8 talált cikk a bérbeadás , értékesítés , lakóingatlan , ingatlan-bérbeadás , ingatlanértékesítés kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk az egyik bérlakását értékesíteni szeretné. A lakásrendeletünkben benne van, hogy:
40. § (1) Az elővásárlási joggal érintett lakások vételára a beköltözhető forgalmi érték 90%-a.
(2) Amennyiben az elővásárlásra jogosult lakbérhátralékkal rendelkezik, akkor azt a lakás vétel-árához hozzá kell számítani.
(3) A szerződés megkötésekor a lakás vételárának 20%-a egy összegben fizetendő.
(4) Az elővásárlásra jogosult vevő a vételár hátralékát 15 évig havonta egyenlő részletekben törlesztheti. A szerződéses kamat a jegybanki alapkamattal megegyező. Amennyiben a lakás vételárát egy összegben fizeti meg, a vételár 20%-nak megfelelő árkedvezményre, vagy amennyiben az előírtnál rövidebb törlesztési időt vállal, akkor a vételárhátralékból 1% engedményre jogosult.
A vevő élni szeretne azzal a lehetőséggel, hogy a szerződés megkötésekor a vételár 20%-át megfizeti, majd a fennmaradó összeget 15 évig egyenlő részletben törleszti. A rendeletben benne van, hogy a szerződéses kamat a jegybanki alapkamattal megegyező. Ilyen esetben a kamatszámítás, illetve -fizetés hogyan működik? Havonta újraszámoljuk a kamatot? További kérdés, hogyan történik a könyvelés? A követelések közé felviszem a tőke összegét. De a kamatot mindig csak az adott hónapban, a számla kiállításakor?

Kérdés: Az önkormányzat áfakörbe tartozik, havi bevallásra vagyunk kötelezettek.
Önkormányzatunknál minden kimenő számlát áfásan állítunk ki, függetlenül attól, hogy az milyen tevékenységet takar.
Ezek konkrétan:
1. közfoglalkoztatásban saját előállítású termény értékesítése (hagyma, krumpli),
2. önkormányzati bérlakás bérleti díjának kiszámlázása,
3. óvodások szállítása,
4. takarítási szolgáltatás kiszámlázása a hivatalunk felé,
5. a Magyar Közút tulajdonában lévő kerékpárút rendben tartása, és ennek kiszámlázása a Közút felé.
Minden tevékenységünkre áfás számlát kell-e kiállítanunk, vagy ha nem, akkor azt mi alapján tudjuk eldönteni, hogy melyek azok a szolgáltatások, amire áfakötelesek vagyunk, és van-e olyan, amire nem? Az önkormányzatunknál a gyermek-étkeztetés saját konyhán történik, a konyha áfaalany, negyedéves bevallási kötelezettséggel, az áfaköltség megosztásával számítjuk ki. A körzetünkben van olyan önkormányzat, amely nem tartozik az áfakörbe. Ha terményt ad el (napraforgót, amit fordított áfával kellene kiszámlázni), azt milyen formában tudja értékesíteni? Kérjük, ha a fentiekkel kapcsolatban jelent meg cikkük, írásuk, tüntessék fel a válaszban.

Kérdés: Önkormányzatunk megosztás után értékesíteni kívánja a következő ingatlant: 11 ha 8944 m2 nagyságú, kivett telephely megnevezésű ingatlan megosztásra kerül az alábbiak szerint:
– kivett telephely 1 ha 4157 m2 nagyságú,
– kivett telephely 10 ha 4175 m2 nagyságú ingatlanokra, továbbá
– 612 m2 nagyságú terület beolvad a szomszédos kivett közterület megnevezésű ingatlanba.
A megosztás után kialakuló 1 ha 4157 m2 nagyságú ingatlant lakóépületek építésére az önkormányzat eladásra kínálja, mely területen jelenleg egyetlen 115 m2-es nagyságú, autószerelő műhelyként bérbe adott épület található, melynek területaránya a teljes értékesíteni kívánt telek összterületéhez képest 0,8%. Az önkormányzat hatályos építési szabályzata alapján a terület lakóövezet beépítésre szánt terület besorolású. Önkormányzatunk az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének I) pontja alapján a lakóingatlannak minősülő és a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbe adása tevékenységére adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta, ingatlanértékesítés vonatkozásában azonban nem élt az adókötelessé tétel lehetőségével. Tekintettel arra, hogy az 1 ha 4157 m2 nagyságú lakóépület céljára értékesíteni kívánt ingatlanon egy 115 m2 nagyságú épület áll, ingatlanértékesítés tekintetében beépített ingatlannak vagy építési teleknek tekinthető-e?

