15 talált cikk az értékesítés , nyilvántartás , adásvétel , ingatlanok kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk a tulajdonában álló külterületi 10 hektár nagyságú termőföldjét (legelőjét) kívánja értékesíteni. A legelő beépítésre nem szánt területen fekszik. Az ingatlanon fel-építmények is találhatóak: a legelő kerítéssel (10 éve) körbe van kerítve, illetve egy 300 m2 nagyságú épület (juhakol és egyben tejház) is található rajta. Az épület építési engedély alapján épült, de használatbavételi engedéllyel nem rendelkezik, mert még nincs 100%-ig kész (az épület áll, néhány belső munka elvégzése hiányzik), ezáltal a hatóságtól használatbavételi engedélyt nem kapna. Önkormányzatunk jelenleg az épületet befejezni nem kívánja, ilyen "jogi" állapotban szeretné értékesíteni azt. Az épület "ténylegesen" sincs használatba véve. Az ingatlan-nyilvántartásban az "épület" azért nem szerepel, mert annak feltétele a használatbavételi engedély megléte. (Az épületfeltüntetés a vázrajz és használatbavételi engedély alapján történik.) Az értékbecslő viszont értékelte az "épületet" és a kerítést mint felépítményeket, mert helyszíni szemléje során megállapította, hogy a természetben azok a legelőn találhatóak. (A felépítmények becsült értéke egyébként többszöröse a legelő értékének.) A felépítmények értékével viszont nem lehet a legelő mint földterület értékét növelni, mert a Földtörvény 24. §-a (3) bekezdésének ha) pontját és a 8/A. § (3) bekezdésében foglaltakat is figyelembe kell venni. Az áfára vonatkozó kérdésem lényegében a 8/A. § (3) bekezdésében foglaltakon alapult, mely szerint a szerződésben az ellenértéken belül fel kell tüntetni a föld, illetve az azon található felépítmények stb. ellenértékét is. Az épületnek önálló helyrajzi száma nincs, az ingatlanon belül "kivett" alrészletként sem szerepel a használatbavételi engedély hiányában. A kerítés építéséhez engedélyre nem volt szükség. Az elkészült értékbecslés külön tartalmazza a legelő, a kerítés, illetve az épület értékét. Hogyan alakul az áfafizetési kötelezettség az ingatlan értékesítése esetén? Hogyan kell számlázni a legelő értékét, az épület, illetve a kerítés értékét? Önkormányzatunk az ingatlanok értékesítését nem tette adókötelessé. Az épület új ingatlannak minősül, ezért áfásan kell értékesítenünk az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének ja) pontja alapján? Ebben az esetben a legelőre mint hozzá tartozó földrészletre is kiterjed az áfafizetési kötelezettség, vagy csak a 300 m2 altalajára? A kerítés áfamentesen értékesíthető?

Kérdés:

Az önkormányzat alanyi adómentes. Adásvétellel vegyes földcsereszerződéssel "szántó" megnevezésű ingatlant cserélt. Az ingatlanok területnagyságának különbségére tekintettel a cserélő féltől értékkülönbözet megfizetésére került sor. (Az önkormányzatnak pénzforgalmi bevétele keletkezett.) Az ügyletről kell-e számlát kiállítani az önkormányzatnak, és ha kell, akkor a számlán mely összeg szerepel: csak az "adásvétel" jogcímén eladott négyzetméter földterület értéke, vagy a "csere" jogcímén átadott négyzetméter földterület értékét is fel kell tüntetni? A csereügyletekről kell-e számlát kiállítani?

