18 cikk rendezése:
1. cikk / 18 Idősügyi program keretében nyújtott szolgáltatások
Kérdés: Önkormányzatunk "Aktív időskor" európai uniós pályázati forrásból indított idősügyi programot, melynek keretében a kerületi állandó lakcímmel rendelkező 60 év feletti idős emberek, nyugdíjasok részére szabadidős programokat szervez, nyelvtanfolyamot, informatikai oktatást, torna- és jógatanfolyamon való részvételt, mentálhigiénés tanácsadást, kézműves-foglalkozásokat, a színházba járó program keretében színházbérletet biztosított ingyenesen, esetenként kedvezményes térítési díj fizetése mellett. Az önkormányzat a projekt elszámolását követően a fenntartási szakaszban is biztosította a pályázat keretében kidolgozott és megvalósított program működését, és annak leteltét követően is folytatni és működtetni szeretné az idősügyi programot, biztosítva ezzel a kerületi lakosok részére az aktív időskor eltöltéséhez a különböző programokat. A pályázat fenntartási szakaszát követően az idősügyi program keretében továbbra is biztosításra kerülő ingyenes, kedvezményes – fent leírt – programok, szolgáltatások nyújtása az önkormányzat, illetve a nyugdíjas résztvevők részére keletkeztet-e adófizetési kötelezettséget?
2. cikk / 18 Önkormányzat követelésállománya
Kérdés: Kérném szíves állásfoglalásukat abban, hogy az önkormányzat/költségvetési szerv mérleg-alátámasztó leltárába az öt évnél régebbi követeléseket, melyeket még nem minősítettek behajthatatlanná, milyen módon kell alátámasztani, leltározni, hiszen arra korábban fizetési felszólítás és egyenlegközlő is kiment, de nem történt teljesítés, így a korábban megküldött felszólítás/egyenlegközlő lesz az alátámasztása? Abban az esetben, ha helyi önkormányzat képviselő-testülete egy kimutatás szerint dönt az öt évnél régebbi követelések önkormányzati könyvekből történő kivezetéséről, behajthatatlanná minősítéséről az Áhsz. alapján, tekintettel arra, hogy azok behajtása nem lehetséges, mert olyan kis összeg, hogy a behajtás költsége jóval meghaladja, akkor felmerülhet-e adófizetési kötelezettség akár az elengedő önkormányzat/költségvetési szerv, akár a magánszemély, adott esetben cég vonatkozásában, akinek a tartozását behajthatatlanná minősítik, elengedik? Pl. művelődési ház esetében a terembérletet több felszólításra sem fizeti meg a cég, amely korábban kibérelte x időre az intézmény valamelyik helyiségét, vagy például tipikusan az étkezési térítési díjak vonatkozásában, ahol többször felszólítják a nem fizető szülőt, de a Gyvt. korlátozó rendelkezése miatt a gyermekétkeztetést biztosítani kell annak is, akinek térítésidíj-tartozása van. Fentiekben kérném szíves segítségüket arra figyelemmel, hogy jelenleg a helyi önkormányzatok 99,9%-ának követelésállománya tele van a fentiekhez hasonló követelésekkel, melyek csak növekszenek évről évre, és a megfelelő leltározása elmarad, melyet sorra állapítanak meg a belső és külső ellenőrzések.
3. cikk / 18 Önkormányzati képviselő részére fizetett külföldi napidíj
Kérdés: A nemzetiségi önkormányzat elnöke és képviselői külföldi kiküldetési rendelvény alapján számolnak el a testvérvárosban rendezett programon való részvételükkel kapcsolatban. Az elszámolásnál az adómentesen adható napidíjat szeretnék figyelembe venni. A szállásdíj számlán külön soron van feltüntetve az étkezés. Kérem segítségüket, ha a 15 euró/nap napidíj elszámolásra kerül, a számlán lévő étkezés elszámolható-e?
4. cikk / 18 Lakosság részére, rendezvényre utazáshoz biztosított busz költségének elszámolása
Kérdés: Költségvetési intézmény (általános művelődési központ) rendezvényekre a lakosság részére utakat szervez, az utazási költséget költségvetéséből fizeti. Milyen juttatásnak kell minősíteni a lakosság egy részének ingyenesen biztosított buszköltséget, mi az adóvonzata, és milyen rovatra kell könyvelni?
