Portugál orvos kórházi alkalmazása részmunkaidőben

Kérdés: Eszjtv. hatálya alá tartozó kórház vagyunk. Foglalkoztatni szeretnénk egy portugál állampolgárságú orvost havi 20 órában. Magyarországon csak ebben az időszakban tartózkodik. Szerepel az Országos Kórházi Főigazgatóság (okfő orvosok) működési nyilvántartásában (van pecsétszáma). Rendelkezik adóazonosító számmal, munkaköri alkalmasságival, szakképesítés elismerésekkel, illetve a MÁK-nál technikai tajszámmal. Jól gondoljuk, hogy az alkalmazásához be kell szereznie még az A1 jelű nyomtatványt, amivel igazolni tudja, hogy lakóhelyén, Portugáliában biztosított, illetve hoznia kellene a lakóhelye adóhatóságától egy igazolást, hogy külföldi adóügyi illetőségét igazolja? (Ami igazolja, hogy ott adózik, nem belföldi adóügyi illetőségű.)
Részlet a válaszából: […] ...a külföldi személyeket is azonos jogok és kötelezettségek illetik, mint a magyar állampolgárokat, azaz a foglalkoztató 18,5% járulékot von le a biztosított személy szja-előleget képező jövedelméből, valamint 13% szociális hozzájárulási adót is meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Bértámogatás felhasználása

Kérdés: Az óvodai nevelésre több jogcímen kapunk bértámogatást és működési támogatást. Eddig az volt a tendencia, hogy az intézmény éves bér- és járulékösszege meghaladta a bértámogatás összegét. Így a működésre kapott összeg egy része a bérre lett elhasználva. 2024-ben, úgy tűnik, megfordul a tendencia. A beszámoló eddig nem tért ki ennek elkülönítésére. Jelen esetben kb. 3 millió forintról beszélünk, egy 75 milliós intézményi költségvetésnél. A bérre kapott állami támogatásnak egy részét felhasználhatjuk-e működési dologi kiadásokra?
Részlet a válaszából: […] ...átlagbéralapú támogatás közötti különbözetet kizárólag személyi juttatásokra és az azokhoz kapcsolódó, munkaadókat terhelő járulék és szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez szükséges finanszírozásra használhatja fel".Továbbá a 661/2023. Korm....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Képzési költségek elszámolása, adózása

Kérdés: Egyre nagyobb az önkormányzatunk által fenntartott óvodákban az óvodapedagógus- és az SNI-sek fejlesztésével kapcsolatos gyógypedagógus-munkaerőhiány. Ennek kapcsán a fenntartó felajánlotta az intézményeknek (csak az óvodáknak), hogy azon dolgozók, akik önként vállalják, hogy óvodapedagógus- (pl. jelenleg közvetlen segítők) vagy gyógypedagógus- (pl. jelenleg óvónők) képzésre beiratkoznak jelenlegi munkakörük ellátása mellett, megtéríti a képzéssel kapcsolatos költségeiket. Ez a költségtérítés több dolgot jelent, van, akinél tandíjat, van, akinél a tankönyvek, jegyzetek árát 30.000 forintig (munkavállaló szempontjából nettó összeg), és a képzéssel kapcsolatos utazási költségeket. Az egyértelmű, hogy iskolarendszerű képzésről lévén szó, a tandíj és a tankönyvek beszerzéséhez nyújtott támogatás bérként adózik, és ahhoz, hogy a munkavállalónak ezt teljes egészében meg tudjuk téríteni, fel kell bruttósítanunk, és úgy kell számfejteni munkaviszonyból származó jövedelemként. A képzéssel kapcsolatos útiköltség elszámolható-e hivatali, üzleti utazásként (pl. kiküldetési rendelvénnyel), tekintettel arra, hogy a képzésen való részvétel a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében történik (a képzés befejeztével a képzés időtartamának megfelelő ideig az új végzettségével a munkáltató tevékenységét fogják szolgálni)? Vagy ilyen esetben az útiköltség megtérítése is része a munkáltató által nyújtott támogatásnak, és emiatt munkaviszonyból származó jövedelemként adózik?
Részlet a válaszából: […] ...külön fizetendő vizsgadíjak összege is, tehát ezeket is fel kell bruttósítani.A képzésekkel összefüggésben rendszerint felmerülnek járulékos jellegű kiadások, amelyek nem tekinthetők a képzés költségének. Ilyen kiadás például a képzés helyszínére történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Járulékfizetési alsó határ

