Személyi finanszírozás

Kérdés: NEAK által finanszírozott, önkormányzathoz tartozó költségvetési szerv vagyunk. A MÁK múlt év novemberében közölte velünk, hogy forgótőke-tartozásként utaljunk át nekik közel 4 millió forintot 2015-2017. év vonatkozásában. Tisztáztuk, hogy ez a "követelésük" miből adódik: XY dolgozó pl. október hónapban táppénzre megy, de a táppénzes papírjait november hónapban adja le. A KIRA-ban nem kerül október hónapban rögzítésre a távolléte, emiatt a dolgozó teljes havi munkabért kap. A MÁK részéről megtörténik október 31-ével a számfejtés. A KIRA-ban a távollét rögzítése november hónapban történik meg. A MÁK ennek alapján egy rendező számfejtést csinál, így a dolgozótól levonásra kerül az őt meg nem illető munkabér. (Munka-vállaló részéről rendeződik a táppénz elszámolása, a munkabér túlfizetése.) A?MÁK október hónapra eső – a NAV-hoz történő – befizetéseket átutalja, a táppénzes napokra eső járulékokat is, ezek szerint: "túlfinanszírozott" lettünk. A kérdés, hogy miből fizetjük vissza ezt az ún. túlfinanszírozást, mikor a NEAK-finanszírozással, a felügyeleti szervünk támogatásával, valamint a kifizetett munkabérrel és annak kifizetett munkáltatói közterhével is egyeznünk kell? A MÁK munkatársa azt mondja, hogy a "Foglalkoztatottak munkabérelőlege" számláról utaljuk vissza részükre a "túlfinanszírozást", amire nem könyvelünk semmiféle túlfizetést/túlfinanszí-rozást.
Részlet a válaszából: […] ...a mozgóbérek vonatkozásában.Az Ávr. 62/E. §-ának (1) bekezdése szerint a Kincstár a személyi juttatások, az adók és a járulékok felhasználásáról az Áhsz. számviteli elszámolásainak megfelelően könyvelési értesítőt készít, amelyet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Nyugdíjasklubok támogatása

Kérdés: Önkormányzati finanszírozásból működő, városi és kistérségi feladatokat is ellátó művelődési intézmény vagyunk. A városban működő nyugdíjasklubokat az önkormányzat és a képviselők rajtunk keresztül támogatják, oly módon, hogy a kluboknak szánt összeggel megemelik a finanszírozási előirányzatunkat. Tájékoztatást kapunk, mely klub milyen összegű támogatást kap ebből az összegből. A nyugdíjasklubok a nevünkre kiállított számlával számolnak el, melyet mi kifizetünk nekik. A számlák legtöbbször közös rendezvényen elfogyasztott étel, ital, illetve a nyugdíjasklub kirándulásainak busz-, étkezés-, szállásköltségeiről szólnak. Terheli-e intézményünket valamilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség a fentiek alapján (reprezentáció)? Illetve helyesen járunk-e el, ha ezeket a számlákat egyéb szolgáltatásként vagy szakmai tevékenységet segítő szolgáltatásként számoljuk el?
Részlet a válaszából: […] A nyugdíjasklub jellemzően magánszemélyekből álló civil szerveződés, amely azonban jogilag nem minősül elkülönült személynek. Ebből következően minden olyan juttatást, amelyet a nyugdíjasklubnak nyújtanak, illetve amelyet a nyugdíjasklub részére finanszíroznak, az abban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.

Forgótőke elszámolása

Kérdés: Visszakaptunk a Kincstártól 20 000 Ft forgó-tőkét. Lekönyveltük a T 331 – K 3654 kontírt, de így mínuszos egyenlege van a forgótőkeszámlának. A 38/2013. NGM rendeletben a T 3654 – K 3511/3518 tétel szerepel kapcsolódóként, de a 3511-hez könyvelni kellene a költségvetési számvitelbe is, amit ha megteszünk, az eltérést okoz a Kincstártól kapott bevételek teljesítésének egyeztetésénél. A nettó finanszírozást kellene ezzel az összeggel korrigálni? Ha igen, hogyan, milyen könyvelési tételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...költségvetési szerveknek folyósított támogatása,amit csökkenteni szükséges a személyi juttatásokat terhelő közterhek (adó, járulékok, magánnyugdíjpénztár) és az egyéb kötelezettségek (pl. forgótőke, Nktv. hozzájárulás, bírság, más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 18.

