27 talált cikk a költség , közalkalmazott , pótlék , illetmény kifejezésre

Kérdés: Önkormányzataink által fenntartott könyvtárakban a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók dolgoznak. 2021-ben minden munkavállalónk megszerezte a könyvtári feladatok ellátásához szükséges szakképzettséget, így mindenki jogosult volt a garantált bérminimumra. A kormány 682/2021. Korm. rendeletében nem egyértelmű számunkra, hogy a 2022. évi 20%-os béremelés hogyan is történik. A rendelet az 1. § (1) bekezdése végén írja, hogy ez az emelés beépülő jellegű. A (2) bekezdésben pedig leírja, hogy a bruttó bér (pótlékokkal és munkáltató által adott kiegészítésekkel együtt) és a 2022. január 1. napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbérnek értelmezzük) összege a számítás alapja. A munkavállalók esetében hogyan kell pontosan a 2022. évi bérüket számítani, a 20%-os emelést melyik bruttó bérre (illetményre) kell számítani?

Kérdés: Igazgatóságunk munkaügyi osztályán foglalkoztatott közalkalmazottak kinevezés szerinti munkaköre munkaügyi előadó. Az osztályon jelenleg egy üres álláshely van, emiatt a munkaügyi előadóknak olyan feladatokat is el kell lát-niuk, ami nem szerepel a munkaköri leírásukban. Milyen módon és formában lehetne kompenzálni a közalkalmazottakat a többletfeladatok ellátásáért? Fizethető-e részükre helyettesítési díj? Amennyiben igen, és a helyettesítést túlórában látják el, kell-e nekik rendkívüli munkavégzési pótlékot fizetnünk? Szeretném kiemelni, hogy itt nem más munkaköri feladatokat kell ellátni, mert a munkakör ugyanaz, mint akit helyettesít, hanem a munkaköri leírásán kívüli többletfeladatokkal bízza meg a munkáltató. Adott esetben dönthet-e úgy a munkáltató, hogy mivel a munka-köri leírást egyoldalúan a munkáltató határozza meg, módosítja azt munkaszervezési okokra hivatkozva, és nem kompenzálja a közalkalmazottat a többletfeladatok ellátásáért?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású, önállóan működő költségvetési intézmény vagyunk, előadó-művészeti szervezet, a 2008. évi XCIX. törvény is vonatkozik ránk.
1. A vezetői megbízásokat a 2020. évi XXXII. törvény értelmében nem érinti az átalakulás. A gazdasági vezetők kinevezését, vezetői megbízását az Áht. szerint eddig a fenntartó készítette el, a polgármester írta alá. Az átalakulásról szóló törvény szerinti tájékoztatást, a munkaszerződésre vonatkozó ajánlatot, a munkaszerződést kitől fogjuk megkapni, a fenntartótól vagy a zenekar igazgatójától? A gazdasági vezető közalkalmazotti jogviszonya határozatlan, a vezetői megbízatása határozott idejű. 2020. október 31. napon mit tartalmaz majd a munkaszerződés, munkakör, munkaszerződés időtartama?
2. A 40 év jogosultsági idővel rendelkező, de még nem nyugdíjas nő munkavállaló részére jár-e végkielégítés, amennyiben nem írja alá a további foglalkoztatást megalapozó munkaszerződést?
3. A kulturális illetménypótlék be lesz építve a munkabérbe. Eddig a kulturális illetménypótlékot az állam finanszírozta. A költségvetés eredeti előirányzata nem tartalmazta, havonta a MÁK és a fenntartó tájékoztatása szerint előirányzatot módosítottunk. 2020. november 1-jétől ki finanszírozza a kulturális illetménypótlékot?
4. Amennyiben több dolgozó nem fogadja el a munkáltató ajánlatát a munkaszerződésre, a kifizetendő végkielégítés és a távolléti díj összegét az állam finanszírozza meg?
5. 40 év szolgálati idővel rendelkező nő közalkalmazott 2020. április 29-től 8 hónap felmentési idejét tölti. A tényleges munkavégzés alóli felmentés ideje 2020. augusztus végétől kezdődik, és 2020. december 28-ig tart. Az ő esetében hogyan alakul át a közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá?
6. Táppénzen lévő – veszélyeztetett terhes – dolgozó szabadságát is ki kell adnom a közalkalmazotti időszakra. A táppénz után szülési szabadságon lesz. Ebben az esetben hogyan járok el helyesen? Ki kell fizetnem az időarányosan járó szabadságát, mert nem tudja kivenni? Nyáron a zenekari tagok az évad lezárultával szabadságon vannak. Amíg nem szül, ki tudná venni a szabadságát, de akkor meg kell szakítani a táppénzt.
7. Szülési szabadságon, GYED-en, GYES-en lévő dolgozónak az időarányosan és a törvények szerint a szülési szabadságra és a GYED első hat hónapjára járó szabadságát is ki kell adnom, vagy ki kell fizetnem? Amikor visszajön dolgozni, nem lesz szabadsága, hogyan szoktatja be a gyermekét a bölcsődébe, óvodába?
8. Az előadó-művészeti törvény (2020. július 1-jétől) értelmében a munkaköröket és a munkakörökre előírt végzettségeket, képesítéseket a kormány rendeletben határozza meg. Már létező jogszabályra hivatkozik, vagy ezután készül el a rendelet? Eddig a 150/1992. Korm. rendelet szabályozta a kulturális közalkalmazotti munkaköröket az előadó-művészeti szervezetekre vonatkozóan is.
9. A törvény szerint 5 évig a Kjt. szerinti végkielégítést és a jubileumi jutalmat ki kell fizetni. Mi lesz a jubileumi jutalom számításának alapja, a dolgozó munkabére a jogosultság megszerzésének az időpontjában? Az esetleges bérpótlékokat bele kell számítani? Ha szólamvezető, és azért kap pluszpénzt határozott időre (munkaszerződés-kiegészítésként), azt az összeget bele kell számítani? A fenntartónak kell biztosítani a fedezetet 5 évig, vagy az állam magára vállalja? Eddig kötött felhasználású céltámogatásként biztosította a fenntartó évenként a felmentés és a jubileumi jutalom összegét.
10. Az előadóművészek úgynevezett "szakmai nyugdíja" évekkel ezelőtt átalakult korhatár előtti ellátássá. 2020. november 1-jétől a művészek véleménye szerint munkaviszony mellett már nem kell szüneteltetniük ennek az ellátásnak a folyósítását akkor, ha dolgoznak, és nem vonatkozik rájuk a kereseti korlát sem. A 2020. július 1-jén életbe lépő új nyugdíj- és tb-törvény hogyan szabályozza ezt?
11. A munkaszerződést határozatlan időre kötjük azoknak, akiknek most is az. A pótlékokat, keresetkiegészítéseket be kell építeni a munkabérbe? Sok esetben a jogviszony határozatlan, a pótlék (pl. szólamvezetői pótlék) határozott időre szól. A munkaszerződésben szerepeltetem a munkabér határozatlan időre járó részét, a munkaszerződés-kiegészítésben pedig szerepeltetem a munkabér határozott időre szóló részét? Hogyan járok el helyesen? Kapcsolt munkaköröknél hogyan szerepeltetem a munkaszerződésben a munkabért? (Zenekari tag zenekari felügyelői, pódiumtechnikusi munkát is végez, a pódiumtechnikus gondnoki feladatot is ellát.)
12. A 6% emelésre, ami elméletileg 2020. január 1-jétől jár a dolgozóknak, milyen szabályozás vonatkozik?
13. Aki hamarabb kapja meg a munkaszerződés-ajánlatot, mint augusztus 15., annak az átvételtől számít a 30 nap, amíg írásban válaszolnia kell?

