Dolgozónak juttatott lakásbérleti díj térítése

Kérdés: Társaságunk pár dolgozójának havi rendszerességgel fizettük a szállás (bérelt lakás) költségét. Mivel ez nem fért bele a hivatali, üzleti utazás fogalmába, ezért a juttatás értéke után egyes meghatározott juttatásként történt az adóteher megfizetése, és nem bérjövedelemként lett kezelve. Kiváltja-e a meg nem fizetett egyéni járulékot, ha még a juttatás bruttósított értéke után is megfizetnénk az adókat az egyes meghatározott juttatás szabályai szerint? Ezáltal a magánszemélyek M-es lapjai nem változnának, viszont így összességében több adót fizetünk, mintha bérként számfejtettük volna.
Részlet a válaszából: […] ...juttatások. A munkavállalóknak adott előzőeknek nem megfelelő juttatásokat a bérjövedelem szabályai szerint kell adóztatni és a járulékokat megállapítani.Az Szja-tv. hatályos előírásai szerint a bérelt lakás, ha nem felel meg a munkásszállás fogalmának, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 19.

Iskolarendszerű képzés költségének megtérítése

Kérdés: A diplomát adó képzésen részt vevő szállítói számláját mely rovaton kell könyvelni? Munkaköréhez nem kötelező képzés, nincs tanulmányi szerződés. Milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik az intézménynek a kifizetett számla után? A szállítói számla az intézmény nevére szól.
Részlet a válaszából: […] ...nevére kiállított számla vagy a hallgatói szerződés. A munkavállalót 15% személyi jövedelemadó, 18,5% társadalombiztosítási járulék terheli, a munkáltatónak pedig 13% szociális hozzájárulási adót kell fizetni. Az Szja-tv. 46. §-ának (6)-(8) bekezdésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Családi vállalkozás tagjainak adózása

Kérdés: Egy családi vállalkozás több cégformában tevékenykedik, egyéni vállalkozás és kft. jelen esetben. A család egyik tagja üzletvezetőként dolgozik az egyéni vállalkozásban, ahol munkabért kap, a kft.-ben pedig ügyvezető. A kft.-ben kaphat-e költségtérítést, és ha igen, milyen levonások terhelik? A költségtérítésnek van-e alsó vagy felső határa?
Részlet a válaszából: […] ...az elismert költség, ha ezen felül fizetnek költségtérítést, akkor az jogviszony szerinti összevonandó jövedelemként adó- és járulékköteles.Tételes költségelszámoláskor a tevékenységgel összefüggésben elismert és igazolt, vagy az igazolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Kettős munkakör járuléka

Kérdés: Önkormányzati dolgozónk két munkakört lát el egy munkaszerződéssel. Az osztott munkakört a 'T1041-es lapon úgy jelentik be, hogy egy bejelentőlaphoz a 13. pótlapból két dinamikus lapot képeznek, mivel egy pótlapon csak egy munkakört lehet bejelenteni. Egy vagy két biztosítási jogviszonynak kell tekinteni az egy munkaszerződéssel, két munkakörre létrejött munkaviszonyt? A Tbj-tv. 27. §-ának (2)-(3) bekezdései szerinti járulékfizetési alsó határ után egyszer vagy kétszer kell megfizetni a járulékot? Felmerül továbbá kérdésként, hogy a kapcsolt munkakörben foglalkoztatott személy biztosítottként történő bejelentése, és a személyére vonatkozó havi adó- és járulékbevallásban történő adatszolgáltatás során a munkaköröket azonosító FEOR-számokat egy jogviszony esetében szükséges-e külön-külön feltüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre.A szabályozási elvek nem változtak, így a járulékkötelezettséget az a munkajogi jellegű kérdés dönti el, hogy lehet-e két munkakörre egy munkaszerződést kötni.Mivel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Egyetem dolgozóinak szervezett képzés adózása

Kérdés: Egyetemünk mérlegképes továbbképzéseket szervez, amelyen külsősök is részt vehetnek részvételi díj fizetése mellett, illetve a saját mérlegképes végzettséggel rendelkező dolgozóink vesznek részt. A saját dolgozóinkkal nem fizettetünk részvételi díjat. Kell-e a saját dolgozóink képzési költsége után személyi jövedelemadót vagy más közterhet fizetnünk, ha igen, mennyit? Az adót a dolgozótól kell levonni, vagy az egyetemet terheli?
Részlet a válaszából: […] ...4. §-ának (2a) bekezdése alapján nem minősül bevételnek, ezért sem a munkáltatót, sem a munkavállalót nem terheli adó- vagy járulékfizetés, akkor sem, ha a munkáltató maga biztosítja a képzést.Az a feltétel, hogy a munkaköri feladatok ellátásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Egyetem dolgozóinak szervezett képzés adózása

