A minimálbér és a garantált bérminimum miatt kapott támogatás

Kérdés:

Intézményünk fekvőbeteg-ellátást biztosító kórház (szakágazat száma: 861000), amelynek a központi irányító szerve a Belügyminisztérium, fenntartója és középirányító szerve pedig az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ). Kórházunk alaptevékenységet és vállalkozási tevékenységet is végez. Költségvetési szervünk az Eütv. 3. §-ának f) pontja szerint egészségügyi szolgáltatónak minősül. A 2020. évi C. törvény 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a törvény hatálya az állami és az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóra, annak fenntartójára, valamint az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy jogállására terjed ki. A 703/2021. Korm. rendelet 2. §-a szerint 2022. 01. 01-től a minimálbér és a garantált bérminimum összege meghatározásra került. A rendelet előírásait első alkalommal a 2022. január hónapra járó munkabérek megállapításánál kellett alkalmazni.
A rendelet 4. §-a szerint
a) munkáltatón a költségvetési szervet,
b) munkavállalón a költségvetési szervnél foglalkoztatottakat,
c) alapbéren a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, egészségügyi szolgálati, politikai szolgálati és biztosi jogviszonyban állók esetében az illetményt, a különleges jogállású szervnél közszolgálati jogviszonyban állók esetében az illetményt, közszolgálati jogviszonyban állók esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét is érteni kell.
A minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésével kapcsolatos többletkiadások biztosítására támogatást kapott az intézmény, amelyet az OKFŐ tájékoztató levelének megfelelően igényelt meg a kórház. A támogatás benyújtásánál nem kellett megbontani az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állók bérnövekedését az alaptevékenységben és vállalkozási tevékenységben egyaránt közreműködők esetében.
Azt előre – a támogatási igény benyújtásakor – meg sem lehetett mondani, mivel az alapfeladat ellátásában közreműködő dolgozók egy része igény szerint végez tevékenységet a vállalkozói szolgáltatások nyújtásakor. Munkaóra-nyilvántartás alapján utólag lehet megállapítani, hogy az alap- vagy vállalkozási tevékenységben hány órát teljesített a dolgozó? A minimálbér és a garantált bérminimum emelésének fedezetére kapott támogatást az alaptevékenység 018030 kormányzati funkcióra kellett bevételként elszámolni. A támogatás mértékéig az alap- és vállalkozási tevékenység érdekében felmerült bér- és járulékköltség is az alaptevékenység kormányzati funkción került elszámolásra. A korábbi irányító szerv (Egészségügyi Minisztérium) szóbeli iránymutatása szerint a kiadást ott kell elszámolni, ahol a bevételi fedezet keletkezik. Helyesen jártunk-e el, ha a támogatást és a támogatás mértékéig az alap- és vállalkozási tevékenység érdekében felmerült bér- és járulékköltséget is az alaptevékenység kormányzati funkción számoltuk el? Ha nem, akkor mi a helyes elszámolás?

Részlet a válaszából: […] A maradvány megállapításánál külön kell megállapítani a költségvetési és a vállalkozási maradványt. Az Ávr. 3. §-ának (3) bekezdése előírja, hogy a költségvetési szerv vállalkozási tevékenységeinek összesített maradványa negatív nem lehet. Áht. 46....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Polgármesterek jubileumi jutalma

Kérdés: A polgármester (1947-ben született) 1980. január 1-jétől 2002. október 20-ig (új polgármester megválasztásáig) látta el ezen megbízatását. Ezt követően táppénzes állományban volt, majd a Pttv. 13/A. § (1) bekezdése alapján 2003. október 1-jétől öregségi nyugdíjba vonult. 2006 októberében újra főállású polgármesternek választották a településen. A 35 éves jubileumi jutalomra 2003-ban lett volna jogosult. Elszámolható-e nyugdíj mellett a polgármesternek a 35 éves jubileumi jutalom?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyban töltött idő betöltésének a napján esedékes. Ajubileumi jutalom 35 évi közszolgálati jogviszony esetén négyhavi illetménynekmegfelelő összeget jelent.A 49/E. § (3) bekezdése kimondja, hogy a jubileumi jutalomrajogosító idő megállapításánál a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.

Bírósági letiltás – megbízási díj

Kérdés: Egy megbízási szerződéssel foglalkoztatott személytől, ha bírósági letiltása érkezik, hány százalékát lehet levonni a megbízási díjának? Ennek a személynek nincs máshol munkaviszonya, járulékait ebből az összegből vonjuk.
Részlet a válaszából: […] ...kapott munkavállalói munkabéren túl a közszolgálati és aközalkalmazotti jogviszony, továbbá a szolgálati viszony alapján járóilletmény, a szövetkezeti tagot a munkaviszony jellegű jogviszony alapjánmegillető munkadíj, az alkotó- és munkaközösségi tag jövedelme...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 1.

