Késedelmi kamat

Kérdés: A Költségvetési Levelek 241. számának 4421. számú kérdésére adott válaszuk szerint a késedelmi kamatot követelésként előírni a teljesítéssel egyidejűleg kell, tehát akkor, amikor a késedelmi kamat befolyt. A válasznál nincsen jogszabályi hivatkozás, vagy a jogszabályokból történő levezetés. Kérem segítsenek a jogszabályi hivatkozás megtalálásában! Ezzel összefüggésben merül fel az is, hogy mi a helyzet egy jogerőre emelkedett fizetési meghagyásban szereplő tőkére, meghiúsulási kötbérre, eljárási díjra, ügyvédi díjra vonatkozóan. Ezeket követelésként elő kell írni, vagy csak akkor és olyan összegben, amikor ezek befolynak a költségvetési szervezethez?
Részlet a válaszából: […] ...mivel a készpénzmozgás egynél több kiadási, illetve bevételi rovatot érintett, ésk)a személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó, a dologi kiadások, valamint a beruházások és a felújítások esetén a kiadás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Forgótőke elszámolása

Kérdés: Visszakaptunk a Kincstártól 20 000 Ft forgó-tőkét. Lekönyveltük a T 331 – K 3654 kontírt, de így mínuszos egyenlege van a forgótőkeszámlának. A 38/2013. NGM rendeletben a T 3654 – K 3511/3518 tétel szerepel kapcsolódóként, de a 3511-hez könyvelni kellene a költségvetési számvitelbe is, amit ha megteszünk, az eltérést okoz a Kincstártól kapott bevételek teljesítésének egyeztetésénél. A nettó finanszírozást kellene ezzel az összeggel korrigálni? Ha igen, hogyan, milyen könyvelési tételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...költségvetési szerveknek folyósított támogatása,amit csökkenteni szükséges a személyi juttatásokat terhelő közterhek (adó, járulékok, magánnyugdíjpénztár) és az egyéb kötelezettségek (pl. forgótőke, Nktv. hozzájárulás, bírság, más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 18.

Következő évre áthúzódó tb-ellátás

Kérdés: Következő évre áthúzódó tb-ellátást (a 11. havi tb-ellátás csak következő év januárban lett átutalva) az intézménynél mint bérköltségcsökkentést, vagy a következő évek személyijuttatás-visszatérítéseként (B411) kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...mivel a készpénzmozgás egynél több kiadási, illetve bevételi rovatot érintett, ésk) a személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó, a dologi kiadások, valamint a beruházások és a felújítások esetén a kiadás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

Helytörténeti kiadvány kiadása

Kérdés: Egy magánszemély községünk helytörténetét kutatta, és elkészítette a kiadvány kéziratát. Megkereste önkormányzatunkat támogatás céljából. A képviselő-testület ülésén felmerült, hogy a kiadványt az önkormányzat vagy a polgármesteri hivatal adja ki. Mi a jogszerű és célszerű megoldása a könyv kiadásának? Az önkormányzat vagy a polgármesteri hivatal végezhet-e ilyen jellegű tevékenységet, ha igen, ennek lebonyolítási (adózási, könyvelési, szerzői jogvédelem) módjában kérem segítségüket. Az értékesítést végezhetik a hivatal keretén belül a házipénztáron keresztül?
Részlet a válaszából: […] ...(23 400 Ft/hó), akkor szintén 27% ehót és a felbruttósított összeg utánszja-t kell fizetni; ha meghaladja a 23 400 Ft-ot, akkor viszontjárulékkötelezettséget keletkeztet, a magánszemélytől pedig le kell vonni azegyéni járulékokat is.A felhasználói díj és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.

