyen felül aKjt. 70. § keretei között a végrehajtási rendelet által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 12.

2009-es szabályok vezetői munkaköröknél

Kérdés: Az önkormányzatunk egyik intézményénél 2004-ben nyugdíjba vonulás miatt megüresedett a gazdasági osztályvezetői önálló munkakör, melyre vezetői megbízást kapott egy volt munkatársam kinevezett gazdasági kiemelt főelőadói munkakör mellett, határozatlan időre. Első kérdésem, hogy ez szabályos volt-e? A nyugdíjba ment vezető kinevezett gazdasági osztályvezető volt (önálló munkakörben). 2009. január elsejével módosultak a jogszabályok, és konkrétan megmondják, hogy mely munkakör minősül kinevezett, és mely munkakör megbízott vezetői munkakörnek. Most marad minden változatlan, továbbra is kiemelt főelőadó munkakör vezetői megbízással, vagy a kinevezéshez meg kell pályáztatni az önálló munkakörű vezetői beosztást? A vonatkozó végrehajtási rendelet pedig még 5 éves szakmai gyakorlatot is előír, amit még pár hónap híján nem töltött be a kolléga. Kérdésem, hogy eddig jogszerűen jártak-e el irányában, illetve várja-e meg az öt évet, és pályázzon újból arra a munkakörre, amit eddig folyamatosan betöltött?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezőközalkalmazott lehet, és nem lehet sem kinevezett, sem megbízott vezető aközalkalmazott a gyakornoki idő tartama alatt.A vezetői illetmények meghatározásának új, 2009. január1-jén hatályba lépett szabályaira, illetve az aktuális gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Kinevezett és megbízott vezetők az általános iskoláknál

Kérdés: A 2008. évi LXI. tv. módosította a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt, amely szerint a vezetők és magasabb vezetők esetében a garantált illetmény a vezetői illetményalap és a vezetői munkakör képzettségi osztályához tartozó szorzószám szorzatából áll. Ezeket a szorzószámokat a 3. sz. melléklet tartalmazza. Ugyanezen törvény kimondja, hogy a vezető illetménykiegészítésben és jutalomban nem részesíthető. A kérdésünk az lenne, hogy önkormányzati fenntartású általános iskola igazgatójára, annak helyetteseire, valamint a gazdasági vezetőre alkalmazható-e ez a módosítás?
Részlet a válaszából: […] ...szóló 1992. évi XXXIII. tv.(Kjt.) 2009. január 1-jétől hatályos rendelkezései különbséget tesznek akinevezett és megbízott vezetők illetményrendszere, szabadsága és felelősségetekintetében. Ezen túlmenően mind a kinevezett, mind a megbízott vezetőklehetnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 17.

Vezetői pótlék

Kérdés: A megyei és városi művelődési központ fenntartója a város. A szűkös költségvetésre hivatkozva az igazgatóhelyettes pótlékát meg akarják szüntetni. A feladatkör marad, csak a pótlékot kívánják elvonni. Törvényes ez az eljárás? Mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...Kjt. lehetővé teszi illetménypótlék megállapítását, mégpedigoly módon, hogy a törvény ennek általános kereteit biztosítja, s azt miniszterirendeletek részletezik. Bevezetésre került a pótlékalap fogalma, melyet a Kjt.2003. évi módosítása óta a mindenkori...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.

Vezetői pótlék mértéke

Kérdés: Fővárosi kerületi önkormányzathoz tartozó művelődési intézmény vagyunk, önálló gazdálkodási jogkörrel. Az intézmény igazgatója magasabb vezetőként 225%-os illetménypótlékot kap. A gazdasági vezetőnek, aki az intézményvezetőnek a helyettese is (más kinevezett helyettese nincs) hány %-os vezetői illetménypótlékot kell kapnia? A gazdasági vezető az előírt képesítési követelményeknek megfelel, és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] A Kjt. a vezetői munkakörök tekintetében megkülönböztetmagasabb vezető és vezető beosztást, mely nem kinevezés, hanem külön vezetőimegbízás, és annak elfogadása alapján jön létre. A vezetői megbízáselőfeltétele, hogy a közalkalmazott az intézménynél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 22.