6 talált cikk a költség , természetbeni juttatás , rendelkezés , mentesség , járulék kifejezésre

Kérdés: Önkormányzat egyszemélyes kft.-je kedvezményes áron strandbelépőt ad az önkormányzatnak. Mivel a szokásos piaci ár alatt van az ára, felmerül-e áfaprobléma? Ha természetbeni juttatásként kapja a dolgozó, betudható-e ez az 1 éven belüli csekély értékű ajándéknak? Ha a számlázott árat nézzük, belefér a keretbe, de ha a piaci árat, akkor nem. Járulékmentes-e ez a juttatás?

Kérdés: Önkormányzatunk falunapi rendezvény keretében megvendégeli a rendezvényen részt vevő lakosságot, a főzőversenyen részt vevőket (helyezetteket) pedig tárgyjutalomban részesíti. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségünk van?

Kérdés: A reprezentációs jellegű kifizetések, elsősorban élelmiszer-beszerzések esetében szükséges-e, s ha igen, milyen dokumentumokkal (pl. jelenléti ív, fénykép, meghívó) alátámasztani a hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény, továbbá állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás megvalósulását, illetve a résztvevők létszámát? Amennyiben nem állnak rendelkezésre megfelelő dokumentumok, vagy a létszám nem volt meghatározható, s így az arányos költségelszámolás nem bizonyítható, a természetbeni juttatásként történő adóztatás (szja, tb-járulék) megfelelő eljárás-e, vagy ez esetben a költségek elszámolására nincs lehetőség?

Kérdés: Az 1995. évi CXVII. személyi jövedelemadóról szóló törvény 69. § (1) bek. mb) pontja és a (12) bekezdése alapján 2006. szeptember 1-jétől a telefonszolgáltatás magáncélú használata címén a magánszemélynél keletkező bevétel természetbeni juttatásként válik adókötelessé a kifizetőnél. "Az adóköteles bevétel a magáncélú használat értékének, a magánszemély által meg nem térített része, azzal, hogy a magáncélú használat értéke, a telefonszolgáltatás esetében a forgalomarányos kiadásoknak a tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadásoknak a forgalomarányos kiadások magáncélú hányada értékével határozható meg. Avagy választható, hogy a telefonszolgáltatás esetében a 20% számít adóköteles bevételnek." 1. Helyesen értelmezzük azt, hogy amennyiben a magáncélú használat értékét a magánszemélynek kiszámlázzuk, és ő ezt megtéríti, akkor nem keletkezik adóköteles bevétele? (Az adómentesség független attól, hogy hány százaléka ez az összeg a számla végösszegének?) 2. Amennyiben a továbbszámlázott összegek nem érik el a bejövő számla végösszegének a 20%-át, abban az esetben meg kell fizetnünk a különbség után a 20%-ot? 3. A fenti esetben a számla értékét a forgalomarányos kiadások (pl.: tételes híváslista) tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadások (pl. előfizetési díj) arányosításával határozhatjuk meg. Milyen nyilvántartás alapján lehet hitelt érdemlően, hiánytalanul bizonyítani a magáncélú használatot, ami a számlázás bizonylataként szolgálna? (Például, ha a magánszemélyek kapnak egy "hivatalos" és "magán" kódot, amit telefonálás előtt maguk ütnek be a készülékbe, vagy ha a számlán bekarikázzák a magánhívásaikat?) 4. Alkalmazható együttesen a két módszer? Ez alatt azt értem, hogy mondjuk csak 16 százalékot számlázok ki, és a maradék 4 százalék után fizetem meg az 54 százalékot és a járulékokat. Ekkor nem vezetünk nyilvántartást. 5. Vagy nyilvántartás alapján a magánhasználat forgalomarányos részét kiszámlázom, de a rá eső nem forgalomarányos (előfizetési díjak) után megfizetem az adót és járulékaikat. (Ebben az esetben a magánhasználat arányos és nem arányos, csak összesen 15 százaléka a bejövő számlának.)

Kérdés: Iskolánkból 14 fő tanuló és 8 fő tanár a Tempus Közalapítványtól pályázat útján 3 hetes szakmai gyakorlatot nyert Németországba és Finnországba. A közalapítvány finanszírozza a szakmai gyakorlattal kapcsolatosan felmerülő valamennyi költséget és a szakmai gyakorlaton részt vevők napidíját is. Az iskolával tanulói jogviszonyban állók adóköteles napidíja után milyen mértékű adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik?

Kérdés: Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv 2 fő portás alkalmazottja részére öltönyt vásárol. Az öltönyök utcai viselésre elméletileg alkalmasak, gyakorlatilag viszont nem, mert biztosított, hogy az intézmény területén kívül nem viselik, mivel belső szabályzatban rögzítésre került, hogy saját öltözékben jönnek be, munkakezdéskor öltözőszekrényből veszik fel az elzárt öltönyt, a munkaidő leteltével oda rakják le, és a saját öltözékükben távoznak. Az alábbi feltételek alapján minősíthetőek-e az öltönyök munkaruhának, mentesítve ezáltal az intézményt a természetbeni juttatásokat terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettség alól?