Munkaruha-juttatás

Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 9.2. pontja határozza meg, hogy melyek azok a munkaruházati termékek, amelyeket adómentesen juttathat a munkáltató. Arról azonban nem rendelkezik a törvény, hogy a munkaruhát a munkáltatónak kell megvásárolnia. Elszámolható adómentesen a munkaruha akkor is, ha azt a munkavállalók vásárolják meg, és az intézmény utólag megtéríti nekik? Kérdésünk továbbá az is, hogy keletkezik-e adókötelezettség akkor, ha a munkaruha kihordási idejének letelte előtt kilépő munkavállaló nem adja le a munkaruhát?
Részlet a válaszából: […] ...mégis "ruhapénzt" ad (elszámolási kötelezettség nélkül), akkor ez az összeg a munkavállalók esetében munkaviszonyból származó bérjövedelem lesz, amellyel szemben nem lehet költséget elszámolni.A munkáltatók többnyire "kihordási időt" határoznak meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 30.

Ingyenes számítógép-használat, illetve használt számítógépnek a munkavállaló tulajdonába adása

Kérdés: Önkormányzatunk a 2011. évi cafeteriajuttatás keretében a köztisztviselők részére szeretné biztosítani az ingyenes számítógép-használatot. Kérdés, hogy ezt elegendő-e a közszolgálati szabályzat szerint a cafeteria-rendszerbe bevonni, mint választható juttatást? Ha nem, akkor mi ennek a módja, és továbbra is lehetőség lesz-e arra, hogy két év után a használt számítógép ingyenesen vagy kedvezményesen a köztisztviselő tulajdonába kerüljön?
Részlet a válaszából: […] ...hatályos – 2011. évi – szabályozás szerint, a személyijövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja-tv.) 1. számú melléklet7.8. és 7.11. pont alapján adómentes:– a magánszemély számára államháztartási forrásból, pályázatútján biztosított ingyenes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.

Pedagógus-szakirodalom vásárlási támogatásának elszámolása

Kérdés: Pedagógusszakkönyv-vásárlás ügyében kérnék segítséget. Idén a pedagógus-szakirodalom kikerült az adómentes juttatások köréből (4000 Ft/fő/év), viszont költség elszámolása lehetséges. Emiatt a számfejtésnél a 100% költség beállításával a teljes összeg adó- és járulékmentesnek minősül, nettó 4000 Ft kerül kifizetésre. (Ha nem számolunk el költséget, akkor a bruttó 4000 Ft-ból 2456 Ft-ot kap a pedagógus, a munkáltatónak pedig 1080 Ft járulékfizetési kötelezettsége keletkezik.) A MÁK szerint a költségelszámolás a járható út, mégpedig a dolgozó nevére kiállított számla segítségével, melyet a dolgozó köteles 5 évig megőrizni. A munkáltató felé nem köteles elszámolni a számlával. Kérdésem a következő: Ha 100%-ot számolunk el költségként, igaz-e, hogy a későbbiekben a pedagógus nem választhatja a megbízási díjak kifizetésénél a 10%-os költségelszámolást? Vagy két különböző dologról van szó? Tehát önálló tevékenységből származó bevételnek vagy nem önálló tevékenységből származó bevételnek számít a pedagógus-szakirodalomra kifizetett összeg?
Részlet a válaszából: […] ...sem határozhatjameg 10% költséghányad levonásával az adó-, adóelőleg-alapot. Az adóhatóságszakvéleménye és a 0953-as személyijövedelemadó-bevallás kitöltési útmutatójaszerint jövedelemtípusonként kell megállapítani a költségelszámolás szabályait,vagyis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 20.

Közcélú juttatás iskolai alapítványból

Kérdés: Iskolai alapítványunk adómentesen adhat-e a tanulóknak pl. művészeti iskolai hozzájárulási támogatást, osztálykirándulásra, erdei iskolai részvételre szállási, étkezési, utazási támogatást? A pedagógusok továbbképzéséhez hozzájárulhatunk-e, illetve az útiköltséget szintén adómentesen kifizethetjük-e? A tanulók, illetve a tanárok nem kapnának közvetlenül kézbe pénzbeli támogatást, hanem a szolgáltatók által kiállított számlát fizetnénk ki. Mindezek az alapítvány alapító okiratában rögzített céljával megegyeznek. Az alapítvány nem folytat vállalkozási tevékenységet, és nem ad ki adókedvezmény igénybevételére jogosító igazolást.
Részlet a válaszából: […] ...személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény(Szja-tv.) 1. sz. melléklet 3.1., 3.3., 3.4. pontjai a következőképpenrendelkeznek az első kérdésüket illetően:A közcélú juttatások körében adómentes:"3.1. a közhasznú, kiemelkedően közhasznú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Munkáltatói lakáscélú támogatás

