Munkahelyi és iskolai étkeztetés

Kérdés: Iskolánk a gyermekétkeztetést tálalókonyhával oldja meg, ahová egy szolgáltató cég szállítja a készételt. Az eddigi gyakorlat szerint az iskola munkavállalói is befizethetnek ebédet, de csak saját maguknak. Egyre több kolléga szeretne több adagot is befizetni elvitelre. Az elődöm ezt nem engedte, mert szerinte ez munkahelyi étkeztetésnek tekinthető, valamint úgy gondolta, hogy ha több adag kerül befizetésre egy munkavállaló által, akkor az már vállalkozási tevékenységnek minősül. A megrendelt adagok teljes egészében kiszámlázásra kerülnek a dolgozók felé, akik azt befizetik az iskola bankszámlájára. Iskolánk nem ad pluszjuttatást étkezésre, így nincs is mit számfejteni. Ebben a tekintetben nem hiszem, hogy megvalósul a munkahelyi étkeztetés támogatása. Azt is nehezen tudom elképzelni, hogy maga a lehetőség, hogy a munkavállaló a saját adózott jövedelméből vásárolhat meleg ételt – akár több adagot is –, okot adna arra, hogy mondjuk egy NAV-ellenőrzés ezt munkahelyi étkeztetésnek minősítse. Továbbá ez a tevékenység nem nyereségorientált, nem irányul jövedelem- és vagyonszerzésre, ilyen tekintetben szerintem vállalkozási tevékenységnek sem lehet nevezni. Nem egyszerű a felelősségteljes döntés, mert akár pénzbüntetés is lehet a vége, ezért kérem, hogy erősítsenek meg vagy cáfoljanak a leírtakkal kapcsolatban.
Részlet a válaszából: […] ...független felek felé érvényesített ár tekintendő, és ebből a dolgozók által meg nem fizetett rész képezi a személyi jövedelemadó, a járulék és a szociális hozzájárulási adó alapját. Amennyiben külsős árat nem határoztak meg, akkor a c) pont alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Saját dolgozó részére nyújtott szolgáltatás I.

Kérdés: Egészségügyi intézmény antitestvizsgálatért az intézmény dolgozói részére alacsonyabb árat határoz meg, mint más, a szolgáltatást igénybe vevő, az intézménytől független személy/szervezet esetében. A dolgozók részére megállapított vizsgálati díj összege a vizsgálat önköltségi árát eléri/minimálisan meghaladja. Ilyen esetben keletkezik-e a saját dolgozó részére nyújtott szolgáltatás után adó- és járulékfizetési kötelezettsége az intézménynek? Ha igen, akkor az miként adózik?
Részlet a válaszából: […] Az Eütv. 59. §-ának (1) bekezdése szerint a járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálat célja a fertőző megbetegedések korai felismerése, azok forrásainak felkutatása, valamint a fertőzés veszélyének elhárítása.A "járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálat"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 23.

Munkahelyi étkeztetés

Kérdés: Az önkormányzat és intézményei azokon a helyeken, ahol gyermekétkeztetés van, az alkalmazottak esetében is csak a nyersanyagnormát térítteti meg. Keletkezik-e adófizetési kötelezettség a dolgozóval meg nem fizettetett rezsi miatt? Ha igen, akkor a meg nem fizetett rész után a munkáltató adózik, mintha egyes meghatározott juttatás lenne?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalók által meg nem fizetett rész összevonandó jövedelemként adózik, amelyből le kell vonni a személyi jövedelemadót, a járulékokat, és a kifizetőnek szociálishozzájárulásiadó-kötelezettsége keletkezik. Az étkeztetési juttatás, vagyis a meg nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Kedvezményes strandbelépő juttatása

Kérdés: Önkormányzat egyszemélyes kft.-je kedvezményes áron strandbelépőt ad az önkormányzatnak. Mivel a szokásos piaci ár alatt van az ára, felmerül-e áfaprobléma? Ha természetbeni juttatásként kapja a dolgozó, betudható-e ez az 1 éven belüli csekély értékű ajándéknak? Ha a számlázott árat nézzük, belefér a keretbe, de ha a piaci árat, akkor nem. Járulékmentes-e ez a juttatás?
Részlet a válaszából: […] ...származó jövedelemként adózik, tehát a dolgozóktól le kell vonni a 15% szja-előleget és a 18,5% nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, az önkormányzatnak pedig 19,5% szociális hozzájárulási adót kell fizetnie.Az előzőek alapján célszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Nemzetiségi önkormányzat által kiosztott természetbeni juttatás szja-vonzata

