Az arányosítás lényegéről

Kérdés: A Költségvetési Levelekben már többféle megvilágításban is olvastam az áfa arányosításáról. Számomra mégsem egyértelmű a támogatás figyelembevétele az arányosításnál. Ha pl. egy általános iskolát, színházat veszek alapul, ami elsősorban állami támogatásból működik, a bér jellegű kiadások és a hozzá kapcsoló járulékok összegét figyelembe kell-e venni a nevezőben? Úgy gondolom, hogy a nevezőben csak a termékbeszerzésre fordított támogatást kell figyelembe venni, mivel az Áfa-tv. 38. §-a a termékbeszerzéshez kapcsolódó támogatást vonja be az arányosításba. A működés során felmerült személyi kiadásokat és járulékaikat nem kell az arányosításnál figyelembe venni, mivel az klf. adó formájában visszafolyik az államháztartás kasszájába. Ha figyelembe vesszük, nemcsak szja-t, tb-t, nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási járulékot fizetünk utánuk, hanem áfát is. Kérem, hogy a fentiekben kifejtett eszmefuttatásomat véleményezni szíveskedjenek, illetve kérem válaszukat, hogy az áfabevallás elkészítésénél figyelembe tudjam venni.
Részlet a válaszából: […] ...(egy konkrét projektre vagy feladatra),hanem a tevékenységektől, feladatoktól, illetve projektektől függetlenüláltalánosságban, ún. intézményfinanszírozásként kapja az államháztartásitámogatást. Ez a támogatás a működés során felmerült személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 22.

Étkeztetés támogatásával kapcsolatos arányosítás

Kérdés: Óvodánk konyhát üzemeltet. Havi áfabevallók, illetve -fizetők vagyunk. Az áfa arányosításánál a számlálóban, illetve a nevezőben mi szerepeljen?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenység támogatására kapja. Amennyiben a támogatást nem kifejezetten az étkeztetési tevékenységhez, hanem általánosságban, ún. intézményfinanszírozás keretében kapják, akkor csak a 38. § (3)-(4) bekezdései alapján élhetnek az adólevonás jogával.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 12.

Mit kell bevonni az arányosításba?

Kérdés: Önkormányzatunk fenntartása alatt működik egy közös igazgatású közoktatási intézmény (általános iskola és óvoda), mely gazdálkodási jogkörét tekintve részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, önálló adószámmal és pénzintézetnél vezetett bankszámlaszámmal rendelkezik. Az intézmény adóköteles az iskolai étkeztetést tekintve, és emellett tárgyi adómentes tevékenységet (oktatás) is végez. Az adóköteles tevékenység költségei tételesen elkülöníthetők, de a közüzemi díjak nem. Az intézmény bevétele az iskolai étkeztetésből, pedagógiai szaktanácsadásból, egyéb saját bevételekből (pályázat útján nyert támogatások) és az önkormányzat által intézményi finanszírozásként nyújtott támogatásból tevődik össze. A tételesen elkülöníthető iskolai étkeztetési tevékenységhez tartozó előzetes áfa egészében levonható-e, ha igen, a tételesen el nem különíthető, arányosításra kerülő beszerzésekhez a levonási hányad számításánál mit kell a számlálóba és a nevezőbe belevenni? A fenti tevékenységet illetően mi tartozik az Áfa-tv. 3. számú mellékletének 2. A) és 2. B) pontjához, nevesítve a mi példánkban?
Részlet a válaszából: […] ...Amennyiben a folyósító intézmény (jelen esetben az önkormányzat) a támogatást általános jelleggel juttatja az iskolának (azaz ún. intézményfinanszírozás), akkor az összes bevételt kell arányosítani, az összes beszerzések (ideértve az egyébként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Gyermekétkeztetés támogatásának áfavonzata

Kérdés: Van-e áfavonzata a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermek étkeztetésére kapott 100, illetve 50 százalékos normatív állami támogatásnak?
Részlet a válaszából: […] ...Szoc-tv. alapján nyújtott, csak általánosságban, külön megcímkézés nélkül, általános intézményfinanszírozásra, működési költségek finanszírozására utalt támogatás nem képez áfaalapot. Ilyen esetben az étkezést igénybe vevő által fizetett térítési díj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 20.