20 cikk rendezése:
11. cikk / 20 Szociális ellátások és a fővárosi közösségi közlekedési feladatok finanszírozása
Kérdés: Hogyan kell értelmezni a helyi önkormányzatoknak a Htv. 36/A. §-át?
12. cikk / 20 December havi bérek kifizetése
Kérdés: A költségvetési szerveknél a kötelezően alkalmazandó könyvelési lépéseket a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet tartalmazza, mely a december havi bérek és járulékok esetében passzív időbeli elhatárolásról rendelkezik. Amennyiben a december havi bér decemberben kifizetésre kerül, akkor a kifizetést a 3661-es főkönyvi számlára kell könyvelni a pénzeszközökkel szemben, azért, hogy teljesítésként csak a következő évben jelenjen meg, mivel költségvetési számvitelben továbbra is decembertől novemberig kell a béreket kötelezettségvállalásként elszámolni. Bonyolítja a helyzetet, ha a bérek utalása nem az intézmény, hanem a fenntartó számlájáról történik, mert ebben az esetben működési támogatásként kell elszámolni a kiutalt bért a követelésekkel szemben, és ezt kell összevezetni a bérkötelezettséggel szemben (mivel a támogatást nem utalják az intézmény számlájára). 2014-ben az intézmény a december havi bér esetében a bérköltséget és járulékot nem határolta el passzívan, hanem kötelezettségként számolta el, és mivel a bérek decemberben kiutalásra kerültek, ezért elszámolta a kiutalt bért mint működési támogatást, a követelést és a kötelezettséget összevezette, és a működési támogatást határolta el passzívan. Helyes-e a fenti elszámolás 2014. december hónap vonatkozásában? Véleményem szerint nem, mivel a költségvetési számvitelben kötelezettségvállalás teljesítésként került elszámolásra 2014-ben a 2014. december havi bér, holott azt csak 2015. évre lett volna szabad. A működési támogatást, ami a december havi bérek kiutalását jelentette, szerintem 2015-ben kellett volna elszámolni (és nem elhatárolni 2014-ben), mert így lenne biztosítva, hogy a december havi bér teljesítése 2015. évi kötelezettségvállalás teljesítéseként kerüljön elszámolásra. A bérköltséget és a járulékot 2014. decemberben nem kötelezettségként, hanem a fenti NGM rendelet előírásának megfelelően passzív időbeli elhatárolásként kellett volna elszámolni.
13. cikk / 20 Önkormányzati intézménynél végzett felújítás
Kérdés: Önállóan működő és gazdálkodó önkormányzati intézmény vagyunk, önálló adószámmal. Felügyeleti szervünk 2013-ban felújításra, képviselő-testületi döntés alapján előirányzatot adott olyan épületekben végzendő beruházásra, felújításra, amelyek az önkormányzat nyilvántartásában és tulajdonában szerepelnek. A munkákat elvégeztettük. A számlát a saját nevünkre kértük, mivel az előirányzat nálunk szerepel. Év végén pl. ablakcserét szerettem volna visszaadni az önkormányzatnak mint elvégzett felújítás, mivel a felújítást rá kell aktiválni az épületre. Ezt visszautasították azzal az indokkal, hogy ez áfaköteles ügylet. Erről szeretném kérni tájékoztatásukat. A jövőben mi ennek az elfogadható megoldása, és csakugyan áfaköteles lesz ez az ügylet? Az intézmény áfalevonási joggal rendelkezik, de az áfa nem lett visszaigényelve többféle meggondolásból adódóan.
14. cikk / 20 Külföldi tanulmányút elszámolása
Kérdés: Önkormányzatunk képviselő-testülete úgy határozott, hogy a község általános iskolájába járó gyermekek közül azokat, akik a megyei tanulmányi versenyeken jó helyezést értek el, és az őket felkészítő pedagógusokat többnapos külföldi tanulmányútban részesíti. Az önkormányzat nevére 9 db repülőjegy megnevezéssel szóló számlát küldött az utazási iroda. Kérdésem, hogy ezt milyen kiadásnemre kell elsődlegesen könyvelni az önkormányzatnál a tanulók, illetve a pedagógusok tekintetében, annak fényében, hogy az iskola fenntartását január 1-jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó látja el? Továbbá kapcsolódik-e a kifizetéshez adó- és járulékfizetési kötelezettség az önkormányzat részéről?
