8 talált cikk a számla , rendelkezés , GYES , önkormányzat , nyilvántartás , ingatlanok kifejezésre

Kérdés:

Az önkormányzat alanyi adómentes. Adásvétellel vegyes földcsereszerződéssel "szántó" megnevezésű ingatlant cserélt. Az ingatlanok területnagyságának különbségére tekintettel a cserélő féltől értékkülönbözet megfizetésére került sor. (Az önkormányzatnak pénzforgalmi bevétele keletkezett.) Az ügyletről kell-e számlát kiállítani az önkormányzatnak, és ha kell, akkor a számlán mely összeg szerepel: csak az "adásvétel" jogcímén eladott négyzetméter földterület értéke, vagy a "csere" jogcímén átadott négyzetméter földterület értékét is fel kell tüntetni? A csereügyletekről kell-e számlát kiállítani?

Kérdés: Önkormányzat védett természeti területén, beruházás keretében, lombkorona-tanösvény létesítése valósul meg. Az Áfa-tv. 142. §-ának (1) bekezdése szerint az adót a termék beszerzője fizeti abban az esetben, ha az építés-szerelés építési hatóságiengedély-köteles, építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz vagy egyszerű bejelentéshez kötött. A magasösvény építésére nem építési hatósági engedélyt, hanem természetvédelmi engedélyt kapott az önkormányzatunk. Jelen esetben a beruházó részéről alkalmazható-e a fordított áfás számlázás?

Kérdés: Önkormányzatunk városrehabilitációs programja keretében egy kivitelezőtől többlakásos épületegyüttes kivitelezését rendelte meg. Az ingatlan 48 lakásos társasház, mely 18 szociális alapú és 30 db piaci alapú önkormányzati bérlakást foglal magában. Egyetlen lakás hasznos alapterülete sem haladja meg a 150 nm-t. Az ingatlan alatt mélygarázs kerül kialakításra. Az ingatlan leg-alsó szintjén a mélygarázst és a hozzá tartozó területet nem lakófunkcióként vettük számításba. A lakások funkcionális működtetéséhez tartozó tárolók a lakófunkcióhoz tartozó helyiségként kerültek beszámításra. A földszinten helyet kap egy szociális iroda és néhány közösségi használatra kialakított helyiség, melyek területe szintén nem lakófunkcióként került beszámításra. A kivitelezői vállalkozói szerződés tervezete a pénzügyi ütemezésre az arányos előrehaladást alkalmazza. A kivitelező a teljesítési jelentések és számlázás ütemét a 25%-os, 50%-os, 75%-os és 100%-os készültségi fokok elérésekor aktiválja. Valamennyi, az előrehaladás során benyújtott számla esetében az áfa-hozzárendelést – tekintve, hogy az Áfa-tv. alapján a fordított adózás szabályai szerint önkormányzatunk állapítja meg az áfát – ezen arányok alapján kívánjuk megvalósítani. A lakófunkció és nem lakófunkció/gazdasági funkció közötti területi megoszlás alapján megállapított százalékos megosztás, illetve százalékos arány, az 5 százalékos és 27 százalékos áfa ennek megfelelő alkalmazása, valamint a készültségi fokok szerinti teljesítés és számlázás üteme megfelel-e az Áfa-tv. előírásainak?

Kérdés: Önkormányzatunk a tankerületnek – vagyonkezelési szerződés alapján – vagyonkezelésbe adta az iskola épületét. (Természetesen ingó vagyon is átadásra került, de a kérdés szempontjából ez most irreleváns.) Az átadáskor a tárgyieszköz-analitikából kivezettük az ingatlan bruttó értékét és az átadásig elszámolt értékcsökkenését, a főkönyvi könyvelésben is ezt a megfelelő módon (nemzeti vagyon változásával szemben) elszámoltuk. A továbbiakban az önkormányzat ezt a vagyonkezelésbe átadott vagyont a 0-s számlaosztályban tartja nyilván. A kérdésünk arra vonatkozik, hogy az ingatlanvagyon-kataszterben ezt hogyan kell kezelni? Ki kell vezetni az épületeket a vagyonkataszterből is? (A tulajdonjog továbbra is az önkormányzaté marad, csupán vagyon-kezelésbe adta.) Az ingatlanvagyon-kataszter összértékének, a tárgyieszköz-analitikában nyilvántartott ingatlan vagyon bruttó értékének és a főkönyvi könyvelésben a 12-es állományi számlák értékének egyeznie kell, ezért úgy gondolom, hogy a vagyonkataszterből is ki kell vezetni.

Kérdés: Településellátó szervezetünk épülete az önkormányzat tulajdonában van. Ezen épület gázkazánját fogja az önkormányzat kicseréltetni, és a gázellátó hálózatot és fűtési rendszert is átalakíttatja egyúttal. Az épület része a fűtési rendszer, tehát az épületre fogjuk aktiválni a beruházás értékét (tervek, kivitelezési számlák értéke). Kell-e az épület értékét csökkentenünk egyúttal a kiszerelt kazán valamilyen módon becsült értékével, hiszen jelenleg a könyveinkben csak az épület értéke szerepel, amelyben a régi kazán értéke is benne van? Helyénvaló-e, ha ezentúl az épületfelújításként kezelt beruházás értéke az épület értékcsökkenésének mértékével, tehát 50 év alatt íródik majd le?