Kérdés: Egyetemünk mérlegképes továbbképzéseket szervez, amelyen külsősök is részt vehetnek részvételi díj fizetése mellett, illetve a saját mérlegképes végzettséggel rendelkező dolgozóink vesznek részt. A saját dolgozóinkkal nem fizettetünk részvételi díjat. Kell-e a saját dolgozóink képzési költsége után személyi jövedelemadót vagy más közterhet fizetnünk, ha igen, mennyit? Az adót a dolgozótól kell levonni, vagy az egyetemet terheli?
Részlet a válaszából: […] ...4. §-ának (2a) bekezdése alapján nem minősül bevételnek, ezért sem a munkáltatót, sem a munkavállalót nem terheli adó- vagy járulékfizetés, akkor sem, ha a munkáltató maga biztosítja a képzést.Az a feltétel, hogy a munkaköri feladatok ellátásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Saját személygépkocsi hivatali célú használata

Kérdés: Körjegyzőségünkön a körjegyző az éves költségvetési előirányzat erejéig havonta, egyenlő mértékben fizetett költségátalányt kap személygépkocsijának hivatali célú használata után. A körjegyző saját maga vezeti a költségelszámolását (útnyilvántartás), engedéllyel rendelkező programot felhasználva. A körjegyző és az egyéb munkáltatói jogokat gyakorló polgármester évente megállapodásban rögzítik a költségátalány kifizetésének rendjét (idejét, kifizethető havi maximális mértékét, elszámolások rendjét). Köteles-e a körjegyző a költségátalány kifizetésekor bemutatni a költségelszámolását, vagy elégséges a megállapodásban foglalt nyilatkozata, hogy erről ő gondoskodik? Hivatali előfizetésben lévő rádiótelefon alkalmazott által történő értékkorlátos vagy korlátlan használatának helyi szabályozásakor mire kell ügyelni?
Részlet a válaszából: […] ...átterheli a munkavállalóra. Amennyiben az átterhelt rész magasabb aszámla bruttó végösszegének 20%-ánál, akkor nem keletkezik adó- ésjárulékfizetési kötelezettség. Ha az átterhelt rész alacsonyabb a vélelmezettmagáncélú használat értékénél, a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 20.

Egyidejűleg több részmunkaidős jogviszony fennállása egyéni vállalkozás mellett

Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?
Részlet a válaszából: […] ...teljes munkaidő felére, azaz heti 20órára történő foglalkoztatást jelent, amelyen belül a kötelező óraszám lehet 11óra. Amikor a járulékfizetési kötelezettséggel kapcsolatban a jogszabályok 36órás jogviszonyt említenek, az az Mt. (Kjt.) szerinti heti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.

Munkahelyi telefon magáncélú használata

Kérdés: Községi önkormányzat nevében kérem, nyújtsanak segítséget a munkahelyi telefon magáncélú használatával kapcsolatban! 2008. évben az önkormányzat hogyan jár el szabályszerűen a kiszámlázás a dolgozó felé, telefonbeszélgetések alátámasztása (hivatali, magáncélú) természetbeni juttatás meghatározása, feladása stb. tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...amagánszemély nem téríti meg, akkor a meg nem térített összeg 54 százalékosszemélyi jövedelemadóját, valamint a kapcsolódó járulékot (29 százalék tb, 3százalék munkaadói járulék) a munkáltatónak kell megfizetnie és bevallásikötelezettségét teljesítenie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.

Külföldi munkavégzés adó- és járulékkötelezettségének szabályai

Kérdés: Magyarországon milyen adót és járulékokat kell fizetnie, és milyen bejelentési kötelezettsége van annak a magyar magánszemélynek, aki Svájcban munkaviszony keretében végez munkát?
Részlet a válaszából: […] ...a szabályai szerintbiztosított, ahol a foglalkoztatása történik. Svájcban történő munkavégzésesetén a Tbj-tv. szerinti biztosítási és járulékfizetési köztelezettség nemterjed ki a magánszemélyre. A magánszemély a Svájcban történő biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 9.
1
2