Kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás teljesítési időpontja

Kérdés:

Évek óta üzemeltetek egy panziót. Egy másik vendéglátós az általam követett gyakorlattól eltérő áfabeli megítélésről számolt be. A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás nyújtása esetén mit kell az ügylet teljesítési időpontjának tekinteni? Jól gondolom, hogy folyamatos teljesítésű ügyletnek minősül a szálláshely-szolgáltatás (hiszen ez is ingatlan-bérbeadásnak minősül tudomásom szerint)? Ha a vendég a kijelentkezés napja mint fizetési határidő előtt fizet, akkor a kifizetés előlegnek minősül?
A másik kérdésem a turizmusfejlesztési hozzájárulással kapcsolatos. Ha a vendég előleget fizet a szállásra, az előleg után keletkezik hozzájárulás-fizetési kötelezettségem?

Részlet a válaszából: […] A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás folyamatos teljesítésű ügyletnek minősül, amelynek ellenértékét a felek meghatározott időszakra állapítják meg, ebből következően a szálláshely-szolgáltatás teljesítési időpontját az Áfa-tv. 58. §-a alapján kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Ingatlanberuházással kapcsolatban felmerült áfa levonhatósága

Kérdés: Egy egyesület a látványcsapatsport-támogatás pályázaton elnyert összeg felhasználása segítségével új sportcsarnokot építtet. A csarnok megvalósítása részben az említett támogatásból, részben önkormányzati kölcsönből, valamint saját erő bevonásával valósul meg. A kivitelezőtől kapott számlákat az Áfa-tv. 142. §-a alapján a fordított adózás szabályai szerint vallják be. Az elkészült csarnokot az egyesület értékesíti az önkormányzat ingatlanüzemeltető vállalkozásának (üzemeltető), mivel az egyesületnek sem szakértelme, sem erőforrása nincs az üzemeltetési tevékenységre. Az értékesítés áfa felszámításával valósulna meg, mivel az egyesület az ingatlanértékesítésre és -bérbeadásra adókötelezettséget választ az Áfa-tv. 88. §-a alapján. Az egyesületnek használati joga és jelzálogjoga maradna az elkészült épületen, ezzel biztosítva a látványcsapatsport-támogatás céljainak megfelelő hosszú távú használatot. Az egyesület a csarnokot a teljes üzemeltetési idő egy meghatározott részében kívánja használni, ezért erre az időre bérelni fogja az üzemeltetőtől. A maradék időben az üzemeltető hasznosíthatja az ingatlant, de az ő kötelessége gondoskodni a hasznosíthatóság alapvető feltételeiről (pl. fűtés, világítás, takarítás, őrzés stb.). Az itt vázolt ügylettel kapcsolatban a kérdésem az, hogy helyesen jár-e el az egyesület, amikor a kivitelezőtől kapott számlákról benyújtandó adóbevallásban az általa felszámított adó mellett ugyanazt az összeget levonásba is helyezi, mivel az ingatlan-bérbeadásra és -értékesítésre adókötelezettséget választott, és így az értékesítés áfa felszámításával valósul majd meg?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján az Áfa-tv. 10. §-ának d) pontja szerinti termékértékesítés esetében az adót a termék beszerzője fizeti. Az Áfa-tv. 10. §-ának d) pontja termékértékesítésnek minősíti az építési-szerelési munkával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Ingatlanberuházással és -hasznosítással kapcsolatos áfa