Társasházi közös költség bizonylatolása, illetve ingatlan- bérbeadással kapcsolatos közüzemi költség továbbszámlázása

Kérdés: Önkormányzat társasházban lévő lakását bérbe adja. Az önkormányzat felé a társasházat terheli-e számlakibocsátási kötelezettség az általa beszedett közös költség vonatkozásában, illetve az önkormányzat bérleti tevékenységével összefüggésben közüzemi költségei továbbszámlázása során adójogi szempontból mikor jár el helyesen?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdés b) pontja úgy rendelkezik,hogy termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjábabeletartoznak a felmerült járulékos költségek, amelyeket a termék értékesítője,szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Köztisztviselői cafeteria 2010

Kérdés: 2010. évben a köztisztviselők az illetményalap minimum ötszörösére, maximum huszonötszörösére jogosultak béren kívüli juttatásként, amit cafeteria-rendszerben vehetnek igénybe. Hogyan kell helyesen értelmezni a bruttó keretösszeget? A minimum 193 250 Ft/fő, mely összegbe bele kell férnie a cafeteriaelemre juttó munkáltatói adónak is, vagyis ez a bruttó keretösszeg, vagy a 193 250 forintra rá kell számolni a 27% munkáltatói járulékot is, és ez adja a bruttó keretösszeget?
Részlet a válaszából: […] ...összegefedezetet kell, hogy biztosítson az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatástteljesítő munkáltatót terhelő közterhek (adó, járulék, eho) megfizetésére is.Ez alapján azt mondhatjuk, hogy az éves összeg bruttó keretet jelent, abba aközterheket is bele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 2.

Üzemi baleset miatti fizetési meghagyás könyvelése

Kérdés: Fizetési meghagyást kaptunk a Regionális Egészségbiztosítási Pénztártól dolgozónk 2004. évben történt munkabalesetével összefüggésben a pénztárnál felmerült egészségbiztosítási ellátások megtérítése címén. A közölt összeg ellátásonkénti jogcím szerinti tartalma: járóbeteg-ellátás, gyógyszerek, pénzbeni ellátás – mint tőketartozás. A fentieken túl kiszabásra került az egészségügyi szolgáltatás finanszírozásának időpontjától a fizetési meghagyás kiadásának napjáig számított kamat. A járóbeteg-ellátás és gyógyszerek összegét könyvelhetjük-e az 531221 természetbeni egészségbiztosítási járulék kiadásainak teljesítése főkönyvre, a pénzbeli ellátást az 531222 pénzbeni egészségbiztosítási járulék kiadásainak teljesítése főkönyvre? Kérdésünk továbbá, a felszámított kamattartozás könyvelése az 56323 egyéb dologi kiadás főkönyvi számra történhet-e?
Részlet a válaszából: […] A Regionális Egészségbiztosítási Pénztártól kapott fizetésimeghagyás egyes tételeit a következők szerint kell könyvelni:– járóbeteg-ellátás és gyógyszerek költségét az 5842.Pénzbeli kártérítés, egyéb pénzbeli juttatások előirányzatának teljesítésefőkönyvi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 20.

Munkáltatói adómegállapítás

Kérdés: 2006. január 1-jével megszűnt a magánszemélyek jövedelemadójának munkáltatói megállapítása. A múlt év decemberének elején egy előadáson azt hallottuk, hogy ennek ellenére a munkáltatónak közre kell működnie a magánszemély bevallásában. Milyen feladatai vannak a munkáltatónak? Megtagadhatja-e a munkáltató az adómegállapítást?
Részlet a válaszából: […] ...a magánszemélynek nyilatkoznia kell:– átvezetési igényéről, a visszatérítendő adó kiutalásáhozszükséges adatokról,– a járulékfizetési kötelezettség felső határát meghaladóanlevont nyugdíjjárulék visszaigényléséről, ha a különbözetet év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 6.

Visszalépés a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe

Kérdés: Több fiatal munkatársam vissza kíván lépni a magánnyugdíjrendszerből a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer alá. Mivel a korábbi években a magánnyugdíjpénztárba történő tagdíj befizetésén túl, kiegészítették a tagdíjbefizetéseiket, kérdésként merül fel, ha visszakapják ezt a kiegészítést, vissza kell-e fizetniük az adókedvezményt? Ha nem veszik igénybe a visszafizetést, akkor mi lesz az összeg sorsa? Akkor is vissza kell fizetniük a kedvezményt, mivel a társadalombiztosítás nem ismer ilyen túlfizetést, és adókedvezmény sincs?
Részlet a válaszából: […] ...adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2002. évi XLII. törvényben a Mnyd-tv. módosításával lehetővé vált a visszalépés a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. Tekintettel arra, hogy az Szja-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 18.