Önkormányzati támogatások adózása

Kérdés: Önkormányzatunk rendeletet alkotott a fenntartásában működő intézményekben és az önkormányzat egészségügyi feladatát ellátó egészségügyi szolgáltatóknál dolgozók számára biztosított juttatásokról. A rendelet célja, hogy különböző juttatásokat nyújtva, az alkalmazottak és a foglalkoztatottak munkában maradását és új munkaerő munkába állását segítse a bizonyos szakmákban fennálló nehéz munkaerőhelyzet megoldása érdekében. A rendeletben szabályozott feltételek teljesülése esetén – szociális rászorultság vizsgálata nélkül – pályázat útján nyújt:
- munkáltatói ösztöndíjat főiskolai, egyetemi hallgatók részére, szerződés keretében,
- lakhatási támogatást, lakásbérleti díj megfizetéséhez a foglalkoztatottak részére,
- lakhatásilehetőség-támogatást, bérelhető lakás formájában, a lakásbérleti díj szociális alapon, költségelven vagy piaci alapon történő megállapítása mellett,
- rekreációs támogatást, amelynek keretében ingyenes sportszolgáltatást biztosít az önkormányzat tulajdonában lévő, azonban az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő cégének vagyonkezelésébe adott sportlétesítményben, uszodabérlet formájában az intézmények, egészségügyi szolgáltató foglalkoztatók részére (nem a dolgozó nevére szóló bérlet!!), mellyel a dolgozók az uszodát ingyenesen igénybe vehetik, használhatják,
- munkavégzést segítő eszközök beszerzésére támogatást, amely informatikai eszközök vásárlására fordítható.
A fentiekben ismertetett önkormányzati rendelet szerinti feltételekkel, pályázat alapján nyújtott támogatások adókötelesnek minősülnek-e, ha igen, milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik a kifizető és a juttatást igénybe vevő részéről?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben szereplő juttatások tekintetében egyenként kell megvizsgálni az adó- és járulékfizetési kötelezettséget, figyelemmel arra is, hogy ki a juttató (önkormányzat vagy valamely intézmény vagy munkáltató), és pontosan milyen feltételei vannak az egyes juttatásoknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Nyugdíjasklubok támogatása

Kérdés: Önkormányzati finanszírozásból működő, városi és kistérségi feladatokat is ellátó művelődési intézmény vagyunk. A városban működő nyugdíjasklubokat az önkormányzat és a képviselők rajtunk keresztül támogatják, oly módon, hogy a kluboknak szánt összeggel megemelik a finanszírozási előirányzatunkat. Tájékoztatást kapunk, mely klub milyen összegű támogatást kap ebből az összegből. A nyugdíjasklubok a nevünkre kiállított számlával számolnak el, melyet mi kifizetünk nekik. A számlák legtöbbször közös rendezvényen elfogyasztott étel, ital, illetve a nyugdíjasklub kirándulásainak busz-, étkezés-, szállásköltségeiről szólnak. Terheli-e intézményünket valamilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség a fentiek alapján (reprezentáció)? Illetve helyesen járunk-e el, ha ezeket a számlákat egyéb szolgáltatásként vagy szakmai tevékenységet segítő szolgáltatásként számoljuk el?
Részlet a válaszából: […] A nyugdíjasklub jellemzően magánszemélyekből álló civil szerveződés, amely azonban jogilag nem minősül elkülönült személynek. Ebből következően minden olyan juttatást, amelyet a nyugdíjasklubnak nyújtanak, illetve amelyet a nyugdíjasklub részére finanszíroznak, az abban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.

Óraadó tanár foglalkoztatási formái

Kérdés: Szakközépiskolában, illetve szakiskolában óraadói vállalkozási szerződés köthető-e oktatási tevékenységet végző bt.-vel, kft.-vel abból a célból, hogy a bt. vagy kft. tagja, alkalmazottja végezze el az iskolában az óraadói tevékenységet, vagy csak a magánszeméllyel köthető ilyen szerződés? Ha csak magánszeméllyel, akkor egyéni vállalkozóként is lehet, vagy csak adószámos magánszemélyként?
Részlet a válaszából: […] ...alól mentesül az Szja-tv.-ben meghatározottesetben a kifizető, azonban a társadalombiztosítási jogszabályokbanmeghatározott levonásokat (járulékfizetési kötelezettség, illetve egészségügyihozzájárulás a biztosítási kötelezettség elbírálása alapján) teljesíteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Saját személygépkocsi hivatali célú használata

Kérdés: Körjegyzőségünkön a körjegyző az éves költségvetési előirányzat erejéig havonta, egyenlő mértékben fizetett költségátalányt kap személygépkocsijának hivatali célú használata után. A körjegyző saját maga vezeti a költségelszámolását (útnyilvántartás), engedéllyel rendelkező programot felhasználva. A körjegyző és az egyéb munkáltatói jogokat gyakorló polgármester évente megállapodásban rögzítik a költségátalány kifizetésének rendjét (idejét, kifizethető havi maximális mértékét, elszámolások rendjét). Köteles-e a körjegyző a költségátalány kifizetésekor bemutatni a költségelszámolását, vagy elégséges a megállapodásban foglalt nyilatkozata, hogy erről ő gondoskodik? Hivatali előfizetésben lévő rádiótelefon alkalmazott által történő értékkorlátos vagy korlátlan használatának helyi szabályozásakor mire kell ügyelni?
Részlet a válaszából: […] ...átterheli a munkavállalóra. Amennyiben az átterhelt rész magasabb aszámla bruttó végösszegének 20%-ánál, akkor nem keletkezik adó- ésjárulékfizetési kötelezettség. Ha az átterhelt rész alacsonyabb a vélelmezettmagáncélú használat értékénél, a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 20.

