11 talált cikk az áfa , értékesítés , adófizetés , ellenérték , intézményfinanszírozás kifejezésre

Kérdés: Az Egyesített Szociális Intézmény fenntartója társulás. 2013. június 30-ig a társulás igényelte az intézményünket megillető állami normatívákat. Július 1-jétől az önkormányzat igényli, átadja a társulásnak, aki nekünk finanszírozásként továbbítja. A szociális étkeztetés térítési díja úgy kerül megállapításra, hogy az éves szolgáltatási önköltségből levonjuk az állami normatívát. A térítési díj számítását nem főzőkonyhánként számítjuk ki, hanem intézményi szinten. A fizetendő személyi térítési díj nem egyezik meg az intézményi térítési díjjal, mert a nyugdíj összegétől függően sávosan fizetnek az igénybevevők, valamint a törvény alapján is meghatározott százaléknál többet nem fizethetnek. 2013. november 15-től a fogyatékosotthonok 2014. január 1-jei állami átvétele miatt az akkori nevünket, adószámunkat, törzsszámunkat a fogyatékosok otthona vitte tovább, az összes többi feladatra egy új költségvetési intézményt hozott létre a fenntartó. Éves áfabevallók vagyunk. Egy korábbi adóellen­őrzés miatt az Áfa-tv. 65. §-a, valamint az 5. sz. melléklet 2. pontja alapján a szociális étkeztetésre jutó fizetendő áfához hozzáadtuk a normatívát is (fizetendő áfa + normatíva, utána: levonható áfa x fenti arányszámmal). A NAV ügyintézője szerint az áfabevallásnál nem kell a normatívával foglalkozni, csak a levonható, illetve előzetesen felszámított áfával (kivétel az ingyenes étkezőket). A pontos válaszhoz látnia kellene a támogatási szerződést. Ez nekünk nincs, mi a fenntartótól finanszírozásként kapjuk a szociális étkezés normatíváját.
1. Kérem, szíveskedjenek segítséget nyújtani abban, hogy a bevallást szabályosan készítsük el.
2. Amennyiben a normatívával is számolnunk kell, akkor a 2013. november 15-ei "szétválás" miatt a tényleges adagokra jutó normatívát meg kell bontani?
3. A szociális étkezés utólag, a tárgyhónapot követő hónapban kerül számlázásra. Az éves bevallásnál a decemberi étkezést csak januárban számlázzuk. Ezt a hónapot is be kell állítani az éves bevallásba, vagy a pénzforgalmi szemlélet miatt csak a következő évben?

Kérdés: Y Kft. éves szinten 58 millió forint árbevételt ér el független felek részére történő jegyeladásokból, 23 millió forint árbevételt pedig a városi önkormányzat által igénybe vett szolgáltatásokból. Az önkormányzat által igénybe vett szolgáltatások a tanulók által "ingyenesen" igénybe vett tanórákra vetített uszodahasználatból, illetve a sportrendezvények uszodahasználatából tevődik össze. Az önkormányzat mint kapcsolt vállalkozás a kft. transzfer­ár-nyilvántartása alapján – összehasonlító árak módszerével – kialakított transzferárszabályzatban kimutatott áfával növelt árat fizet meg a tanulók és a sportolók uszodahasználata után, amely árak a konkurens uszodák áraihoz igazodnak. Az önkormányzat az uszoda működési költségeinek fedezetére 70 millió forint vissza nem térítendő támogatást biztosít a kft. részére. A társaság eredménye kevéssel a nulla fölött realizálódik. Az Áfa-tv. 123. §-ának (3) bekezdése szerinti a működési költségekre jutó levonható áfa összegét úgy arányosítjuk, hogy az 5. számú melléklet 2. pontja szerint a levonási hányad nevezőjében a működési költségekre kapott támogatás összegét szerepeltetjük, tehát a működési költségek levonható áfaösszegét csak a támogatási összeg figyelembevételével [(58+23)/(58+23+70)], 53,64% arányban vonjuk le. A fenti eljárásunk az Áfa-tv. szerint szabályos-e?

Kérdés: Az Áfa-tv. 14. § (2) bekezdése értelmében az ingyenesen nyújtott szolgáltatás is áfaköteles, amennyiben a szolgáltatás áfája részben vagy egészében levonható volt. Ezen bekezdés alkalmazása alól mentességet élvezett az önkormányzatunk által nyújtott óvodai és iskolai étkezés. A mentesség 2009. január 1-jétől megszűnt. Kérdéseim: 1. az ingyenesen nyújtott szolgáltatás fogalmába beletartozik-e az 1997. évi XXXI. tv. (Gyvtv.) 148. § (5) bekezdés b)-c)-d) pontjai alapján biztosított 50%-os normatív térítésidíj-kedvezmény? 2. A Gyvtv. 148. § (5) bekezdés a) pontja alapján nyújtott ingyenes étkezés esetében számla kiállítására nem kerül sor, hiszen a szülő nem fizet térítési díjat. A Gyvtv. 148. § (5) bekezdés b)-c)-d) pontja alapján biztosított 50%-os normatív térítésidíj-kedvezmény esetében is a számla csak a szülő által fizetendő térítési díj összegét tartalmazza. A fenti ingyenes, illetve kedvezményes étkezésre jutó áfa megfizetésének mi lehet a bizonylata? Intézményünk a normatív állami támogatás elszámolása miatt a kedvezményben részesülők étkezési napjairól és a kedvezmény havi összegéről elkülönített nyilvántartást vezet. Az étkezők nyilvántartása lehet-e bizonylata a fizetendő áfa megállapításának?