Szolgálati nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó szabályok 2010-től

Kérdés: A település polgármestere 2005 óta nyugállományú rendőr, szolgálati nyugdíjat kap. Polgármesterként – a vonatkozó jogszabálynak megfelelően – illetményt kap, illetőleg költségtérítésben részesül. 2010-től választania kell a nyugdíj vagy fizetés között? A költségtérítés jövedelemnek minősül-e? Ha lemond illetményének (költségtérítésének) meghatározott részéről, úgy megtarthatja-e nyugdíját?
Részlet a válaszából: […] ...pedig az ezekből származó, nyugdíjjárulékalapjául szolgáló összegeket kell figyelembe venni. Idetartozik tehát apolgármester illetménye, illetve esetleges további olyan jövedelme, amelynyugdíjjárulék alapjául szolgál.A tételesen, bizonylatok alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 29.

Saját jogú öregségi nyugdíjban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazható a költségvetési intézményekben egy saját jogon öregségi nyugdíjban részesülő gépkocsivezető? Gondolok itt a 2008. évi személyijövedelemadó-változásokra, bérezésekre. Vonatkozik-e alkalmazására a minimálbér tizenkétszeresének megfelelő maximum, amely összeghatár feletti éves kereset esetén választania kell a nyugdíj és a bérkereset között?
Részlet a válaszából: […] ...járulékot nem fizet, kivéve abbanaz esetben, ha a nyugdíj folyósítása szünetel. A kifizetett (elszámolt) bruttómunkabér (illetmény) után 3% munkaadóijárulék-fizetési kötelezettség iskeletkezik, munkavállalói járulékot azonban nem fizet az, aki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 29.

Polgármester – illetmény nélkül

Kérdés: Főállású polgármester esetében – kérésére – mellőzhető-e az illetmény megállapítása, annak ellenére, hogy az 1994. évi LXIV. törvény ezt meghatározza?
Részlet a válaszából: […] ...közszolgálati jogviszonybantöltött időnek minősül, illetve nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.A Ktv. szerint megállapított illetményalap és az e törvényáltal meghatározott szorzószám figyelembevételével illetménnyel díjazott, melyután – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 7.

Külön juttatás közterhei

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a "0. havi juttatás"-t terhelő közterhek fizetésére vonatkozó előírásokat, különös tekintettel a biztosításijogviszony-szünetelés esetére. A 2003. évi XCV. tv. 30. § (1) bekezdése 2004. február 1-jétől módosította a Kjt. 68. §-át. Alapvetően megváltoztatták a jogosultság feltételeit. Egyetlen törvényi feltétel, hogy a közalkalmazott a tárgyév január első napján közalkalmazotti jogviszonyban álljon. Így a közalkalmazotti jogviszony formális fennállása esetén is ki kell fizetni az egyhavi különjuttatást, tehát a közalkalmazotti (biztosítási) jogviszony szünetelése (GYES, GYED, fizetés nélküli szabadság, keresőképtelenség stb.) ellenére is jogosult a közalkalmazott erre a juttatásra? A 13. havi illetmény eddig is speciális megítélés alá esett a nyugdíj, az egészségbiztosítási ellátások szempontjából. Rendszeres vagy nem rendszeres juttatásnak minősül? Az egészségbiztosítási ellátásoknál milyen vonatkozási időtartam tartozik hozzá? Hogyan kell rendezni a járulékokat, amennyiben 2005. évben az érintett munkavállaló nem biztosított (egész évben szünetel a biztosítási jogviszonya)?
Részlet a válaszából: […] ...§-ának 2005. január 1-jétől hatályos szövegezéseszerint a közalkalmazott minden naptári évben – külön juttatásként – egyhaviilletményére jogosult, amennyiben január 1-jén közalkalmazotti jogviszonybanáll, kivéve ha:– 30 napnál hosszabb fizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 26.

Fel nem vett munkabér végleges rendezése

Kérdés: 1997-ben 1 évre szóló közalkalmazotti jogviszonyt létesítettünk egy amerikai állampolgárral angol nyelv tanítására. 1998. tavaszi szünetében váratlanul hazautazott, és nem jött vissza többé. Az utolsó havi munkabérét ezért nem vette fel. A nettó munkabérét azóta is nyilvántartjuk a 39221-es főkönyvi számlán. A munkavállalóval azóta sem tudtuk felvenni a kapcsolatot, otthoni bankszámláját nem ismerjük. Szeretnénk rendezni számvitelileg a nettó munkabért. Egyéb bevételként könyvelhetjük-e a fel nem vett munkabért, ha remény már nincs arra, hogy a munkavállalónak kifizessük?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben, ha a munkavállaló részére nem lehet a nettó munkabért kifizetni, akkor ezt az illetményszámfejtést is vissza kell rendezni (sztornírozni kell). Ez érinti a munkabért terhelő járulékokat is. A nettó bért nem lehet egyéb bevételként elszámolni, azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.