Polgármesterek költségátalányának személyijövedelemadó-vonzata

Kérdés: Polgármester részére az 1994. évi LXIV. törvény 18. § (2) bekezdése szerint fizetett költségátalány után 2010. január 1-jét követően milyen adózási és járulékfizetési szabályokat kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...bevételből a magánszemély által nem igazolt rész nemönálló tevékenységből származó jövedelemként teljes mértékben adóköteles, ajárulékfizetési kötelezettség is ennek megfelelően alakul. Ha a magánszemély azadóelőleg megállapításához tett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Önkormányzati képviselő tiszteletdíjának személyijövedelemadó-vonzata

Kérdés: Önkormányzatunknál azon települési képviselő, aki a képviselői tiszteletdíjat nem veszi igénybe, annak éves összege felett községi célok megvalósításának támogatására minden év október 31. napjáig írásban rendelkezik. Ebben az esetben adófizetési kötelezettség keletkezik-e?
Részlet a válaszából: […] ...tekintettel megszerez. Ilyennek minősül a nemönálló tevékenység ellenértékeként tiszteletdíj címén megszerzett bevétel. Azadó- és járulékfizetési kötelezettség az Szja-tv. 25-27. § szerint és azátmeneti rendelkezések szerint kerül megállapításra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.

"Szabadfoglalkozású" művészek adó- és járulékfizetési kötelezettsége

Kérdés: Az önkormányzat képzőművésszel okleveleket és különböző képzőművészeti alkotásokat (kisplasztika, érmék stb.) készíttetett. A művész nem egyéni vállalkozó, magánszemély, aki adószámmal rendelkezik, tevékenységéről számlát állított ki. Nyilatkozatban jelölte, hogy művészeti tevékenységéből származó jövedelme után a személyi jövedelemadót egyénileg fizeti meg, így személyijövedelemadó-előleget nem vontunk a díjazásból. Társadalombiztosítási vagy más egyéb közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik-e a kifizetőnek ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] A művészeti, alkotói tevékenységet önálló tevékenységkeretében folytató magánszemélyek egy része nem választja az egyéni vállalkozóijogállást. Az ún. szabadfoglalkozású művész adószámmal rendelkezik, és számlátállít ki, ugyanakkor nem minősül egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 18.

Nyugdíjas foglalkoztatott járulékfizetése

Kérdés: Társasházunk 3 épületből áll, 44 tulajdonossal. A tulajdonosok 75 százaléka nyugdíjas. Egy nyugdíjas elvállalta a kertgondozást költségjóváírásra. A 2007. áprilisra kihozott rendelkezés szerint ez tovább nem valósítható meg. Így rosszul jár, aki azt csinálta, valamint a többi (33) nyugdíjas is. Annyira nagy szüksége van az államnak arra a kevéske adóra, hogy a nyugdíjasok a járulékaikon felül ne tudjanak további jövedelemhez jutni?
Részlet a válaszából: […] ...a társasháznak 11 százalékegészségügyi hozzájárulást kell fizetnie. Ebben az esetben a foglalkoztatót ésa magánszemélyt sem terheli járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 5.

Munkáltatói adómegállapítás

Kérdés: 2006. január 1-jével megszűnt a magánszemélyek jövedelemadójának munkáltatói megállapítása. A múlt év decemberének elején egy előadáson azt hallottuk, hogy ennek ellenére a munkáltatónak közre kell működnie a magánszemély bevallásában. Milyen feladatai vannak a munkáltatónak? Megtagadhatja-e a munkáltató az adómegállapítást?
Részlet a válaszából: […] ...a magánszemélynek nyilatkoznia kell:– átvezetési igényéről, a visszatérítendő adó kiutalásáhozszükséges adatokról,– a járulékfizetési kötelezettség felső határát meghaladóanlevont nyugdíjjárulék visszaigényléséről, ha a különbözetet év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 6.

Szlovák állampolgárt alkalmazó munkáltató adó- és járulékkötelezettségei

Kérdés: Szlovák állampolgárt részmunkaidőben munkaszerződéssel 10 havi határozott időtartamra kívánunk alkalmazni. Nevezettnek Szlovákiában főállású munkaviszonya van, Magyarországon nem lesz lakhelye, nincs adóazonosító jele s taj-száma. Munkavégzés mindkét országban lesz. A munkáltatónak milyen bejelentési, járulékfizetési kötelezettségei vannak, illetve a munkavállalótól milyen okmányok, igazolások kellenek, és a béréből mit és mennyit kell levonni?
Részlet a válaszából: […] A belföldi székhelyű munkáltató által Magyarországonfoglalkoztatott szlovák illetőségű magánszemélyeknek a belföldi munkavégzésükretekintettel a magyar munkáltató által kifizetett járandósága a magyar-szlovákkettős adózást kizáró egyezmény alapján Magyarországon az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 30.