Kérdés: Intézményünk működési körébe iskolák, bölcsődék és szociális intézmények étkeztetése tartozik. Tevékenységünkhöz az önkormányzati támogatást intézményi finanszírozásként kapjuk. Többek között a Költségvetési Levelek év elején megjelent számaiban az jelent meg, hogy ebben az esetben a támogatás nem adóalap, csak az ellátottak étkezési térítési díja és kapcsolódó beszerzése előzetesen felszámított áfája teljes egészében levonható. Esetünkben az önkormányzat képviselő-testülete az ellátottak térítési díját határozza meg (ha közben árváltozás történik, azt a rendelet nem követi le). Az intézményfinanszírozás nem étkezési finanszírozás, nincs lejelentve a tényleges adagfogyasztás az önkormányzat felé, a felügyeleti támogatást intézményfinanszírozásként kapjuk. Jól értelmezzük, hogy a támogatás ebben az esetben nem adóalap?

Kérdés: Az önkormányzatnak van főzőkonyhája. Szociális étkeztetésre, szervezett kedvezményes étkeztetésre normatívát kapunk. Van térítésidíj-bevételünk is az étkeztetésből? Hogyan alakul a fizetendő áfa?

Kérdés: Segítségüket kérjük az Áfa-tv. 2006-ra vonatkozó előírásainak helyes alkalmazásához a Szociális Gondozási Központ tevékenységével kapcsolatban, az alábbiak szerint: Intézményük egyik alapfeladata szociális étkezés nyújtása, amely az Áfa-tv. alapján adóköteles tevékenység, 15%-os adókulcs alá esik. Az ellátottak étkeztetése úgy történik, hogy intézményünk megvásárolja az adott időszakra vonatkozó ebédadagot, majd a városi önkormányzat szociális ellátásokról szóló rendelete alapján az ellátottak jövedelmi viszonyaitól függő térítési díjat az igénybevevőknek kiszámlázza. Az étkezést igénybe vevők többsége a beszerzési árnál alacsonyabb térítési díjat fizet, a különbözet beépül az intézmény költségvetésébe, és ezt a fenntartó városi önkormányzattól támogatásként kapjuk meg. A vásárolt élelmezés áfájának összegét levonásba helyezzük. Intézményünk a szociális étkeztetésen kívül más áfaköteles tevékenységet nem végez. Kérjük szíves tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az étkezés beszerzési (áfát tartalmazó) ára és az ellátottak által fizetendő (áfás) térítési díj különbözete az Áfa-tv. 22. § (2) bekezdés szerinti szolgáltatásnyújtás ellenértékének minősül-e, adóalapot képező államháztartási támogatás-e, illetve az előzőekben leírt tevékenységgel kapcsolatban kapott finanszírozás árat közvetlenül befolyásoló támogatásnak minősül-e? Intézményünk havi áfabevalló.

Kérdés: Önkormányzatunkhoz tartozó önálló költségvetési intézményként működik az oktatási intézményeket összefogó, ún. koordináló intézmény. A normatív szociális étkezési kedvezményt az intézmény áfával együtt vagy anélkül számlázza az önkormányzatnak? Intézményfinanszírozás címén átadhatja-e az önkormányzat?

Kérdés: Önkormányzatunk a szilárd hulladék elszállítására közszolgáltatási szerződést kötött. A lakossági szemétszállítás díját tekintve a vállalkozó által kalkulált díj és az önkormányzat által a helyi rendszerben jóváhagyott díj eltér. A mintegy 10%-ot jelentő különbözetet az önkormányzat fizeti meg a lakosság helyett díjkompenzáció címén, mely minden háztartásra vonatkozik, szociális helyzettől függetlenül. Minek minősül a lakosság által meg nem fizetett összeg az önkormányzatnál, esetleg kell-e utána adót, járulékot fizetni?

Kérdés: Az önkormányzat határozat alapján szemétszállítási díjkedvezményben részesíti a 70 éven felüli állandó lakosokat. A költségvetési intézménynek az ingatlantulajdonosnak kiszámlázott szemétszállítási díjban fel kell-e tüntetnie az 50 százalékos kedvezményt? A polgármesteri hivatal téríti meg egy összegben az intézménynek a kedvezményt.

Kérdés: A működési támogatásként átadott pénzeszközök ellenértéknek minősíthetők-e, az így átadott pénzeszközökről kell-e számlát kiállítani? Az átvett pénzeszközök adókötelezettsége attól függ-e, hogy az átadó és átvevő között megvalósul-e valamilyen viszontszolgáltatás? Adóköteles-e egy művelődési ház által rendezett fesztivál megvalósítására juttatott támogatási összeg, ha a támogató nem kér a támogatásért semmiféle ellenszolgáltatást? Ellenszolgáltatásnak minősíthető-e, ha a támogató a fesztiválon nevének reklámozását kéri?