3 talált cikk a GYES , közszolgálati jogviszony , önkormányzat , kormánytisztviselő , illetmény kifejezésre

Kérdés:

Az önkormányzati fenntartású szakrendelőnk dolgozója kérte a 30 éves szolgálati elismerésének kifizetését. A dolgozó 30 éves jogviszonyai között van egy közel 7 éves időtartamú, 2000. májustól induló munkajogviszony, amelyet egy háziorvos vállalkozásánál dolgozott le asszisztens munkakörben. A dolgozónk háziorvos vállalkozásánál eltöltött munkajogviszonya, szolgálati elismerésre való jogosultság szempontjából, egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időnek minősül-e, és figyelembe vehető-e a szolgálati elismerési idő beszámításánál?

Kérdés: 2013. január 1-jétől az önkormányzattól átkerültem a járási gyámhivatal állományába. Az önkormányzatnál jogi végzettségem ellenére I. besorolási osztály, gyakornok elnevezésű besorolási fokozat, 1. számú fizetési fokozatba soroltak, az I. besorolási osztály fogalmazó elnevezésű besorolási fokozat, 2. számú fizetési fokozat helyett. Az önkormányzatnál megilletett az illetménykiegészítés, az alapilletmény 20%-a. A kormányhivatal a helytelen besorolás miatt újra besorolt, de már csak 10%-os illetménykiegészítéssel. A fentiek miatt hátrány ért az előző munkáltatómnál, mert kevesebb illetményt állapított meg, mint járt volna, de hátrány ért az új munkáltatómnál is, mert illetményem összességében csökkent az előző munkáltatónál lévőhöz képest, annak ellenére, hogy a Kttv. szerint illetményem nem csökkenhetne, hiszen ugyanazt a munkakört látom el.

Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?