16 talált cikk a bérleti díj , elszámolás , számla , költség , áfa , ingatlan-bérbeadás kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk a saját ingatlanja bérbeadását áfamentesen számlázza ki. A bérlő felújítást hajtott végre a bérelt ingatlanon. A bérlő áfalevonásra jogosult. Szerződés szerint, a bérleti díj 50%-áig beszámításra került a felújítás nettó értéke. Megkeresés érkezett, hogy módosítsuk a szerződést úgy, hogy a bérlő a felújítás összegét nettó+áfa összegben kiszámlázza az önkormányzat felé, így a felújítás bruttó értéke kerüljön kompenzálásra az áfamentesen kiszámlázott bérleti díj 50%-ával szemben. Ez utóbbi esetben önkormányzatunk a felújítás nettó összegét tudja aktiválni, a felújítás áfatartalmát nem tudja visszaigényelni, így az áfa összege pluszkiadás. Mikor járunk el helyesen, ha az eredeti szerződés szerint (nettó felújítás összegével) vagy az új megkeresés szerint (bruttó felújítás összegével) kerül beszámításra a bérleti díjba a felújítás költsége?

Kérdés: Önkormányzatunk garázsbérlettel kapcsolatban bérleti szerződést kötött egy nyugdíjas magánszeméllyel, számlát nem tud adni, adószámmal nem rendelkezik. Helyesen járunk-e el, ha a bérleti szerződés alapján kifizetjük a bérleti díj teljes összegét, esetleg számfejtenünk kéne, vagy szükséges lenne számlát adnia?

Kérdés: Egy kormányhivatal az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdése l) pontjának hatálya alá tartozik, nem választott adókötelessé tételt az ingatlan-bérbeadás tekintetében. Egy másik költségvetési szervvel évek óta több megállapodással rendelkezik helyiség ingyenes használatba adásáról. A megállapodások értelmében az ingyenesen használatban lévő helyiségrészre eső üzemeltetési költségre havi átalánydíjat (közüzemi díjat) fizet a használatba vevő fél. A megállapodások szerint a tárgy-évet követő év április 30. napjáig elszámolást készítenek a felek, és a számlákkal alátámasztott tételes elszámolás alapján határozzák meg az előző évre ténylegesen fizetendő közüzemi díjak összegét.
a) Amennyiben a költségvetési szerv az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja hatálya alá tartozik, abban az esetben az ingatlan-bérbeadást áfamentesen kellene számlázni. Jelen esetben azonban bérleti díjat nem számlázunk, csak a használat során felmerült közüzemi díjakat. Ebben az esetben a közüzemi díjak felveszik-e a bérleti díj áfatartalmát (jelen esetben mentes), vagy pedig közvetített szolgáltatásnak minősülnek (27%-os áfatartalommal)?
b) Amennyiben a számlák helytelen áfakulccsal kerültek kiállításra, azokat visszamenőleg javítani kell?
c) Amennyiben igen, ezt az áfabevallások ön-ellenőrzésével tehetjük meg, vagy pedig az Áfa-tv. 153/B. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján fizetendő adót csökkentő tételként vehetjük figyelembe?

Kérdés: Intézményünk bérleti díj tekintetében áfakötelezettséget választott. A veszélyhelyzetben hozott jogszabályok alapján – álláspontunk szerint – nem számlázhatjuk a sportcélra történő helyiséghasználatot. A versenysportolók azonban, edzés céljából igénybe veszik a helyiségeinket. Ebben a tekintetben mint igyenesen nyújtott szolgáltatás után terheli-e áfafizetési kötelezettség az intézményt?

Kérdés: Tankerületi központunknál az önkormányzatokkal kötött vagyonkezelési szerződések, az üzemeltetési költségek viseléséről szóló megállapodások, valamint az étkeztetési feladatok ellátásával kapcsolatos együttműködésről szóló megállapodások alapján az alábbi két eset áll fenn:
1. Az étkeztetésre használt helyiségeket az adott önkormányzat nem adta át részünkre.
2. Az étkeztetésre használt helyiségek a vagyonkezelésünkbe kerültek ugyan, azonban azokat az adott önkormányzat részére ingyenes használatba adja a tankerület, a bérleti díj fizetésétől eltekint, de a működtetéshez kapcsolódó üzemeltetési költségeket megállapodás szerint az önkormányzat fizeti.
Mindkét esetben közös épületekről, a közüzemi díjak szempontjából közös főmérőkről van szó. Az Áfa-tv. 15. §-áról, illetve a vagyonkezelő és a tulajdonos közötti költségmegosztásról van szó, ezért továbbszámlázott szolgáltatásként kell kezelni a közüzemi díjak önkormányzatot terhelő részének az önkormányzat felé történő számlázását. Ez igaz a második esetre is, vagy ilyenkor az Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontja alapján már bérbeadásként kell kezelni (függetlenül attól, hogy a másik fél a tulajdonos), ezért a közüzemi díjak mint a bérbeadás járulékos költsége, annak megfelelően áfamentesen kerülnek kiszámlázásra? (Ebben az esetben a közüzemi díjak alapján számlázott összeg is a B402-re kerül?)

