Apákat megillető munkaidő-kedvezmény

Kérdés: Hogyan történik az apákat megillető munkaidő-kedvezmény elszámolásának kontírozása költségvetési szerv esetében?
Részlet a válaszából: […] ...között a munkából való távollét idejére jogszabálybanmeghatározott esetekben fizetendő díj, és az egyébként a munkavállalónak járóilletmény különbözetének megtervezése és elszámolása is.Az apákat megillető munkaidő-kedvezményre vonatkozószabályozást a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 10.

2005. évi 13. havi juttatásra való jogosultság – ha a közalkalmazott fizetés nélküli szabadságon volt

Kérdés: Egyik pedagógusunk munkaviszonya 1999-től folyamatos. 2005. 01. 01.-2005. 02. 06-ig fizetés nélküli szabadságon volt. 2006 januárjában érvényes szabályozás szerint részére nem járt 13. havi vagy 0. havi illetmény, még arányos rész sem. Változott-e ez a szabályozás? Van-e lehetőség visszamenőleg az "elmaradt" juttatás kifizetésére?
Részlet a válaszából: […] ...meghaladó fizetés nélküliszabadságon lévő közalkalmazottak részére a munkáltató 2005. január 16-án nemkellett, hogy tizenharmadik havi illetményt fizessen.Később azonban az Alkotmánybíróság 32/2005. (IX. 15.) ABhatározatában – hatálybalépésére visszaható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.

Éves szabadság meghatározása

Kérdés: Egyházi intézményben foglalkoztatott dolgozó esetében a Munka Törvénykönyve, vagy a Kjt. besorolása szerint kell meghatározni az éves rendes szabadság mértékét? A dolgozónk 50 éves, az Mt. szerint 30 nap szabadság, vagy a Kjt. besorolása szerinti 28 nap szabadság illeti-e meg?
Részlet a válaszából: […] ...közgyűjtemény a munkavállalók számáralegalább a Kjt. 55-80. §-aiban megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre,előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani.Ezen előírásból az akövetkeztetés vonható le, hogy a munkáltatónak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 14.

Külön juttatás közterhei

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a "0. havi juttatás"-t terhelő közterhek fizetésére vonatkozó előírásokat, különös tekintettel a biztosításijogviszony-szünetelés esetére. A 2003. évi XCV. tv. 30. § (1) bekezdése 2004. február 1-jétől módosította a Kjt. 68. §-át. Alapvetően megváltoztatták a jogosultság feltételeit. Egyetlen törvényi feltétel, hogy a közalkalmazott a tárgyév január első napján közalkalmazotti jogviszonyban álljon. Így a közalkalmazotti jogviszony formális fennállása esetén is ki kell fizetni az egyhavi különjuttatást, tehát a közalkalmazotti (biztosítási) jogviszony szünetelése (GYES, GYED, fizetés nélküli szabadság, keresőképtelenség stb.) ellenére is jogosult a közalkalmazott erre a juttatásra? A 13. havi illetmény eddig is speciális megítélés alá esett a nyugdíj, az egészségbiztosítási ellátások szempontjából. Rendszeres vagy nem rendszeres juttatásnak minősül? Az egészségbiztosítási ellátásoknál milyen vonatkozási időtartam tartozik hozzá? Hogyan kell rendezni a járulékokat, amennyiben 2005. évben az érintett munkavállaló nem biztosított (egész évben szünetel a biztosítási jogviszonya)?
Részlet a válaszából: […] ...§-ának 2005. január 1-jétől hatályos szövegezéseszerint a közalkalmazott minden naptári évben – külön juttatásként – egyhaviilletményére jogosult, amennyiben január 1-jén közalkalmazotti jogviszonybanáll, kivéve ha:– 30 napnál hosszabb fizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 26.