Közlekedési kötség elszámolása

Kérdés: Költségvetési szerv belföldi kiküldetés esetén milyen módon tudja közlekedési költségként elszámolni a busz-, illetve vonatjegyet? A problémát az okozza, hogy a dolgozók rendszerint 50%-os közalkalmazotti kedvezménnyel utaznak, így vásárolják meg a menetjegyüket. Ez esetben a tömegközlekedési vállalat az intézmény nevére nem állít ki számlát. Elegendő-e a menetjegy leadása a kiküldetés mellé, vagy számlával is kell igazolni az utazást? Ha igen, akkor elfogadható-e a dolgozó nevére kiállított számla?
Részlet a válaszából: […] ...szóló számlával kell elszámolni. Az így elszámolt kiadások sem a munkáltatónál, sem a magánszemélynél nem keletkeztetnek adó- és járulékfizetési kötelezettséget.A munkáltató nevére kiállított bizonylat alapján elszámolt összeg után a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Iskolarendszerű képzés támogatásának adózása 2019-től

Kérdés: A 2019. január 1-jétől hatályos Szja-tv. béren kívüli és egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó szabályainak értelmezésében kérnénk iránymutatásukat. A jelenleg hatályos Szja-tv. 89. §-ának (6) bekezdése szerint azokat a juttatásokat, melyek a 71. § szerinti béren kívüli juttatásként nem nevesítettek, de korábban annak minősültek, egyes meghatározott juttatásként és annak költségeivel adhatjuk a munkavállalóknak. Például egy tanulmányi szerződéssel támogatott munkavállaló részére a képzésének költségeit ebben az évben egyes meghatározott juttatásként el lehet számolni. 2019. évtől milyen jogcímen kezelendő a munkavállalók részére továbbtanuláshoz nyújtott támogatás (képzési díj, útiköltség, tankönyv)? Ki (munkavállaló és munkáltató), milyen és mekkora mértékű járulékterheket visel? Azokat a képzéseket milyen elbírálás alatt ítéljük meg, melyek elvégzését a munkáltató kötelezően előírja, de azok iskolarendszer keretein belül valósulnak meg? Ebben az esetben milyen járulékterheket viselnek a felek? Amennyiben a munkavállalónak járulékfizetési kötelezettsége származik, milyen módon tudja azt a munkáltató átvállalni? Az OKJ-s képzések iskolarendszeren kívülinek minősülnek?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 89. §-a (6) bekezdésének jelenleg hatályos szövege valóban úgy rendelkezik, hogy a 2016. december 31-én hatályos 71. § szerint béren kívüli juttatásnak minősülő, de a 2017. január 1-jén hatályos 71. § szerint béren kívüli juttatásként nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

Nyugdíjas foglalkoztatása önkormányzatnál Mt. hatálya alatt

Kérdés: Önkormányzatnál jelenleg foglalkoztatott, Mt. hatálya alá tartozó dolgozó nyugdíjba vonul. Nyugdíjasként szintén nem az Mt. hatálya alá tartozóként ugyanabban a munkakörben alkalmazható-e?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyon alapul. Az öregségi nyugdíjas tag biztosítási kötelezettség alóli mentessége miatt, a természetes személy tekintetében járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik.A nyugdíjas-szövetkezet és az öregségi nyugdíjas tagja között fennálló jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Nevelőszülőnek fizetett nevelési díj és külön ellátmány adózása

Kérdés: Intézményünk a helyettes szülőknek a következő kifizetéseket teljesíti, amennyiben gyerme­ket helyeznek el náluk.
Nevelési díj: 28 500 x 120% = 34 200/30 nap = 1140 Ft/nap
Ellátmány: 34 200 x 12 hó = 410 400 x 25% = 102 600/365 nap = 281 Ft/nap
Nevelőszülői díj: 15 000 Ft/hónap
A fenti kifizetéseket terheli-e adó vagy járulék, mit és mennyit vonjunk le a fenti összegekből?
Részlet a válaszából: […]  A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló1993. évi III. törvény 4. §-ának (7) bekezdése szerint a gyermekvédelmirendszerben foglalkoztatottnak tekintendő a helyettes szülő, nevelőszülő is.A törvény az értelmező rendelkezések között [4. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Szlovák állampolgárt alkalmazó munkáltató adó- és járulékkötelezettségei

Kérdés: Szlovák állampolgárt részmunkaidőben munkaszerződéssel 10 havi határozott időtartamra kívánunk alkalmazni. Nevezettnek Szlovákiában főállású munkaviszonya van, Magyarországon nem lesz lakhelye, nincs adóazonosító jele s taj-száma. Munkavégzés mindkét országban lesz. A munkáltatónak milyen bejelentési, járulékfizetési kötelezettségei vannak, illetve a munkavállalótól milyen okmányok, igazolások kellenek, és a béréből mit és mennyit kell levonni?
Részlet a válaszából: […] A belföldi székhelyű munkáltató által Magyarországonfoglalkoztatott szlovák illetőségű magánszemélyeknek a belföldi munkavégzésükretekintettel a magyar munkáltató által kifizetett járandósága a magyar-szlovákkettős adózást kizáró egyezmény alapján Magyarországon az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 30.