Kérdés: A közalkalmazott magasabb vezetővel a költségvetési intézmény közalkalmazotti jogviszonyt létesített, egyidejűleg 2011. december 16-tól 2016. december 15-éig terjedő időre az önkormányzat képviselő-testületének megbízása alapján magasabb vezetői megbízást kapott. A munkáltatói jogkört gyakorló 2015. december 7-én írásban arról tájékoztatta, hogy a munkáltató 2015. december 31-ével jogutód nélkül megszűnik, ezért a közalkalmazotti jogviszonya a törvény erejénél fogva munkáltatói jogutód nélküli megszűnés jogcímén 2015. december 31-én megszűnik. Utóbb a bíróság jogellenesnek minősítette a jogviszony-megszüntetést. Milyen juttatásra jogosult az érintett a jogellenes jogviszony-megszüntetés következményeként, jár-e részére a Kjt. 23. §-ának (9) bekezdése szerinti juttatás?

Kérdés: Közfoglalkoztatott bérének és szociális hozzájárulási adójának a kormányhivatal által meg nem térített részét, de legfeljebb 15%-át a költségvetési intézmény az önkormányzat részére megállapodás alapján számlázza. Milyen rovatra és milyen COFOG-ra javasolják könyvelni a gazdasági eseményt?

Kérdés: Költségvetési intézményünkben bevett gyakorlat szerint a túlórára 150% óradíj, a készenlétre 20% óradíj került kifizetésre. Az új Mt. a bérpótlékok mértékét 50, 40 és 20%-ban határozza meg. Kérdésem egyrészt a fogalmak értelmezése a nem pedagógus közalkalmazottakra vonatkozóan: túlóra, készenlét, ügyelet, illetve a helyettesítés – amit nem találok az új Mt.-ben –, valamint az ezért járó juttatások számfejtése a dolgozók részére. Konkrét eset: az intézményben szombaton rendezvény van, emiatt egy takarítónő ügyel 8-14 óráig, nyitja és zárja a rendezvényt, a munkarendje hétfőtől péntekig tart, bére havi fix 98 000 Ft.