Kérdés: Önkormányzatunk városrehabilitációs programja keretében egy kivitelezőtől többlakásos épületegyüttes kivitelezését rendelte meg. Az ingatlan 48 lakásos társasház, mely 18 szociális alapú és 30 db piaci alapú önkormányzati bérlakást foglal magában. Egyetlen lakás hasznos alapterülete sem haladja meg a 150 nm-t. Az ingatlan alatt mélygarázs kerül kialakításra. Az ingatlan leg-alsó szintjén a mélygarázst és a hozzá tartozó területet nem lakófunkcióként vettük számításba. A lakások funkcionális működtetéséhez tartozó tárolók a lakófunkcióhoz tartozó helyiségként kerültek beszámításra. A földszinten helyet kap egy szociális iroda és néhány közösségi használatra kialakított helyiség, melyek területe szintén nem lakófunkcióként került beszámításra. A kivitelezői vállalkozói szerződés tervezete a pénzügyi ütemezésre az arányos előrehaladást alkalmazza. A kivitelező a teljesítési jelentések és számlázás ütemét a 25%-os, 50%-os, 75%-os és 100%-os készültségi fokok elérésekor aktiválja. Valamennyi, az előrehaladás során benyújtott számla esetében az áfa-hozzárendelést – tekintve, hogy az Áfa-tv. alapján a fordított adózás szabályai szerint önkormányzatunk állapítja meg az áfát – ezen arányok alapján kívánjuk megvalósítani. A lakófunkció és nem lakófunkció/gazdasági funkció közötti területi megoszlás alapján megállapított százalékos megosztás, illetve százalékos arány, az 5 százalékos és 27 százalékos áfa ennek megfelelő alkalmazása, valamint a készültségi fokok szerinti teljesítés és számlázás üteme megfelel-e az Áfa-tv. előírásainak?

Kérdés: 2016-ban vásároltunk egy "kivett lakóház, udvar" megnevezésű ingatlant. Az ingatlan egy 540 m2 telken álló, 300 m2 alatti lakóépület/ház. Az 1987-ben épült épületnek, illetve az ingatlannak soha nem volt használatbavételi engedélye. Az eladónak a lakcíme oda volt bejelentve, de ismereteink szerint nem lakott ott életvitelszerűen.
Az ingatlanon 2017-ben átalakítási, korszerűsítési és felújítási munkák kezdődtek, amely munkák nem engedélykötelesek, hanem bejelentéskötelesek voltak. Az építéshatósági bejelentést megtettük, az e-naplót szabályszerűen megnyitottuk. A kivitelezés az épület 300 m2 alatti jellegét nem érintette, az alapterület nem változik. Az épületet ugyanakkor szerkezetig visszabontattuk, azon jelentős átalakítási, korszerűsítési és felújítási munkák kerülnek elvégzésre. 2019 májusában a generálkivitelező szerződésszegést követett el, ennek okán a generálkivitelezési szerződéstől visszamenőleges hatállyal elálltunk.
Ezt követően az ingatlanpiacon kialakult helyzet miatt 2021-ig az építési munka állt. 2021 májusában az átalakítási, korszerűsítési, felújítási, építési munkák befejezésére új generálkivitelezési szerződést kötöttünk egy másik generálkivitelező céggel. Mivel az ingatlannak korábban soha nem volt használatbavételi engedélye, a 300 m2 alatti, a jelen átalakítási, korszerűsítési, felújítási, építési munkák esetén 5 százalékos vagy 27 százalékos adómértéket kell alkalmazni?

Kérdés: 1. Az önkormányzat értékesített egy ingatlant. Adásvételi szerződés kelte: 2021. 01. 11. Földhivatali határozat kézhezvétele: 2021. 04. 08. Földhivatali határozat kelte: 2021. 03. 01. Adásvétel bejegyzés dátuma: 2021. 01. 18. A vevő az értékesítésről kiállított számlát 2021. február hónapban kiegyenlítette. Mikor és milyen dátummal kell kivezetni az ingatlant az ingatlan-nyilvántartásból? Ha van értékcsökkenés, azt melyik időpontig kell elszámolni? 2. Az önkormányzat értékesített egy ingatlant, szerződés szerint a vevő részletekben egyenlíti ki a vételárat. Adásvételi szerződés kelte: 2021. 04. 15. Szerződés szerinti vételár megfizetése: 2021. 07. 14., 2022. 03. 30. Az önkormányzat a tulajdonjogát az ingatlanra fenntartja a teljes vételár átvételéig. A felek közösen kérik a "tulajdonjog-fenntartással történő adásvétel" tényének bejegyzését. Mikor és milyen dátummal kell kivezetni az ingatlant az ingatlan-nyilvántartásból, illetve elszámolni az értékcsökkenést? 3. Mi a teendő abban az esetben, ha az adásvétel meghiúsul, de a számla már kiállításra került?