Kérdés: Önkormányzatunk többek között ingatlanok bérbeadásával is foglalkozik, amely tevékenységünkre adókötelezettséget választottunk. Az elmúlt időszakban számos ingatlan felújítására került sor (alapok megerősítése, festés, burkolás, támfalak megerősítése, néhány esetben épületvillamossági munkák elvégzése), s egyes esetekben erdélyi cégeket bíztunk meg, amelyek egyébként román adóalanyok, Magyarországon adószámmal nem rendelkeznek. Az elvégzett felújítási munkák 5-8 hétnél nem tartottak tovább. A román cégek által kiállított számlában áfa nem szerepelt, s a megállapodásunk alapján az áfát mi fizettük meg a számlában áthárított adóalap után. A kérdésünk az, hogy helyesen jártunk-e el, vagy a román cégeknek áfával növelt ellenértékről kellett volna kiállítaniuk a számlát? Önkormányzatunk áfaalany, adószámunkban az adókód kettes, a felújítási munkák pedig olyan ingat­lan­okhoz kapcsolódtak, amelyeket adókötelesen adunk bérbe. Kérdésünk továbbá, hogy az önkormányzat által felszámított és a bevallásban fizetendő adóként feltüntetett áfa előzetesen felszámított adónak minősül-e, és azt levonásba helyezhetjük-e?

Kérdés: Köthet-e, illetve kell-e kötnie az önkormányzatnak vagyonkezelői szerződést az irányítása alá tartozó intézményekkel (pl. oktatási, nevelési intézmények, GAMESZ) abban az esetben, ha használatukba, üzemeltetésükbe kívánja adni a feladat ellátásához szükséges épületeket, egyéb ingatlanokat, melyek az önkormányzat tulajdonát képezik? Ebben az esetben át kell-e adni a könyvekben az ingatlanokat aktuális értéken, vagy az önkormányzatnál maradnak? Hogyan kell könyvelni az átadást az önkormányzatnál, illetve az intézményeknél?

Kérdés: A helyi önkormányzatok és a polgármesteri hivatalok bankszámlanyitásával kapcsolatban szeretnék kérdezni. A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi CIX. törvény 55. § (6) bekezdésében foglaltak alapján a Magyar Államkincstár hivatalból bejegyezte a helyi önkormányzatokat a törzskönyvi nyilvántartásba, melynek következtében saját törzskönyvi azonosító számot (PIR) kaptak. Ezt követően, aki kért adószámot az önkormányzatnak is, az kapott. A mi településünkön mindazokat az önkormányzati feladatokat, amelyek ellátására a képviselő-testület nem hozott létre külön intézményt, a polgármesteri hivatal látja el, az alapító okiratban foglaltak szerint. Tehát e feladatellátáshoz kapcsolódó minden gazdasági tevékenység/esemény a polgármesteri hivatal költségvetésén belül, a hivatal adószámán történik. Ezért a teljes pénzforgalomra vonatkozóan a NAV felé a bevallásokat a hivatal adószámán teljesítjük. (Természetesen az önállóan működő intézmények, akiknek külön adószámuk van, ők maguk a saját adószámukon teszik ezt.) Pénzforgalmi bankszámla/költségvetési elszámolási számla tulajdonosa az önkormányzat, amelyen a polgármesteri hivatal bonyolítja a gazdálkodását (ehhez a számlához kapcsolódóan kerültek megnyitásra a különböző alszámlák is, például az állami hozzájárulások alszámla). A probléma a közös bankszámlából adódik.
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal kérte, hogy minden pályázati támogatást nyert önkormányzatnak, akinek még nincs regisztrációs száma, kérnie kell (a mi esetünkben évekkel ezelőtt a polgármesteri hivatal kapott regisztrációs számot, a hivatal törzsszámára, adószámára és az önkormányzat tulajdonában lévő bankszámlaszámra). Most, hogy külön törzsszámot és adószámot kapott az önkormányzat is, ezt bejelentettük az MVH-hoz. Természetesen újabb bankszámlát nem nyithattunk, ugyanazt jelöltük meg, amit a polgármesteri hivatal regisztrációja során annak idején. A regisztrációs számot megkapta az önkormányzat, azonban önkormányzatunkat adategyeztetésre szólította fel az MVH. Megállapította, hogy a polgármesteri hivatal regisztrációs számon és az önkormányzat regisztrációs számon azonos bankszámlaszám szerepel, amely nem felel meg a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 28-30. §-aiban foglalt előírásoknak.
Kérem szíves szakmai állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy hogyan oldható meg a fenti probléma! Lehet-e külön bankszámlája az önkormányzatnak és a polgármesteri hivatalnak? Ha igen, hogyan kellene különválasztani azokat az önkormányzati feladatokat, amelyek nem a polgármesteri hivatal gazdálkodási körébe/tevékenységébe, és ezáltal az adószáma alá tartozna? Milyen feladatok lehetnének ezek? Ha külön adószámon bonyolódnának egyes pénzforgalmak – véleményem szerint –, akkor külön gazdálkodó szervezetként kellene működnie az önkormányzatnak is, ami ellentmondana a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. § (2) bekezdés, valamint a 38. § (1) bekezdésében foglaltaknak.