Kérdés: Költségvetési szervnél dolgozom könyvelőként, az állás betöltéséhez mérlegképes könyvelői képesítés és felhasználószintű MS Office-ismeret volt a szakmai követelmény, ami alapján az E fizetési osztályba lettem besorolva. Tavaly nyáron az akkori intézményvezető kötelezett az államháztartási mérlegképes könyvelői képesítés megszerzésére, mivel a gazdasági vezető nem rendelkezik az előírt államháztartási mérlegképes könyvelői képesítéssel és a regisztrációhoz szükséges szakmai gyakorlattal. Ez év márciusában megszereztem ezt a képesítést, és rendelkezem már regisztrációval is államháztartási szakterületen. A munkáltatóm eddig egy könyvelőt csak azért alkalmazott, hogy aláírja a beszámolókat. A regisztráció megszerzése után engem kötelez arra, hogy aláírjam a beszámolót, és teljes felelősséget vállaljak a könyvviteli szolgáltatásért. A munkáltató helyesen jár-e el, ha a beszámoló aláírásával felelősségem jelentősen növekedik, ennek ellenére az időközben megszerzett államháztartási mérlegképes könyvelői képesítésre nem szándékozik képzettségi pótlékot, illetve a fentebb említett könyvviteli szolgáltatás végzéséért sem akar egyéb pótlékot adni, hanem továbbra is a képesítésem megszerzése előtt megállapított bért szándékozik kifizetni?

Kérdés: Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnél dolgozom közalkalmazottként 2000. március 1-jétől. Alkalmazásomkor mérlegképes könyvelői végzettséggel, és szakmai tapasztalattal rendelkeztem. Munkáltatóm "gazdasági csoportvezető (főkönyvelő) munkakörbe" vett föl "E/3" besorolással a Kjt. 64. § alapján. Munkaköri leírásom alapján feladatom a könyvelési faladatok mellett az intézmény gazdasági vezetői feladatainak ellátása, költségvetésének tervezése, beszámolók, szabályzatok elkészítése, ellenjegyzési feladatok. Illetményem a bértábla szerinti garantált bér, illetve munkáltatói döntés szerinti bérelemből áll. 2002 augusztusában munkáltatóm a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 18. § (4) bekezdésére hivatkozva módosította képesítési követelményemet, kötelezett a szakirányú felsőfokú végzettség megszerzésére. 2007. évben közgazdászdiplomát szereztem (gazdálkodási szak, államháztartási szakirány). Munkáltatóm ekkor elvégezte az átsorolásom "E" fizetési osztályból "F" fizetési osztályba. Munkaköri feladataim az évek során nem változtak. Kérdéseim a közalkalmazotti kinevezésemmel kapcsolatosan: Szabályosan került-e megállapításra az illetményem a kinevezésem, illetve a felsőfokú végzettség megszerzését követően? A jogszabályi változásoknak megfelelően az évek során nem kellett volna módosítani a kinevezésem (kinevezett vagy megbízott gazdasági vezető)? A Kjt. szerinti pótlékok (vezetői pótlék, mérlegképes végzettség miatti pótlék) megilletnek-e és mikortól? Amennyiben a munkáltatóm rendezni szeretné a pótlékkérdést, megteheti-e azt, hogy a munkáltatói döntés alapján megítélt béremet csökkenti a pótlékok összegével? Minden minősítésem "kiválóan alkalmas" volt az elmúlt évek során.

Kérdés: Kinevezett vezetőként dolgozom egy általános iskolában. Illetményem a 2009. december 31-ei béremnek megfelelő, "E" fizetési osztályba tartozom. A 2009. decemberi bérem alapilletményből, munkáltatói döntésen alapuló illetményből és a vezetői pótlékból tevődött össze. Kérdésem, hogy amennyiben nem vezetőként, hanem gazdasági ügyintézőként szeretnék ugyanitt dolgozni, akkor marad-e a jelenlegi illetményem, illetve hogyan változna?

Kérdés: Az 1990. évi LXV. törvény 43. §-a alapján helyi önkormányzatok társulása létrehozott egy költségvetési intézményt szennyvízhálózat és -tisztító üzemeltetésére. Az intézmény mint költségvetési szerv, közszolgáltató közüzem működik (alapító okirat szerint). A szakmai feladatok ellátását eddig egy kft. végezte szerződés alapján. Az intézmény egyedül kívánja ezután végezni az egész üzemeltetést. A kft.-től átvehetjük-e pályázat nélkül a dolgozókat, és azokat kötelesek vagyunk-e közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatni? Az eddig részmunkaidőben foglalkoztatott intézményvezető ezután jogosult lesz-e vezetői pótlékra, ha továbbra is részmunkaidőben kívánja ellátni a feladatát?