December havi bérek kifizetése

Kérdés: A költségvetési szerveknél a kötelezően alkalmazandó könyvelési lépéseket a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet tartalmazza, mely a december havi bérek és járulékok esetében passzív időbeli elhatárolásról rendelkezik. Amennyiben a december havi bér decemberben kifizetésre kerül, akkor a kifizetést a 3661-es főkönyvi számlára kell könyvelni a pénz­eszközökkel szemben, azért, hogy teljesítésként csak a következő évben jelenjen meg, mivel költségvetési számvitelben továbbra is decembertől novemberig kell a béreket kötelezettségvállalásként elszámolni. Bonyolítja a helyzetet, ha a bérek utalása nem az intézmény, hanem a fenntartó számlájáról történik, mert ebben az esetben működési támogatásként kell elszámolni a kiutalt bért a követelésekkel szemben, és ezt kell összevezetni a bérkötelezettséggel szemben (mivel a támogatást nem utalják az intézmény számlájára). 2014-ben az intézmény a december havi bér esetében a bérköltséget és járulékot nem határolta el passzívan, hanem kötelezettségként számolta el, és mivel a bérek decemberben kiutalásra kerültek, ezért elszámolta a kiutalt bért mint működési támogatást, a követelést és a kötelezettséget összevezette, és a működési támogatást határolta el passzívan. Helyes-e a fenti elszámolás 2014. december hónap vonatkozásában? Véleményem szerint nem, mivel a költségvetési számvitelben kötelezettségvállalás teljesítésként került elszámolásra 2014-ben a 2014. december havi bér, holott azt csak 2015. évre lett volna szabad. A működési támogatást, ami a december havi bérek kiutalását jelentette, szerintem 2015-ben kellett volna elszámolni (és nem elhatárolni 2014-ben), mert így lenne biztosítva, hogy a december havi bér teljesítése 2015. évi kötelezettségvállalás teljesítéseként kerüljön elszámolásra. A bérköltséget és a járulékot 2014. de­cemberben nem kötelezettségként, hanem a fenti NGM rendelet előírásának megfelelően passzív időbeli elhatárolásként kellett volna elszámolni.
Részlet a válaszából: […] Egyetértünk a leírt gyakorlat helytelennek minősítésében. A 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet VIII. Személyi juttatásokkal kapcsolatos elszámolások fejezet D) De­cember havi személyi juttatásokkal és közterheikkel kapcsolatos elszámolások címe mellett figyelembe kell venni a IX....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.

Közfoglalkoztatás

Kérdés: 2015. március 1-jétől megváltozott a közfoglalkoztatási programok finanszírozási rendszere. A MÁK által megküldött nettó finanszírozási adatlapon külön feltüntetett közfoglalkoztatás nettó különbözetét hogyan kell helyesen könyvelni ahhoz, hogy a működési célú támogatások rovaton is megjelenjen a bruttó támogatás összege?
Részlet a válaszából: […] ...közfoglalkoztatáshoz nyújtott támogatásösszegét szükséges csökkenteni– a személyi juttatásokat terhelő közterhekkel (adó, járulékok, mnyp.) és az egyéb kötelezettségekkel (pl. forgótőke, Nktv.-hozzájárulás, bírság, más levonási kötelezettség)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Önkormányzati támogatás

Kérdés: Szeretném, ha kikontíroznák az állami támogatás könyvelését könyvelési tételenként. Az önkormányzatnak egy költségvetési szerve és polgármesteri hivatala van.
Önkormányzatnál:
1. -Megérkezik a nettó finanszírozás az állami számlára.
2. -Kincstár megküldi a nettó finanszírozás adatait bevételi jogcímenként.
3. -A nettó finanszírozás és a bevétel különbsége az adóhatóság felé fizetendő járulékok összege, könyvelése.
Intézménynél:
1. -A kifizetett nettó illetmény összege könyvelésre kerül az átfutóra.
2. -A bértabló alapján az intézmény dolgozóinak bére a bértabló alapján könyvelésre kerül a megfelelő kiadásnemre.
3. -Az állami adóhatóságnak befizetett összeg könyvelési tétele.
Részlet a válaszából: […] ...közgazdasági osztályozás szerintT 499 – K 94122. Az 1. tétel funkcionális osztályozás szerintT 999 – K 9923. Bruttó illetmény és járulékok elszámolása közgazdasági osztályozás szerintT 51-53 – K 4994. A 3. tétel funkcionális osztályozás szerintT 72 – K 5995....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 10.