Kérdés: Egy társaság új építésű társasházi lakások – kulcsrakész – kivitelezését vállalja vevői számára, amely projektek egy része megfelel az 5 százalékos adókulcs alkalmazása feltételeinek. Ezen projektek keretében a társaság a vevőivel megkötésre kerülő adásvételi előszerződésekben, illetőleg szerződésekben az annak mellékletét képező műszaki tartalom szerinti lakások – jogszabályok és szakmai követelményeknek megfelelő – kulcsrakész kivitelezését és értékesítését vállalja a szerződésben megállapított ellenérték mint vételár ellenében. A vevők oldalán ugyanakkor számos alkalommal merülnek fel egyedi, a műszaki tartalomtól való eltérést eredményező kérések (pl.: a műszaki tartalomhoz képest jobb, drágább kivitelű hideg-, melegburkolatok, szaniterek, mosdók, kádak, zuhanyzók beszerelése), amelyeknek a társaság igyekszik eleget tenni. Tekintettel azonban arra, hogy ezen egyedi kérések jellemzően meghaladják a felek közötti szerződésben rögzített ellenérték által lefedett műszaki tartalmat, és mert ezek rendszerint jóval – esetenként hónapokkal – az adásvételi szerződés megkötése után merülnek fel, ezen kérések megvalósítására a társaság pótmunkaként tekint. Ennek megfelelően a vevők által megrendelt és a társaság által elvégzendő pótmunkák miatt a felek nem módosítják az adásvételi szerződésüket, hanem azt egy külön ügyletként, vállalkozási szerződésként kezelik, és azzal az adásvételi szerződéstől függetlenül, külön számolnak el, amelynek megfelelően a társaság minden esetben 27 százalékos áfatartalom mellett állítja ki a vevők részére a számláit ezen pótmunkákról. Helyes a fenti eljárás, vagy a társaságnak ezen (pót)munkákat az adásvételi ügylettel együtt komplex szolgáltatásként kell kezelnie, amelynek tekintetében a főszolgáltatás az adásvételi ügylet, amely így meghatározza a szolgáltatásegység adójogi sorsát, és amelyből következően a társaságnak ezen (pót)munkákat 5 százalékos áfa mellett kell számláznia a vevők felé? Jól értelmezzük-e, hogy a társasházi lakások – függetlenül attól, hogy elnevezésük nem az Áfa-tv. szövege szerinti "többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakás", amennyiben a négyzetméterre vonatkozó kritériumok is teljesülnek az egyes lakások esetében – megfelelnek az Áfa-tv. 3. számú mellékletében foglalt előírásoknak?

