Online nyereményjáték

Kérdés: Intézményünk szeretne online nyereményjátékot indítani, melynek keretében marketingeszközöket vagy az intézményünknél felhasználható fürdőbelépőjegyet lehetne nyerni. Az így kiadott ajándékokkal milyen módon lehet elszámolni? Adózás tekintetében a marketingeszközök beszerzési árával, valamint a belépőjegy-árusításban szereplő összeggel számolva a reprezentáció-hoz hasonló módon egyes meghatározott juttatásként személyijövedelemadó- és szochoköteles?
Részlet a válaszából: […] ...A nyereményből származó jövedelem után szociális hozzájárulási kötelezettség nem keletkezik. A magánszemély nyerteseknek adó- és járulékfizetési kötelezettsége nem keletkezik. Piaci értéknek megfelel a belépőjegyek értéke, illetve a marketingeszközök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

Közjegyzői tevékenység folytatása

Kérdés: Egy rendelet alapján az egyéni közjegyzők nem végezhetik tovább tevékenységüket ebben a formában, csak irodaként. Mivel nem átalakulással jönnek létre, ezért nem jogfolytonos? A NAV felé a jogviszonnyal kapcsolatban mit kell jelölni a biztosítottsággal kapcsolatban, mivel más az adószám is?
Részlet a válaszából: […] ...minősülni a biztosítási és adózási jogszabályok alapján, és az annak megfelelő szabályok szerint kell utána teljesíteni az irodának a járulékfizetési kötelezettséget.Azt, hogy a NAV felé mit kell majd jelölni, érdemes a T1041-es nyomtatvány majdani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Fordított adózás, valamint adólevonási jog

Kérdés: Önkormányzatunk egy projekt keretében készíti elő (tervezés, engedélyeztetés) és valósítja meg beruházóként egy belvízelvezető csatorna felújítását (kotrás) és bővítését (építés). A?projekt célja többek között, hogy az adott környezet élővilágát bemutathatóvá tegyük, valamint a csatorna vízi sporteszközzel bejárható legyen. Ez utóbbi szolgáltatás belépőjegy megváltása ellenében lesz igénybe vehető. A beruházáshoz szorosan kapcsolódik egy saját használatú magánút kialakítása. A csatorna felújítása, kialakítása során túlnyomórészt építési tevékenység fog megvalósulni (betoncsatorna-építés), és csak kisebb részt képvisel a tevékenységben a felújítás, helyreállítás (kotrás). A csatorna kialakítása vízjogi létesítési engedélyhez kötött, míg a magánút kialakítása nem építési engedélyhez kötött tevékenység. A?fenti ügylettel kapcsolatos kérdéseink:
1. Az ügyletre az egyenes vagy a fordított adózás szabályait kell alkalmazni?
2. A magánút építése, amennyiben a csatorna építésével azonos projektben valósul meg, és elválaszthatatlan része a projektnek – függetlenül attól, hogy annak kialakítása építési engedélyhez nem kötött –, fordított adózás alá tartozik-e?
3. A csatorna felújításához, építéséhez, illetve a csatornához tartozó magánút kialakításához kapcsolódó költségek általános forgalmi adója levonásba helyezhető-e?
Részlet a válaszából: […] ...önmagában nem tartozna fordított adózás alá, a fő tevékenység adóalapjába az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján járulékos költségként beletartozik, és ennek megfelelően fordított adózás alá tartozik.Az adólevonási jogra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Fordított adózás alkalmazhatósága tűzvédelmi rendszer kiépítésekor

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában álló társaság egy már meglévő építményében belső átalakításra, fejlesztésre kerül sor. Az ingatlan átalakítása során természetszerűleg történnek építési munkák, azonban az átalakítás építésügyi hatóság engedélyéhez nem kötött. Az átalakítás magában foglalja egy olyan tűzvédelmi rendszer (beépített tűzjelző és oltórendszerek) kialakítását is, amely az építménybe beépítésre kerül. Az átalakítási munkálatokat egyetlen fővállalkozó végzi a társaság részére. A tűzvédelmi rendszer kiépítése és hatóság általi engedélyeztetése is a fővállalkozó által vállalt kötelezettségek közé tartozik, azonban az mind az arra jutó ellenérték vonatkozásában, mind a munkálatok terjedelmében csupán kisebb részét teszi ki a kötelezettségvállalásnak. A felek alapvetően nem a tűzvédelmi rendszer kiépítése miatt léptek üzleti kapcsolatba, az csupán az ingatlan belső átalakításának kötelező következménye, mivel az adott ingatlanban a tűzvédelmi rendszer kiépítése, engedélyeztetése jogszabályban előírt kötelezettség. Mind a társaság, mind a fővállalkozó Magyarországon nyilvántartásba vett adóalany, melynek nincs olyan jogállása, amely miatt tőle az adó ne lenne követelhető. A tűzvédelmi hatóság engedélyét olyan engedélynek kell-e tekinteni, amely építési tartalmú, így a beépített tűzvédelmi rendszer létesítésére és használatbavételére vonatkozó engedélyezési eljárás befolyással bír-e a vállalkozó által nyújtott szolgáltatás áfakezelésére, azaz fordított adózás alkalmazandó-e a teljes ügyletre?
Részlet a válaszából: […] ...és beépítése mint melléktevékenység kapcsolódik, s ebből következően mint az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti járulékos költség beépül a fő tevékenység adóalapjába, osztja a fő tevékenység adójogi megítélését.Figyelemmel arra, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 12.