Kérdés: Ügyfelünk egy kézilabda-egyesület (a továbbiakban: egyesület), amely kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet folytat. Kizárólag gyerek és serdülő korosztályok edzésével és versenyeztetésével foglalkozik. Az egyesület a látványcsapatsport-támogatás pályázaton elnyert összeg felhasználása segítségével új sportcsarnokot építtet. A csarnok megvalósítása részint az említett támogatásból, részint önkormányzati kölcsönből, valamint saját erő bevonásával valósul meg. A kivitelezőtől kapott számlákat az egyesület az Áfa-tv. 142. §-a alapján a fordított adózás módszerével vallja be. Az elkészült csarnokot az egyesület üzemeltetés céljából bérbe adja az önkormányzat ingatlanüzemeltető vállalkozásának (üzemeltető), mivel az egyesületnek sem szakértelme, sem erőforrása nincs az ilyen jellegű tevékenységre. A bérbeadás áfa felszámításával történne, tekintve hogy az egyesület az ingatlanértékesítésre és -bérbeadásra adókötelezettséget fog választani. Az egyesület a csarnokot a teljes üzemeltetési idő kis részében kívánja használni, ezért erre az időre visszabérli az üzemeltetőtől. A maradék időben az üzemeltető hasznosíthatja az ingatlant, de az ő kötelessége gondoskodni a hasznosíthatóság alapvető feltételeiről (pl. fűtés, világítás, takarítás, őrzés stb.). A fent vázolt tényállással kapcsolatban a következő kérdéseink merültek fel:
1. Helyesen jár-e el az egyesület, amikor a kivitelezőtől kapott számlákról benyújtandó adóbevallásban az általa felszámított adó mellett ugyanazt az összeget levonásba is helyezi, mivel az ingatlan-bérbeadásra és -értékesítésre adókötelezettséget választott, és így az üzemeltetésre bérbeadás áfa felszámításával valósul meg?
2. Helyesen jár-e el az egyesület, ha az alaptevékenységére tekintettel a visszabérlés áfatartalmát nem helyezi levonásba, ellenben a teljes üzemeltetésre bérbeadás áfatartalmát bevallja és meg is fizeti?
Részlet a válaszából: […] ...az üzemeltetésbe adás az Áfa-tv. 13. §-ának (1) bekezdése alapján szolgáltatásnyújtásnak minősül, de nem tekinthető feltétlenül ingatlan-bérbeadásnak. A tevékenység megítélése, pontos besorolása a felek közötti szerződés alapján lehetséges. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Ingatlanfelújítás áfája

Kérdés: Önkormányzatunk többek között ingatlanok bérbeadásával is foglalkozik, amely tevékenységünkre adókötelezettséget választottunk. Az elmúlt időszakban számos ingatlan felújítására került sor (alapok megerősítése, festés, burkolás, támfalak megerősítése, néhány esetben épületvillamossági munkák elvégzése), s egyes esetekben erdélyi cégeket bíztunk meg, amelyek egyébként román adóalanyok, Magyarországon adószámmal nem rendelkeznek. Az elvégzett felújítási munkák 5-8 hétnél nem tartottak tovább. A román cégek által kiállított számlában áfa nem szerepelt, s a megállapodásunk alapján az áfát mi fizettük meg a számlában áthárított adóalap után. A kérdésünk az, hogy helyesen jártunk-e el, vagy a román cégeknek áfával növelt ellenértékről kellett volna kiállítaniuk a számlát? Önkormányzatunk áfaalany, adószámunkban az adókód kettes, a felújítási munkák pedig olyan ingat­lan­okhoz kapcsolódtak, amelyeket adókötelesen adunk bérbe. Kérdésünk továbbá, hogy az önkormányzat által felszámított és a bevallásban fizetendő adóként feltüntetett áfa előzetesen felszámított adónak minősül-e, és azt levonásba helyezhetjük-e?
Részlet a válaszából: […] ...ráfordításként a d) pontban említett adóköteles szolgáltatásnyújtás [az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja szerinti ingatlan-bérbeadás, amelyre az adóalany adókötelezettséget választott] adóalapjába épül be.Ez utóbbi esetben tehát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 16.

Bérleti díj számlázása 2003. január 1-jétől

Kérdés: Helyesen értelmezem-e az Áfa-tv. módosítását, ha úgy vélem, hogy 2003-tól a bérleti díjat nem lehet a részfizetés esedékességéhez kötődően számlázni. Mi a teendő?Intézményünk karbantartó műhelye külsősöknek átalánydíj fejében szolgáltat. Hogyan kell számláznunk és áfát fizetnünk 2003-ban?
Részlet a válaszából: […] 2003. január 1-jétől a folyamatosan teljesített szolgáltatások köre szűkült, azonban ezzel párhuzamosan az Áfa-tv. 16. § (11) bekezdése bevezette az elszámolási időszakhoz kötött szolgáltatások, értékesítések fogalmát.Az Áfa-tv. szerint: ha a felek által kötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 18.