15. cikk / 20 Önkormányzati intézménynél alkalmazandó nyugdíj-politikai elvek
Kérdés: Az öregségi nyugdíjkorhatárt 2013. novemberben érem el, jelenleg korhatár előtti ellátásban részesülök. Egy önkormányzati intézménynél megbízási szerződéssel, nem közalkalmazottként speciális feladatot látok el. Kérdésem, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig (2013. november) ezt a feladatot elláthatom-e (a nyugdíjjárulék alapja nem éri el az éves keretösszeget), valamint kell-e a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál bejelentést tennem?
16. cikk / 20 Munkahelyi étkeztetés
Kérdés: Önkormányzat, illetve intézménye (pl. iskola) által fenntartott konyhánál a dolgozók kedvezményesen étkeznek, csak a nyersanyagnormát térítik meg. A rezsit (bér és járulékai + dologi kiadás) természetbeni juttatásként kapják. Kérdésem, hogy ez után az összeg után kell-e általános forgalmi adót fizetni a dolgozónak vagy az önkormányzatnak?
17. cikk / 20 Rehabilitációs hozzájárulás
Kérdés: Az önkormányzathoz, illetve annak hivatalához (körjegyzőség) tartozik az iskola, óvoda, konyha. A rehabilitációs hozzájárulás tekintetében egységenként kell nézni a létszámot, vagy összességében? A körjegyzőség adja be a rehabilitációsjárulék-bevallást?
18. cikk / 20 Változások a 2009. évi CXXX. törvényben
Kérdés: Mik az önkormányzati költségvetés tervezéséhez kapcsolódó főbb változások a 2009. évi CXXX. törvényben?
19. cikk / 20 Pénzeszközök átadásának új szabályai
Kérdés: Az Ötv. 107. § (2) bekezdése értelmében, a törvény hatálybalépésének napján, 1990. szeptember 30-án a megyei tanács kezelésében lévő székházépület a megyei önkormányzat tulajdonába került. Az 1991. szeptember 1. napján hatályba lépett, az egyes állami tulajdonban álló vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 40. § (3) bekezdése rendelte el a következőket: "A köztársasági megbízott hivatalának használatba kell adni az (1) bekezdésben megjelölt vagyont, ha a volt tanács és szervei, illetve tisztviselői, valamint a (2) bekezdésben felsoroltak feladatait jogutódként a köztársasági megbízott látja el." Hivatalunk jogelődje, a Köztársasági Megbízott Hivatala ekkor a feladatellátás céljára egy adott számú irodára, valamint közös használatú helyiségekre (folyosó, termek stb.) nézve a megyei önkormányzattal kötött megállapodás alapján használati jogot szerzett. Az épület üzemeltetésével kapcsolatban jelentkező költségeket a házban elhelyezkedő, az 1991. évi XXXIII. törvény 40. § (2) bekezdése alapján használati jogot szerzett közhivatalok közösen viselik, az üzemeltetési feladatokat az önkormányzat gazdasági szolgáltató szervezete látja el. Bár a használati joggal rendelkező szervezeteket nem tekintjük úgy, mint önkormányzati társulások tagjait, az épület fenntartása a társulások által fenntartott közös intézményekhez hasonló módon történik. Az a kérdésünk, hogy az épület üzemeltetésével kapcsolatban jelentkező, egyébként áfatartalommal nem rendelkező közös költségek hivatalunkra eső részét (gazdasági szolgáltató szervezetben az épület üzemeltetésével kapcsolatban felmerülő bér és annak járulékai) teljesíthetjük-e átadott pénzeszközként?
20. cikk / 20 Önkormányzattal jogviszonyban nem álló külső személy kiküldetése
Kérdés: Hogyan számolható el az önkormányzattal jogviszonyban nem álló külső személy kiküldetése? Ha költségtérítést fizetünk neki, kell-e belőle szja-t vonni? Terheli-e tb-fizetési kötelezettség? Milyen bizonylattal köteles elszámolni?