Saját személygépkocsi hivatali célú használata

Kérdés: Körjegyzőségünkön a körjegyző az éves költségvetési előirányzat erejéig havonta, egyenlő mértékben fizetett költségátalányt kap személygépkocsijának hivatali célú használata után. A körjegyző saját maga vezeti a költségelszámolását (útnyilvántartás), engedéllyel rendelkező programot felhasználva. A körjegyző és az egyéb munkáltatói jogokat gyakorló polgármester évente megállapodásban rögzítik a költségátalány kifizetésének rendjét (idejét, kifizethető havi maximális mértékét, elszámolások rendjét). Köteles-e a körjegyző a költségátalány kifizetésekor bemutatni a költségelszámolását, vagy elégséges a megállapodásban foglalt nyilatkozata, hogy erről ő gondoskodik? Hivatali előfizetésben lévő rádiótelefon alkalmazott által történő értékkorlátos vagy korlátlan használatának helyi szabályozásakor mire kell ügyelni?
Részlet a válaszából: […] ...átterheli a munkavállalóra. Amennyiben az átterhelt rész magasabb aszámla bruttó végösszegének 20%-ánál, akkor nem keletkezik adó- ésjárulékfizetési kötelezettség. Ha az átterhelt rész alacsonyabb a vélelmezettmagáncélú használat értékénél, a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 20.

Beteg gyermekek gyógyulásának elősegítése

Kérdés: Közhasznú besorolású alapítvány közhasznú tevékenysége beteg gyermekek gyógyulásának elősegítése. Az alapítvány az operált gyermekek részére karácsonyi, húsvéti gyermekelőadásokat szervez, ezen alkalmakkor ajándékot (édesség, könyv stb.) ad a gyermekeknek, és az ünnepségen vendégül látja őket. Kérdésem az, hogy e kiadásokat terheli-e valamilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] Mentes a személyi jövedelemadó alól az a kifizetett összeg,amelyet olyan alapítványtól, közalapítványtól, egyesülettől kap a magánszemély,amely nem folytat vállalkozási tevékenységet. Az adómentesség feltétele még,hogy az alapítvány, közalapítvány, egyesület a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.

Nem hivatali rendezvény keretében nyújtott vendéglátás adója és járulékai

Kérdés: Az Szja-tv. 69. §-a (1) bekezdés b) pontja értelmében természetbeni juttatásnak minősül a több magánszemély számára szervezett rendezvény keretében nyújtott vendéglátás, ha az nem minősül reprezentációnak (mert pl. nem minősül hivatali tevékenységhez kapcsolódó rendezvénynek), és nem lehet megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett bevétel összegét. Ilyenkor a kifizetőnek 44%-os mértékű szja-t kell fizetnie. A Tbj-tv. alapján a biztosítottak (munkavállalók) részére nyújtott ilyen természetbeni juttatások után 29%-os mértékű tb-járulékot is kell fizetni, melynek alapja a személyi jövedelemadóval növelt adóalap. Nem biztosítottak (külső vendégek, hozzátartozók) esetében azonban az Eho-tv. 3. §-a (1) bekezdés ba) pontja alapján 11%-os egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Hogyan kell/lehet eljárni a járulék-, illetve eho-fizetési kötelezettség alapjának megállapítása során, amennyiben a rendezvényen biztosítottak, illetve nem biztosítottak is rész vesznek, és értelemszerűen az általuk igénybe vett vendéglátás mértékét nem lehet megállapítani? Megengedett-e a meghívottak létszámának arányában megosztani a kiadásokat, és a biztosítottakra jutó összeg után a 29%-os tb-járulékot, míg a nem biztosítottak arányának megfelelően az eho-t fizetni?
Részlet a válaszából: […] A járulék- és az egészségügyihozzájárulás-fizetésikötelezettség megállapításánál a meghívottak létszámarányát semmiképpen semlehet irányadónak tekinteni. Kétséges lenne még az is, ha a ténylegesenmegjelent és regisztrált vendégek arányában számítanák ki az egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.