Kérdés: Intézményünk egy vállalkozó által elhelyezett érmeautomatát működtet együttműködési megállapodás alapján az általunk üzemeltetett épületen belül. A vállalkozó nem fizet részünkre bérleti díjat, azonban az automata pénzforgalmi bevétele után 20%-os ellentételezést utal számla ellenében. A pénzügyi elszámolás ez esetben milyen módon történik? Milyen ERA-kódot használhatunk a számla kiállításakor, illetve egyéb pénzbevételként hova lehet elkönyvelni? Ez szolgáltatás vagy valami más kategóriába tartozó pénzügylet? A vállalkozó ezt jutalékfizetésként értelmezi, azonban nem vagyunk biztosak abban, hogy ez költségvetési szervként helytálló.

Kérdés: Intézményünk magánszemélytől bérel ingatlant. A magánszemélynek nincs adószáma, nem tud számlát adni. Vonjuk le tőle az adóelőleget? Milyen bizonylat alapján tudom lekönyvelni a bérleti díjat? Ha a magánszemély számlát adna, akkor is le kellene vonnunk az adóelőleget?

Kérdés: Intézményünk magánszemélytől bérel lakást. Le kell-e vonni a magánszemélytől az adóelőleget, és ha igen, azt hogyan kell megállapítani?

Kérdés: Költségvetési intézmény a kezelésében, illetve a tulajdonában lévő ingatlanjai egy részét ingyenesen adja használatba, egy részét bérleti díj ellenében. A közüzemi költségeket mindkét esetben továbbszámlázzák. Az Áfa-tv. 88. §-ának (1) bekezdése alapján nem élt az intézmény az adóhatósághoz tett előzetes bejelentési lehetőséggel ezen tevékenység adókötelessé tételével kapcsolatban, ezért a bérleti díjakat adómentesen számlázzuk ki. A számlákon milyen adómértéket kell alkalmazni a közüzemi díjak vonatkozásában, és milyen rovatra kell őket könyvelni, ha:
– van bérleti díj, és a közüzemi díjak továbbszámlázása külön mérőóra alapján történik;
– van bérleti díj, és a közüzemi díjak továbbszámlázása négyzetméter arányában történik;
– nincs bérleti díj, csak használatba adás, és a közüzemi díjak továbbszámlázása külön mérőóra alapján történik;
– nincs bérleti díj, csak használatba adás, és a közüzemi díjak továbbszámlázása négyzetméter arányában történik?

Kérdés: Önkormányzatunk a tulajdonában lévő földterületet haszonbérlet útján hasznosította. A haszonbérleti szerződés 2006. szeptember 30-án lejárt, és az önkormányzat nem is kívánta újabb határidővel megkötni, erről értesítette a földhasználót, és kérte a földterület birtokba bocsátását. A földhasználó a birtokba adási kötelezettségét nem teljesítette, és pert kezdeményezett a tulajdonos önkormányzat ellen. A pert az önkormányzat megnyerte, az ítélet 2012. augusztus 23-án jogerőre emelkedett. Az ítélet a földhasználót 245 000 Ft földhasználati díj és 20 000 Ft + áfa ügyvédi munkadíj megfizetésére kötelezte. A földhasználó az ítélet alapján nem fizetett, kéri az önkormányzatot az ítéletben foglalt fizetési kötelezettség számlázására. Kötelesek vagyunk-e a földhasználatról és az ügyvédi munkadíjról számlát kibocsátani, vagy a bírósági ítélet elegendő bizonylat a fizetési kötelezettség teljesítéséhez? Amennyiben van számlakibocsátási kötelezettségünk, milyen teljesítési dátumot kell feltüntetni a számlán a vonatkozó előírások alapján (a földhasználat tényleges dátumát, vagyis a 2006-2012. éveket, az ítélet jogerőre emelkedésének dátumát, a terület birtokba adásának, visszaadásának dátumát, esetleg a számla kiállításának dátumát)?