5. cikk / 18 Nyugdíjasklubok támogatása
Kérdés: Önkormányzati finanszírozásból működő, városi és kistérségi feladatokat is ellátó művelődési intézmény vagyunk. A városban működő nyugdíjasklubokat az önkormányzat és a képviselők rajtunk keresztül támogatják, oly módon, hogy a kluboknak szánt összeggel megemelik a finanszírozási előirányzatunkat. Tájékoztatást kapunk, mely klub milyen összegű támogatást kap ebből az összegből. A nyugdíjasklubok a nevünkre kiállított számlával számolnak el, melyet mi kifizetünk nekik. A számlák legtöbbször közös rendezvényen elfogyasztott étel, ital, illetve a nyugdíjasklub kirándulásainak busz-, étkezés-, szállásköltségeiről szólnak. Terheli-e intézményünket valamilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség a fentiek alapján (reprezentáció)? Illetve helyesen járunk-e el, ha ezeket a számlákat egyéb szolgáltatásként vagy szakmai tevékenységet segítő szolgáltatásként számoljuk el?
6. cikk / 18 Nemzetiségi önkormányzat által támogatott civil szervezethez tartozó magánszemélyek buszos utazásainak költsége
Kérdés: Számos belföldi és külföldi rendezvényen a helyi nemzetiségi önkormányzatot az önkormányzat által támogatott, a nemzetiségi értékeket közvetítő csoport képviseli (fúvószenekar, tánccsoport). A nemzetiségi önkormányzat a rendezvényeken fellépő csoportok utazását busz bérlésével oldja meg. A buszos utazások kiadását mely rovaton kell elszámolni?
7. cikk / 18 Személygépkocsi magáncélú használatával összefüggő szabályozási, nyilvántartási kérdések
Kérdés: A képviselő-testület a polgármester részére engedélyezte az önkormányzat tulajdonában lévő személygépkocsi korlátlan, magáncélra is vonatkozó használatát. Az üzemanyag-felhasználás költségét a töltőállomás által kiadott nyugta alapján számoljuk el. Kérdés, hogy kell-e az önkormányzat nevére kiállított számlát kérni a töltőállomáson, illetve hogy kell-e valamilyen nyilvántartást vezetni a megtett kilométerekről, illetve a gépkocsi használatáról? Helyes-e az a nyilvántartás, amely tartalmazza a havi induló, illetve záró kilométeróra-állást, a megtett kilométert, az üzemanyag számla/nyugta számát, összegét?
8. cikk / 18 Kiküldetés, hivatali, üzleti utazás – saját gépkocsihasználat költségeinek megtérítése
Kérdés: Vannak olyan munkakörök, amelyek ellátása igényli a folyamatos gépkocsihasználatot. Mivel ezt az önkormányzat biztosítani nem tudja, a dolgozó saját autójával végzi munkahelyi feladatait településen belül, illetve külterületen. Ilyen munkakörök: mezőőr, településőr, közmunka-irányító. A településen belül olyan közlekedési lehetőség nincs, amivel ezek a munkák elláthatók. Kiküldetési rendelvénnyel számoljuk el a kilométert, amihez egy részletes útnyilvántartás tartozik. Megfelelő-e az eljárásunk?
9. cikk / 18 Támogatások rendszere
Kérdés: A korábbi években az Áht. 13/A §-ának (2) bekezdése előírta, hogy az államháztartás alrendszereiből támogatott szervezetek, illetve magánszemélyek számára számadási kötelezettséget kell előírni a részükre céljelleggel – nem szociális ellátásként – juttatott összegek rendeltetésszerű felhasználásáról. A finanszírozó köteles ellenőrizni a felhasználást és a számadást. Amennyiben a finanszírozott vagy támogatott szervezet, illetve magánszemély az előírt számadási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további finanszírozást, támogatást fel kell függeszteni. A támogatások jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a felhasználót visszafizetési kötelezettség terheli. 2012. évtől milyen jogszabályi előírás vonatkozik a civil szervezetek (pl. sportegyesület, egyház) részére céljelleggel biztosított támogatásokra?
10. cikk / 18 Reprezentáció
Kérdés: A reprezentációs jellegű kifizetések, elsősorban élelmiszer-beszerzések esetében szükséges-e, s ha igen, milyen dokumentumokkal (pl. jelenléti ív, fénykép, meghívó) alátámasztani a hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény, továbbá állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás megvalósulását, illetve a résztvevők létszámát? Amennyiben nem állnak rendelkezésre megfelelő dokumentumok, vagy a létszám nem volt meghatározható, s így az arányos költségelszámolás nem bizonyítható, a természetbeni juttatásként történő adóztatás (szja, tb-járulék) megfelelő eljárás-e, vagy ez esetben a költségek elszámolására nincs lehetőség?