Külföldi tanulmányút elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk képviselő-testülete úgy határozott, hogy a község általános iskolájába járó gyermekek közül azokat, akik a megyei tanulmányi versenyeken jó helyezést értek el, és az őket felkészítő pedagógusokat többnapos külföldi tanulmányútban részesíti. Az önkormányzat nevére 9 db repülőjegy megnevezéssel szóló számlát küldött az utazási iroda. Kérdésem, hogy ezt milyen kiadásnemre kell elsődlegesen könyvelni az önkormányzatnál a tanulók, illetve a pedagógusok tekintetében, annak fényében, hogy az iskola fenntartását január 1-jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó látja el? Továbbá kapcsolódik-e a kifizetéshez adó- és járulékfizetési kötelezettség az önkormányzat részéről?
Részlet a válaszából: […] A kérdést feltevő tanulmányútnak nevezi a kérdéses utat, ezért nézzük meg először, hogy mit kell személyi jövedelemadózás szempontjából tanulmányútnak tekinteni, és hogy kell azt bizonylatolni.Tanulmányútnak kell tekinteni a munkavállalók munkakörével összefüggő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 17.

Bérelszámolás

Kérdés: Hogyan történik az önkormányzati hivatal bérelszámolása és finanszírozási összesítő sorainak könyvelése a tárgyhavi bérfelhasználás miatt?
Részlet a válaszából: […] ...módon történik:– a kötelezettségvállalás állományba vétele   T 0751 - K 0975 – bruttó illetmények és járulékok elszámolásaközgazdasági osztályozás szerint   T 51-53 – K 499 – bruttó illetmények...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 22.

Munkáltatói adómegállapítás

Kérdés: 2006. január 1-jével megszűnt a magánszemélyek jövedelemadójának munkáltatói megállapítása. A múlt év decemberének elején egy előadáson azt hallottuk, hogy ennek ellenére a munkáltatónak közre kell működnie a magánszemély bevallásában. Milyen feladatai vannak a munkáltatónak? Megtagadhatja-e a munkáltató az adómegállapítást?
Részlet a válaszából: […] ...a magánszemélynek nyilatkoznia kell:– átvezetési igényéről, a visszatérítendő adó kiutalásáhozszükséges adatokról,– a járulékfizetési kötelezettség felső határát meghaladóanlevont nyugdíjjárulék visszaigényléséről, ha a különbözetet év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 6.

Cégtelefon adókötelezettségének teljesítése

Kérdés: A Költségvetési Levelekben megjelent 1485-ös számú kérdéssel kapcsolatban további kérdéseink merültek fel. Hogyan tehet eleget a munkáltató – a mi esetünkben egy iskola – a telefonszolgáltató számlája alapján a személyijövedelemadó- és a járulékfizetési kötelezettségének? Tárgyhót követő 12-éig átutalja a telefonszámla bruttó vagy nettó összegének 29+54+3 százalékát, az intézményi adószám feltüntetésével? Minden hónapban bevallást is be kell-e nyújtani? (Eddig nem kellett, mert a MÁK készíti a bérszámfejtést.) Tehát a nettó vagy a bruttó összeget kell-e figyelembe venni? Milyen számlaszámra kell utalni a személyi jövedelemadót, a társadalombiztosítási járulékot és a munkaadói járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...juttatás adóalapként megállapított értékének személyijövedelemadóval növelt összege után 29 százalék társadalombiztosítási járulékot(ebből jelenleg a nyugdíj-biztosítási járulék 18 százalék, azegészségbiztosítási járulék 11 százalék) kell fizetni akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.
1
2