Kérdés:

Költségvetési szervünknél munkaidőkeret, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén hogyan kell megállapítani a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési alsó határt?

Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. nem tartalmaz külön előírást a munkaidőkeret, egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetére, így a munkaviszonyban biztosított személy járulékalapját a Tbj-tv. 27. §-a (1)–(3) bekezdései szabályainak figyelembevételével kell meghatározni.A Tbj-tv. 27. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Tanulmányi szerződésben biztosított utazásiköltség-támogatás adózása

Kérdés: Tanulmányi szerződésben biztosított utazásiköltség-támogatás (iskolarendszerű képzés esetében, illetve iskolarendszeren kívüli esetekben) bérként adózik-e? Tehát a munkavállalónak bérként számfejtődik, és a munkáltató szochót fizet utána?
Részlet a válaszából: […] ...megkülönböztetünk iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli képzéseket. A nem iskolarendszerű képzés támogatása adó- és járulékmentes juttatásnak minősül, míg az iskolarendszerű képzés munkáltató általi támogatása munkaviszonyból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Iskolarendszerű képzés költségének megtérítése

Kérdés: A diplomát adó képzésen részt vevő szállítói számláját mely rovaton kell könyvelni? Munkaköréhez nem kötelező képzés, nincs tanulmányi szerződés. Milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik az intézménynek a kifizetett számla után? A szállítói számla az intézmény nevére szól.
Részlet a válaszából: […] ...nevére kiállított számla vagy a hallgatói szerződés. A munkavállalót 15% személyi jövedelemadó, 18,5% társadalombiztosítási járulék terheli, a munkáltatónak pedig 13% szociális hozzájárulási adót kell fizetni. Az Szja-tv. 46. §-ának (6)-(8) bekezdésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Munkaruha-juttatás

Kérdés: Önkormányzatunk és intézménye, az óvoda belső szabályzata alapján munkaruha--juttatásban részesíti a dolgozóit, egységesen évente 20 000 forint összegben. A dolgozóknak a 20 000 forint kerül kifizetésre, mellyel – az intézmény nevére szóló – számlák ellenében kell elszámolniuk. Az óvodában az óvodapedagógusok és a dajkák kapnak, az önkormányzatnál a fizikai dolgozók (takarító, közterület-fenntartók). A szabályzat tartalmazza, hogy az egyes munkakörökben milyen ruházat vásárolható munkaruhaként. Pl. óvodapedagógus esetén: sportruházat, sportcipő, póló, dzseki, csizma, nadrág, papucs, kosztüm, blúz, köpeny vagy nadrág tunikával. Az Szja-tv. 1. számú melléklete 9.2. pontjának b) alpontja szerint munkaruházat az olyan öltözet és tartozékai, amelyet a munkavállaló egészségének védelme, a munkakörén, feladatainak ellátásán kívül hordott ruházatának megóvása céljából az adott munkakörben, a feladat ellátása közben visel, feltéve, hogy a körülményekből megállapíthatóan a munkaruházati termék használata nélkül a munkavállaló egészsége veszélyeztetett, illetőleg a ruházat nagymértékű szennyeződése, gyors elhasználódása következik be.
1. Van-e olyan jogszabály, ami kötelezően előírja ezen dolgozók esetében munkaruha vagy védőruha kötelező juttatását?
2. Megfelelnek-e a szabályzatban felsorolt ruházatok az Szja-tv. 9.2. pontjának?
3. A jelenleg alkalmazott megoldásnál kell-e a dolgozóktól járulékot, szja-t levonni, illetve a munkáltatónak szociális hozzájárulási adót fizetni, illetve a KIRA-rendszerben számfejteni?
4. Más-e az eljárás és a juttatás adóvonzata, ha a munkáltató vásárolja meg a munkaruhát, tehát mindenkinek egységesen ugyanolyan ruházatot?
5. Miként könyveljük a munkaruha-juttatást, K1108 Ruházati költségtérítésként, vagy K312 rovatra dologi kiadásként?
Részlet a válaszából: […] ...óvodapedagógusok, dajkák, továbbá a takarítók, közterület-fenntartók esetében mindkét feltétel fennáll.A dolgozóktól nem kell járulékot, szja-t levonni, illetve a munkáltatónak sem keletkezik az előzőek szerinti munkaruha-juttatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Kettős munkakör járuléka

