12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Csoportos személyszállítás céges járművel
Kérdés: Cégünk építőipari kivitelezéssel foglalkozik. A munkavállalók munkavégzésének helye a cég székhelyétől/telephelyétől mindig eltér, az ország több városában végzünk kivitelezést. Munkaszerződésük szerint a munkavégzés helye Magyarország területe. Mivel nagy kitérő, időkiesés és felesleges költség lenne a székhelyre való be-utazás mindennap, ezért a munkaterületekre való utazást úgy oldanánk meg, hogy a cég tulajdonában lévő kisteherautókkal – 3 és 6 személyesek – az egy környéken élő munkavállalókat lakóhelyükről közvetlenül a munkavégzés helyére szállítjuk. Ezen kisteherautókat vezető munkavállalók a járművekkel a munkanap végén hazamennek a lakóhelyükre, és másnap onnan indulnak az aktuális munkavégzési helyre. Ebben az esetben minek minősül a lakóhelyre való utazás céges tehergépkocsival? Felmerül a céges jármű magánhasználata? Kell-e költségtérítést fizetni vagy ingyenes juttatást elszámolni a munkavállalónak?
2. cikk / 12 Egyetem dolgozóinak szervezett képzés adózása
Kérdés: Egyetemünk mérlegképes továbbképzéseket szervez, amelyen külsősök is részt vehetnek részvételi díj fizetése mellett, illetve a saját mérlegképes végzettséggel rendelkező dolgozóink vesznek részt. A saját dolgozóinkkal nem fizettetünk részvételi díjat. Kell-e a saját dolgozóink képzési költsége után személyi jövedelemadót vagy más közterhet fizetnünk, ha igen, mennyit? Az adót a dolgozótól kell levonni, vagy az egyetemet terheli?
3. cikk / 12 Egyetem dolgozóinak szervezett képzés adózása
Kérdés: Egyetemünk mérlegképes továbbképzéseket szervez, amelyen külsősök is részt vehetnek részvételi díj fizetése mellett, illetve a saját mérlegképes végzettséggel rendelkező dolgozóink vesznek részt. A saját dolgozóinkkal nem fizettetünk részvételi díjat. Kell-e a saját dolgozóink képzési költsége után személyi jövedelemadót vagy más közterhet fizetnünk, ha igen, mennyit? Az adót a dolgozótól kell levonni, vagy az egyetemet terheli?
4. cikk / 12 Munkába járás egy autóval
Kérdés: Két dolgozónk házaspárt alkot, egy autóval járnak dolgozni, és a feleségnek nincs is jogosítványa. A feleség is kéri a 15 Ft/km munkába járási költségtérítést, de szerintünk nem jár neki, mert nincs költsége a munkába járással kapcsolatban.
5. cikk / 12 Ruhapénzjuttatás adóvonzata
Kérdés: Központi költségvetési szervként dolgozóinknak ruhapénzt szeretnénk adni. A korábbi évek gyakorlata szerint ez elszámolásra kiadott előlegnek minősült, amellyel 30 napon belül a dolgozóknak el kellett számolni, belső szabályzat alapján, minden dolgozó azonos összegben kapta meg. A 2019. évi adójogszabályok változása alapján hogyan minősül ez a juttatás? Megkövetelhető-e továbbra is, hogy a munkáltató nevére szóló számlával számoljanak el a dolgozók a juttatás felhasználásáról?
6. cikk / 12 Kiküldetés hivatali jellegének megkérdőjelezhetősége
Kérdés: Költségvetési intézmény belső ellenőre olyan kiküldetési rendelvényt tárt fel, amelynél megkérdőjelezhető a kiküldetés hivatali jellege. Ezért az intézmény vezetője úgy döntött, hogy megfizeti utána a szükséges adókat. A kiküldetés során a dolgozó napidíjban is részesült, melynek volt adómentes és adóköteles része is. Milyen adókat kell ilyen esetben fizetni, és hova kell könyvelni a kiküldetést, illetve a napidíjat?
7. cikk / 12 Köztisztviselői cafeteria 2010
Kérdés: 2010. évben a köztisztviselők az illetményalap minimum ötszörösére, maximum huszonötszörösére jogosultak béren kívüli juttatásként, amit cafeteria-rendszerben vehetnek igénybe. Hogyan kell helyesen értelmezni a bruttó keretösszeget? A minimum 193 250 Ft/fő, mely összegbe bele kell férnie a cafeteriaelemre juttó munkáltatói adónak is, vagyis ez a bruttó keretösszeg, vagy a 193 250 forintra rá kell számolni a 27% munkáltatói járulékot is, és ez adja a bruttó keretösszeget?
8. cikk / 12 Melegétkezés adókötelezettsége
Kérdés: Az önkormányzat köztisztviselői részére nyújtott étkeztetés (2007. évben 10 000 Ft) esetén napi egyszeri melegétkeztetés (azaz munkanaponként egy-egy adag) jár-e? Ha naponta több adagot vesz igénybe a köztisztviselő, akkor az a fölötti részt vendégétkezésként kell figyelembe venni?
9. cikk / 12 Intézményvezető telefonköltségének átvállalása
Kérdés: Egy intézmény a vezetőjének telefonköltségéből havi bruttó 10 000 Ft-ot és további 3 főnek a havi előfizetési díját vállalja át. Ez természetbeni juttatásnak minősül-e, és a munkáltatót milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli?
10. cikk / 12 Vezető beosztású dolgozó telefonköltségének átvállalása
Kérdés: Munkáltatóm 1 fő vezető beosztású dolgozónak (igazgató) havonta a telefonköltségéből (bruttó) 10 000 Ft-ot, 3 fő vezető beosztású dolgozónak a telefon havi előfizetési díját átvállalja, a telefon a dolgozók saját tulajdona. Azt szeretném megkérdezni, hogy ez a juttatás a munkáltató vagy/és a munkavállalók részére adóköteles természetbeni juttatásnak minősül-e? A munkáltató milyen mértékű adót, járulékot köteles fizetni?