Saját jogú nyugdíjban részesülő személy táppénze

Kérdés: Mt. hatálya alá tartozó nyugdíjast foglalkoztat önkormányzatunk, napi 8 órás munkaidőben. A kérdésem az lenne, hogy a munkavállaló igénybe veheti a táppénzt így, hogy nyugdíj mellett van foglalkoztatva? Ha igen, akkor a táppénzt a MÁK felé jelezni kell, ha nem, akkor a munkavállalónak igazolnia kell a távollétét, és arra az időszakra nem jár neki fizetés, vagy ez esetben mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...saját jogú nyugdíjban részesülő személy, aki az Mt. szerinti munkaviszonyban áll, nem minősül biztosítottnak, tehát tőle nem vonnak járulékot. Ez viszont azt is jelenti, hogy táppénzre sem válik jogosulttá keresőképtelenség esetén. A keresőképtelenséget a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Keresőképtelenség táppénz nélkül

Kérdés: Dolgozónk keresőképtelenné vált, de korábbi táppénz előzménye miatt csak rövid ideig jogosult táppénzre. Mi a munkáltató teendője abban az esetben, ha a táppénzjogosultság lejár? Milyen feltételekkel szüntethető meg a közalkalmazotti jogviszony?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítása szünetel. Ebben az esetben a szünetelés első napjától meg kell, hogy fizesse maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot (6930 Ft/hó, 231 Ft/nap).Amennyiben a keresőképtelenség hosszabb időn keresztül fennáll, és a munkáltató meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 19.

Bérkompenzáció felmentési idő alatt

Kérdés: Felmentési idő tartamára jár-e a bérkompenzáció?
Részlet a válaszából: […] ...megállapító 408/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet biztosítja a közszférában foglalkoztatottak részére a 2011-2013. évi adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló kompenzációt, mely az illetmény meghatározott szintre történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 10.

Külön juttatás közterhei

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a "0. havi juttatás"-t terhelő közterhek fizetésére vonatkozó előírásokat, különös tekintettel a biztosításijogviszony-szünetelés esetére. A 2003. évi XCV. tv. 30. § (1) bekezdése 2004. február 1-jétől módosította a Kjt. 68. §-át. Alapvetően megváltoztatták a jogosultság feltételeit. Egyetlen törvényi feltétel, hogy a közalkalmazott a tárgyév január első napján közalkalmazotti jogviszonyban álljon. Így a közalkalmazotti jogviszony formális fennállása esetén is ki kell fizetni az egyhavi különjuttatást, tehát a közalkalmazotti (biztosítási) jogviszony szünetelése (GYES, GYED, fizetés nélküli szabadság, keresőképtelenség stb.) ellenére is jogosult a közalkalmazott erre a juttatásra? A 13. havi illetmény eddig is speciális megítélés alá esett a nyugdíj, az egészségbiztosítási ellátások szempontjából. Rendszeres vagy nem rendszeres juttatásnak minősül? Az egészségbiztosítási ellátásoknál milyen vonatkozási időtartam tartozik hozzá? Hogyan kell rendezni a járulékokat, amennyiben 2005. évben az érintett munkavállaló nem biztosított (egész évben szünetel a biztosítási jogviszonya)?
Részlet a válaszából: […] ...(Tbj) ismódosította a 2004. évi CI. törvény. Az említett törvény 318. § (8) bekezdéseszerint az e törvénnyel megállapított járulékokat a 2005. január 1-jétőlkezdődő időszakra juttatott és megszerzett jövedelmek után első ízbenfebruárban kell megfizetni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 26.