Kérdés: Önkormányzati dolgozónk két munkakört lát el egy munkaszerződéssel. Az osztott munkakört a 'T1041-es lapon úgy jelentik be, hogy egy bejelentőlaphoz a 13. pótlapból két dinamikus lapot képeznek, mivel egy pótlapon csak egy munkakört lehet bejelenteni. Egy vagy két biztosítási jogviszonynak kell tekinteni az egy munkaszerződéssel, két munkakörre létrejött munkaviszonyt? A Tbj-tv. 27. §-ának (2)-(3) bekezdései szerinti járulékfizetési alsó határ után egyszer vagy kétszer kell megfizetni a járulékot? Felmerül továbbá kérdésként, hogy a kapcsolt munkakörben foglalkoztatott személy biztosítottként történő bejelentése, és a személyére vonatkozó havi adó- és járulékbevallásban történő adatszolgáltatás során a munkaköröket azonosító FEOR-számokat egy jogviszony esetében szükséges-e külön-külön feltüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre.A szabályozási elvek nem változtak, így a járulékkötelezettséget az a munkajogi jellegű kérdés dönti el, hogy lehet-e két munkakörre egy munkaszerződést kötni.Mivel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Egyetem dolgozóinak szervezett képzés adózása

Kérdés: Egyetemünk mérlegképes továbbképzéseket szervez, amelyen külsősök is részt vehetnek részvételi díj fizetése mellett, illetve a saját mérlegképes végzettséggel rendelkező dolgozóink vesznek részt. A saját dolgozóinkkal nem fizettetünk részvételi díjat. Kell-e a saját dolgozóink képzési költsége után személyi jövedelemadót vagy más közterhet fizetnünk, ha igen, mennyit? Az adót a dolgozótól kell levonni, vagy az egyetemet terheli?
Részlet a válaszából: […] ...4. §-ának (2a) bekezdése alapján nem minősül bevételnek, ezért sem a munkáltatót, sem a munkavállalót nem terheli adó- vagy járulékfizetés, akkor sem, ha a munkáltató maga biztosítja a képzést.Az a feltétel, hogy a munkaköri feladatok ellátásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Egyetem dolgozóinak szervezett képzés adózása

Kérdés: Egyetemünk mérlegképes továbbképzéseket szervez, amelyen külsősök is részt vehetnek részvételi díj fizetése mellett, illetve a saját mérlegképes végzettséggel rendelkező dolgozóink vesznek részt. A saját dolgozóinkkal nem fizettetünk részvételi díjat. Kell-e a saját dolgozóink képzési költsége után személyi jövedelemadót vagy más közterhet fizetnünk, ha igen, mennyit? Az adót a dolgozótól kell levonni, vagy az egyetemet terheli?
Részlet a válaszából: […] ...4. §-ának (2a) bekezdése alapján nem minősül bevételnek, ezért sem a munkáltatót, sem a munkavállalót nem terheli adó- vagy járulékfizetés, akkor sem, ha a munkáltató maga biztosítja a képzést.Az a feltétel, hogy a munkaköri feladatok ellátásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.
1
2
3
4