Feladatok és dolgozók átvétele költségvetési szerv által gazdasági társaságtól

Kérdés: Az 1990. évi LXV. törvény 43. §-a alapján helyi önkormányzatok társulása létrehozott egy költségvetési intézményt szennyvízhálózat és -tisztító üzemeltetésére. Az intézmény mint költségvetési szerv, közszolgáltató közüzem működik (alapító okirat szerint). A szakmai feladatok ellátását eddig egy kft. végezte szerződés alapján. Az intézmény egyedül kívánja ezután végezni az egész üzemeltetést. A kft.-től átvehetjük-e pályázat nélkül a dolgozókat, és azokat kötelesek vagyunk-e közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatni? Az eddig részmunkaidőben foglalkoztatott intézményvezető ezután jogosult lesz-e vezetői pótlékra, ha továbbra is részmunkaidőben kívánja ellátni a feladatát?
Részlet a válaszából: […] ...§ alapján megbízott magasabb vezetőnek minősül, a vezetői pótlékmértéke nem lehet kevesebb a pótlékalap 250%-ánál. A Kjt. az illetményt teljesmunkaidőre állapítja meg, részmunkaidős foglalkoztatás esetén a közalkalmazottarra időarányosan jogosult. A Kjt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 27.

Foglalkoztatás egyidejűleg önkormányzatnál és intézményénél

Kérdés: Az idősek otthona nem intézményi formában (tehát nem költségvetési szervként), hanem szakfeladatként működik nálunk. Az ezzel kapcsolatos "vezetői" feladatokat az a személy látja el, aki január 1-jétől a nyugállományba vonult élelmezésvezető feladatait is "megkapta". Az élelmezésvezető a napközi otthonos óvoda mint részben önálló költségvetési szerv állományába tartozik, így a munkáltatói jogokat az óvodavezető gyakorolja. A vázolt esetben hogyan járhat el jogszerűen az önkormányzat? Egyáltalán ki a munkáltató: 4 órában a polgármester – ha az idősek otthonát nézzük –, 4 órában a vezető óvónő? Munkáltatói leírás? Kinevezés, áthelyezés? Élelmezésvezetői végzettség nélkül is elláthatja ezt a feladatot?
Részlet a válaszából: […] ...a köztisztviselői éppúgy,mint a közalkalmazotti – tartalmazza a felek nevét, illetve megnevezését, abesorolást (osztályt és fokozatot), illetményt (köztisztviselőknél a beállásiszintet is), munkakört, feladatkört, munkavégzés helyét (köztisztviselőknél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Munkáltatói jogutódlás hatása a közalkalmazotti keresetkiegészítésre

Kérdés: Az önkormányzat rendeletében keresetkiegészítést határozott meg az intézményeinél meghatározott vezetői beosztást betöltő közalkalmazottak részére, az adott vezetői beosztás tényleges fennállásáig. A juttatás megállapítására munkáltatói döntésen alapuló kiegészítésként került sor. Amennyiben intézményünknél munkáltatói jogutódlás következik be, az érinti-e a keresetkiegészítést, a jogutód munkáltató elvonhatja-e azt?
Részlet a válaszából: […] ...konkrét munkateljesítmény eléréséhez kötik.Problémás lehet az, ha a keresetkiegészítést munkáltatói döntésenalapuló illetményrészként kalkulálták, hiszen a keresetkiegészítés – szemben amunkáltatói döntésen alapuló illetménnyel – nem egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 20.

Munkaszüneti nap díjazása

Kérdés: Folyamatosan működő idősek otthona vagyunk, ahol a dolgozók a beosztásuk szerint a hét minden napján dolgozhatnak. Amennyiben a munkaszüneti nap ( pl. 2006. jan. 1.) vasárnapra esik, jár-e pluszdíjazás a dolgozónak?
Részlet a válaszából: […] ...járó rendes munkabér jár.Amennyiben közalkalmazotti jogviszony keretében történik afoglalkoztatás, ott értelemszerűen a havi illetménye mellett a munkaszünetinapon végzett munkáért járó illetmény illeti meg.Felvetődhet a fentiek mellett a vasárnapi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.

Jubileumi jutalom és nyugdíjas felmentése

Kérdés: 1993. július 1-je óta közalkalmazott dolgozónk 2005. március 13-án betöltötte 60. évét, nyugellátásban részesül, de dolgozik tovább. 1993. július 1-je előtt a Megyei Vízmű Vállalat dolgozója volt. A vízművet ezen időponttól az önkormányzat üzemelteti tovább, így munkahelye nem, csak a munkaadó változott. Jubileumi jutalom számításához figyelembe vehető-e az 1993. július 1-je előtti 25 év, valamint, ha 2006-tól nem kíván tovább dolgozni, milyen juttatás jár neki?
Részlet a válaszából: […] ...többszabadságot vett igénybe a közalkalmazott annál, mint ami a munkáltatónáltöltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett illetményt kötelesvisszafizetni. Ez alól kivételt jelent az az eset, amikor a jogviszonynyugdíjazás miatt szűnik meg.– Jubileumi jutalom....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.

Megbízási szerződés

Kérdés: Az Áht-vhr. 59. § (9) bekezdése rendelkezik a saját dolgozó díjazásának lehetőségéről. Ennek értelmében a saját dolgozónak munkaköri leírásában nem szereplő, ill. a munkaköri leírása szerint számára nem előírható feladat elvégzéséért a megbízó és a megbízott között létrejött megbízási szerződés alapján, a munka elvégzését követően megbízási díj fizethető. Mit kell érteni megbízási szerződésen? Csak a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyra vonatkozó megbízási szerződést, vagy a Ptk.-ban szabályozott valamennyi megbízási jogviszonyt? Ez utóbbi esetben ugyanis nincs kizárva, hogy a saját dolgozónak egyéni vállalkozóként, számla ellenében fizessünk megbízási díjat, ugyanakkor betéti társaság tagjaként már nem.
Részlet a válaszából: […] ...külső személyi juttatásokat.A rendszeres személyi juttatások körébe tartozik a teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak alapilletménye – ideértve a 13. havi illetményt is -, illetménykiegészítése, illetménypótléka, illetve azok a juttatások, amelyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 26.
1
2