Kérdés: Önkormányzatunk szociális bérlakásokat értékesít a benne lakóknak, részletfizetéssel, tulajdonjog-fenntartással. Az adásvételi szerződés szerint a birtokba adás a szerződés aláírásával egyidejűleg megtörténik. A vételárat a vevők havi egyenlő részletekben 4 év alatt fizetik meg. Az utolsó részlet megfizetése után kerül bejegyzésre a vevő tulajdonjoga. Eddig áfafelszámítási kötelezettség nem merült fel, azonban most értékesítésre kerül egy beépítetlen építési telek is hasonló konstrukcióban, amelyet 27% áfa terhel. Részletvétel esetén mikor kell a számlát kiállítani az ügyletről? A teljesítés időpontjában (a birtokba adás napján) a teljes vételárról, vagy a havonta beérkező vételárrészletet előlegnek kell tekinteni, és minden hónapban előlegszámlát, majd a tulajdonba adáskor végszámlát kell kiállítani? Az Áfa tv. 10. §-ának a) pontja szerint történik a lakóingatlan és telek értékesítése, ezért a teljesítés időpontja a birtokba adás napja, így a fizetendő áfát meg kell állapítani, és be kell fizetni egy összegben, vagy elegendő az előlegszámlák alapján havonta? A vevő magánszemély, és számla kiállítását nem kéri, a lakásértékesítés nem áfaköteles, ez esetben nem szükséges számlát kiállítani, a könyvelés bizonylata lehet az adásvételi szerződés? Az ASP főkönyvi könyvelésében a számla vagy bizonylat alapján lehet könnyebben ütemezni az évek között átnyúló részletfizetést? Az ingatlanokat a tárgyieszköz-nyilvántartásból milyen időponttal kell kivezetni?

Kérdés: Társaságunk egy ingatlant értékesített, amely a tulajdoni lapon mint kivett gazdasági épület, udvar szerepel. Az adásvételi szerződésben foglaltak szerint az ingatlan birtokbaadására, átruházására a vevővel történt megállapodás alapján 2019. július 1-jéig kerül sor. A birtokba bocsátásig a társaságunk, azt követően a vevő viseli az ingatlan terheit, kárveszélyt, illetve "húzza" annak hasznait. A vevő a birtokbavétellel egyidejűleg fizeti meg a vételárat. A vevő magánszemély.
Kérdéseim a fenti ügylettel kapcsolatban:
- Mit kell az ingatlanértékesítés időpontjának tekinteni?
- Befolyásolja-e a teljesítés időpontját, és így az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját, hogy a szerződés megkötésére 2018. szeptember 17-én került sor?
- Az Áfa-tv. szabályai szerint az értékesítés fordított vagy egyenes adózás alá tartozik, vagy tárgyi adómentes ügyletként kell kezelni?
- Hogyan kell kezelni az ellenértéket, ha a vételár kapcsán nem határoztuk meg az adásvételi szerződésben (és egyéb megállapodásban sem), hogy az tartalmazza-e az áfát?

Kérdés: A vevő egy új építésű társasházban lefoglal egy lakást, aminek a várható átadása 2018. év vége. Tehát egy új építésű, az ingatlan-nyilvántartásba még be nem jegyzett lakásról van szó, amelynek első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg. A megkötött adásvételi előszerződésben az eladó a lakás vételára tekintetében 5 százalékos adókulcsot alkalmazott. A vevő kérte az eladótól a lakás kialakításának módosítását, az egyik fal meghosszabbítását, amelynek költsége tekintetében a kivitelező 27 százalékos áfát számolt fel. A vevő álláspontja szerint azonban a módosítási munkálatok a lakásértékesítési ügylet járulékos elemei, így a megrendelt módosítások költségének összege után az Áfa-tv. 82. §-ának (2) bekezdése és a 3. számú melléklet I/50. pontja értelmében csak 5 százalékos mértékű általános forgalmi adóval növelt ellenértéket kellene megfizetnie. A 27 százalékos áfával kapcsolatban a kivitelező csupán arra hivatkozott, hogy így felelnek meg a törvényi előírásoknak, álláspontját nem tudta alátámasztani. Jogos-e az, hogy a kivitelező 27 százalékos áfával számol (csak azért, mert ebbe nem köthet bele az adóhatóság)?

Kérdés: Intézményünk adásvételi szerződést kötött ingatlan (földterület) vásárlására. A földterületet bevetett állapotban vettük (a 2018. évi termés már bennünket illet meg), és a szerződés magában foglalta a zöldmunkák értékét is külön kiemelve. Ennek értékét is a K62-re kell könyvelni?