Kérdés: A nemzetiségi önkormányzat kioszthatja-e a saját dolgozói részére a nemzetiségi önkormányzat által, közfoglalkoztatás keretén belül előállított ­- a szociális földprogrampályázat részeként – saját előállítású terményeit adómentesen? Ha nem lehet adómentes, akkor milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik utána?
Részlet a válaszából: […] A 263/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet 7. §-ának (1a) bekezdése értelmében az önkormányzatnak lehetősége van arra, hogy a szociális földprogram keretében – ha erről a vagyonkezelésbe adás iránti kérelmében nyilatkozott – az általa hasznosított földrészleteken termesztett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Ingyenesen nyújtott parkolóhely

Kérdés: Néhány dolgozónk részére parkolóhelyet biztosítunk ingyenesen az intézmény épületében. Kell-e ez után adót fizetni az intézménynek vagy a dolgozónak? Hogyan kell az adó alapját meghatározni?
Részlet a válaszából: […] ...mint a munkabér. A munkáltatónak meg kell fizetni utána a 27% szociális hozzájárulási adót, a dolgozótól le kell vonni az egyéni járulékokat és a személyi jövedelemadót.A jövedelem alapját az Szja-tv. 3. §-ának 9. pontja alapján kell meghatározni. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.

Saját személygépkocsi hivatali célú használata

Kérdés: Körjegyzőségünkön a körjegyző az éves költségvetési előirányzat erejéig havonta, egyenlő mértékben fizetett költségátalányt kap személygépkocsijának hivatali célú használata után. A körjegyző saját maga vezeti a költségelszámolását (útnyilvántartás), engedéllyel rendelkező programot felhasználva. A körjegyző és az egyéb munkáltatói jogokat gyakorló polgármester évente megállapodásban rögzítik a költségátalány kifizetésének rendjét (idejét, kifizethető havi maximális mértékét, elszámolások rendjét). Köteles-e a körjegyző a költségátalány kifizetésekor bemutatni a költségelszámolását, vagy elégséges a megállapodásban foglalt nyilatkozata, hogy erről ő gondoskodik? Hivatali előfizetésben lévő rádiótelefon alkalmazott által történő értékkorlátos vagy korlátlan használatának helyi szabályozásakor mire kell ügyelni?
Részlet a válaszából: […] ...átterheli a munkavállalóra. Amennyiben az átterhelt rész magasabb aszámla bruttó végösszegének 20%-ánál, akkor nem keletkezik adó- ésjárulékfizetési kötelezettség. Ha az átterhelt rész alacsonyabb a vélelmezettmagáncélú használat értékénél, a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 20.

Számítógép beszerzése önkormányzati képviselők munkájához

Kérdés: Egy önkormányzat laptopokat kíván beszerezni. A vásárlást követően át kívánja adni (használatra vagy üzemeltetésre) ingyen a képviselők részére mint munkaeszközöket. Megtakarítást jelentene az irodaszer-beszerzések vonatkozásában, mivel az előterjesztéseket CD-n bocsátanák a képviselők részére. Mivel az önkormányzattal a képviselők munkaviszonyban nem állnak, kapcsolódik-e az átadáshoz valamilyen adó- és járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...megbízatása megszűnése esetén természetesen aztvissza kell szolgáltatnia az önkormányzat részére. Személyijövedelemadó- ésjárulékfizetési kötelezettség az elmondottakra tekintettel nem keletkezik sem aképviselőknél, sem az önkormányzatnál.Az Áfa-tv. 120...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

Munkaköpeny adókötelezettsége

Kérdés: Kollektív szerződés alapján munkakörönként – kihordási idő figyelembevételével – dolgozóink munkaköpenyt kapnak (könyvelő, takarítónő, karbantartó). A munkaköpeny nyilvántartásba kerül, és az intézmény tulajdonát képezi. Adóköteles természetbeni juttatásnak minősül-e? Kell-e utána 29 százalék tb- és 3 százalék ma-járulékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...minősül. Ebben azesetben a juttatás szokásos piaci értéke után a munkáltatónak kell megfizetniea 44 százalék szja-t és az egyéb járulékokat (tb, ma) is.Ha a juttatás körülményei nem felelnek meg a 69. § (1)bekezdés d) pontjában foglalt feltételeknek, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.