Rehabilitációs hozzájárulás

Kérdés: Az önkormányzathoz, illetve annak hivatalához (körjegyzőség) tartozik az iskola, óvoda, konyha. A rehabilitációs hozzájárulás tekintetében egységenként kell nézni a létszámot, vagy összességében? A körjegyzőség adja be a rehabilitációsjárulék-bevallást?
Részlet a válaszából: […] ...ésgazdálkodó intézmény adószáma alatt bonyolítják adóköteles ügyleteiket, illetveadóbevallásaikat. A személyi jövedelemadó és járulék bevallása tekintetében felsem merült az a kérdés, hogy be kell-e vallani az intézmények dolgozói személyijövedelemadóját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 27.

Egyidejűleg több részmunkaidős jogviszony fennállása egyéni vállalkozás mellett

Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?
Részlet a válaszából: […] ...teljes munkaidő felére, azaz heti 20órára történő foglalkoztatást jelent, amelyen belül a kötelező óraszám lehet 11óra. Amikor a járulékfizetési kötelezettséggel kapcsolatban a jogszabályok 36órás jogviszonyt említenek, az az Mt. (Kjt.) szerinti heti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.

Külföldi munkavégzés adó- és járulékkötelezettségének szabályai

Kérdés: Magyarországon milyen adót és járulékokat kell fizetnie, és milyen bejelentési kötelezettsége van annak a magyar magánszemélynek, aki Svájcban munkaviszony keretében végez munkát?
Részlet a válaszából: […] ...a szabályai szerintbiztosított, ahol a foglalkoztatása történik. Svájcban történő munkavégzésesetén a Tbj-tv. szerinti biztosítási és járulékfizetési köztelezettség nemterjed ki a magánszemélyre. A magánszemély a Svájcban történő biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 9.

Szlovák magánszemély magyarországi szja-ja

Kérdés: Szlovák állampolgárt részmunkaidőben, munkaszerződéssel, 10 havi határozott időtartamra kívánunk alkalmazni. Nevezettnek Szlovákiában főállású munkaviszonya van, Magyarországon nem lesz lakhelye, nincs adóazonosító jele s taj-száma. Munkavégzés mindkét országban történik. A munkáltatónak milyen bejelentési, járulékfizetési kötelezettségei vannak, illetve a munkavállalótól milyen okmányok, igazolások kellenek, és a béréből mit és mennyit kell levonni?
Részlet a válaszából: […] A belföldi székhelyű munkáltató által Magyarországonfoglalkoztatott szlovákiai illetőségű magánszemélyeknek a belföldimunkavégzésükre tekintettel, a magyar munkáltató által kifizetett járandósága amagyar-szlovák kettős adózást kizáró egyezmény alapján, Magyarországon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 20.

Szlovák állampolgárt alkalmazó munkáltató adó- és járulékkötelezettségei

Kérdés: Szlovák állampolgárt részmunkaidőben munkaszerződéssel 10 havi határozott időtartamra kívánunk alkalmazni. Nevezettnek Szlovákiában főállású munkaviszonya van, Magyarországon nem lesz lakhelye, nincs adóazonosító jele s taj-száma. Munkavégzés mindkét országban lesz. A munkáltatónak milyen bejelentési, járulékfizetési kötelezettségei vannak, illetve a munkavállalótól milyen okmányok, igazolások kellenek, és a béréből mit és mennyit kell levonni?
Részlet a válaszából: […] ...megkötésére nem kerültsor, akkor a szlovák munkavállaló lakóhelyén, Szlovákiában a szlovákrendelkezések alapján lesz biztosított és járulék fizetésére kötelezett.A Szlovákiában fennálló biztosítási jogviszonyt azonban azalkalmazandó jogszabályokról szóló E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 30.

Közösségi adószám igénylése és használata

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk, szükséges-e közösségi adószámot igényelnünk? Ha igen, milyen további kötelezettséggel jár? Gondolok arra, hogy az áfabevalláson kívül havi adatszolgáltatásra is kötelezettek leszünk, annak ellenére, hogy nem történik intézményünk részéről Unión belüli kereskedés?
Részlet a válaszából: […] ...hatálya alá tartozó szolgáltatások közé tartoznak például a Közösségen belüli teherfuvarozás, annak közvetítése és az ezekhez járulékosan kapcsolódó szolgáltatások, más nevében és javára történő közvetítés stb. E szolgáltatások közösségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 10.
1
2