Kérdés: Önkormányzatunk több termőfölddel is rendelkezik, melyek közül az egyik tekintetében korábban haszonbérleti szerződést kötött egy gazdasági társasággal (vagyis határozott időre haszonbérleti jogot engedett a gazdasági társaság javára a tulajdonában lévő termőföldterületre). A?haszonbérleti szerződés alapján a gazdasági társaság meghatározott összegű bérleti díj fizetésére köteles az önkormányzat részére. Az önkormányzat a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan (ingatlanrész) bérbeadására, haszonbérbe adására vonatkozó tevékenységére adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta az Áfa-tv. 88. §-a alapján. A gazdasági társaság szőlőültetvény-telepítést végzett a termőföldön. Tekintettel a szőlőültetvény telepítésére (vagyis a gazdasági társaság beruházására), az önkormányzat tulajdonában lévő termőföld piaci értéke jelentősen növekedett. Az önkormányzat értékesíteni kívánja a termőföldet a rajta lévő szőlőültetvénnyel együtt harmadik fél részére, a haszonbérleti szerződés megszüntetése mellett. A gazdasági társaság által az önkormányzat tulajdonában lévő termőföldön telepített szőlőültetvény mint tárgyieszköz-beszerzés szerepel a társaság könyveiben. Amennyiben az önkormányzat jog-alap nélküli gazdagodás címén, elismert kötelezettségként fizet egy kialkudott összeget a gazdasági társaságnak, az így kapott összeget a társaság elszámolhatja-e az Áfa-tv. rendszerében kártérítésként, áfa felszámítása nélkül, vagy ezen összeg tekinthető-e kártalanításnak, s ennek következtében a felszámított áfa összegét az önkormányzat levonásba helyezheti-e a bérbeadási, haszonbérbe adási tevékenységéhez kapcsolódóan?

Kérdés: Egy felszámolás alatt álló cég "kivett vendéglőudvar" megjelölésű ingatlanértékesítésére a felszámoló nyilvános pályázatot írt ki. Önkormányzatunk az ingatlan megvásárlásának lehetőségét elnyerte. Az eladó áfafizetésre kötelezett adóalany, aki az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének j) pontjában foglalt ingatlanértékesítésre áfafizetési kötelezettséget választott. Önkormányzatunk szintén áfafizetésre kötelezett adóalany, és a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan bérbeadására az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választottuk. Jól értelmezzük, hogy az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján fordított adófizetésre vagyunk kötelezettek? Jogosultak vagyunk áfa-visszaigénylésre, ha az ingatlant a későbbiekben bérbe kívánjuk adni? Hogyan alakul az áfafizetési kötelezettségünk, ha a bérbeadás mellett adómentes tevékenységhez is használjuk az ingatlant (pl. kulturális rendezvények lebonyolítása)?

Kérdés: Önkormányzatunk élt a jogszabály szerinti adókötelessé tétel lehetőségével, így (a lakbér kivételével) valamennyi bérbe adott ingatlantételt áfásan számlázunk. Nagy vita és még mindig nem egységes értelmezés van a (külterületi) földek utáni bérleti és értékesítési bevételek áfakötelezettségével kapcsolatban. Kérem mielőbbi szíves válaszukat, hogy mi a megfelelő eljárás, illetve jogszabályi hivatkozás!

Kérdés: Önkormányzatunk vásárolt egy lakóingatlant, amelyet még nem lehet tudni, hogy milyen formában fog hasznosítani. Ha a lakóingatlant eladnánk vagy bérbe adnánk, a lakóingatlan utáni áfa levonásba helyezhető-e?

Kérdés: Milyen áfakulcs terheli az iskolai büfé bérbeadását; a közterület-használati díjat; a lakás iroda célú bérbeadását; a garázs bérbeadását; a munkásszállón férőhely-biztosítást; a szolgálati lakás bérbeadását; az építési telek bérbeadását; a tornaterem bérbeadását szórakoztató rendezvény céljára; a lakás lakás célú bérbeadását; az üzlet bérbeadását; az építési telek eladását; a lakóingatlan eladását?