Kérdés: A munkáltató által adómentesen nyújtható lakáscélú támogatási rendszerrel kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy a munkáltató által – meghatározott feltételek szerint – hitelintézettől felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez [Szja-tv. 72. § (4) bekezdés] nyújtható (kamatmentes) lakáscélú hitelhez hasonlóan nyújthat-e a munkáltató lakáscélú vissza nem térítendő támogatást (Szja-tv. 2. sz. melléklet) is ugyanilyen, ugyanazon hitelintézettől felvett kölcsön törlesztése jogcímen?
Részlet a válaszából: […] ...is legyen szó.Ebből következően a hiteltörlesztés céljára adott vissza nemtérítendő munkáltatói támogatás munkaviszonyból származó jövedelemként leszadóköteles, így az adókötelezettséget – adóelőleg-levonás, a jövedelembeszámítása, jövedelemigazolás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 25.

Étkezési utalvány adómentessége

Kérdés: Városi önkormányzathoz tartozó intézmény (iskola) vagyunk. Az önkormányzattól nem számíthatunk fedezetre az étkezési hozzájáruláshoz. Az igen szűkös költségvetésből nem tudjuk kigazdálkodni, ha mégis, kérdésünk lenne, hogy ha év közben nem fizettünk étkezési hozzájárulást, december hónapban adómentesen kifizethető-e a 12 x 5000 Ft = 60 000 Ft összegig utalványban?
Részlet a válaszából: […] ...terheli személyi jövedelemadó a munkáltató által amunkavállaló részére adott, kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlásárajogosító utalvány formájában adott jövedelemnek a havi 5000 forintot meg nemhaladó részét. Erről az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.17...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 3.

2006-tól korlátozottan adómentes juttatásokról

Kérdés: Igaz-e az, hogy az adómentes juttatások után is kell 2006. évben adót fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...és/vagy az önkéntes kölcsönös önsegélyező pénztárbabefizetett munkáltatói hozzájárulásból az a rész, amelyet a jövedelemkiszámításánál nem kell figyelembe venni,– az iskolai rendszerű képzéscímén átvállalt, viselt költségből az a rész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 31.

Az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalóknak kifizetett ruházati költségtérítés adókötelezettsége

Kérdés: Polgármesteri hivatalunk ruházati költségtérítést fizet (összegszerűen a köztisztviselőkével azonosan 49 500 Ft-ot) fizikai alkalmazottainak, akik az Mt. hatálya alá tartoznak. Ezek a dolgozók nem Ktv. alól "kiszervezett" dolgozók, nincs köztisztviselői múltjuk, egy kft. alkalmazottai voltak, mielőtt a polgármesteri hivatalhoz kerültek. A hivatalban olyan munkakört töltenek be, amely nem ügykezelői, tehát a Ktv. 2003-as módosítása után sem kerülnek a Ktv. hatálya alá. - Meg kell-e fizetnie a munkahelynek a közterheket (44% szja, 29% tb) az Mt. hatálya alá tartozó dolgozóknak fizetett ruházati költségtérítés után? - A dolgozóknak el kell-e számolniuk számlával az összeg felhasználásáról annak érdekében, hogy számukra az összeg adómentes juttatás legyen?
Részlet a válaszából: […] ...számlát hozniuk az általuk vásárolt ruházatról, akkor a költségtérítés teljes összege adóköteles, munkaviszonyból származó bérjövedelemnek minősül. Ha a munkavállalók az intézmény nevére szóló számla alapján részesülnek ruházati költségtérítésben,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 28.

A különböző jogcímeken adott munkáltatói juttatások adózási szabályai

Kérdés: A Ktv. 49/H §-a különböző jogcímű juttatások biztosítását teszi lehetővé a köztisztviselők részére. Ilyen a bővítéssel, a komfortfokozat növelésével nem járó lakásfelújításhoz nem hitelintézeten keresztül nyújtott, vissza nem térítendő támogatás és kedvezményes kamatozású kölcsön, a lakhatási, családalapítási és szociális támogatás, az üdülési hozzájárulás. Ezen támogatások juttatásáról a hivatal közszolgálati szabályzata rendelkezik. Milyen adókötelezettséget eredményeznek az előzőekben felsorolt juttatások?
Részlet a válaszából: […] ...kamatozású vagy a kamatmentes lakáscélú hitel esetén a munkáltatónak nem kell a kamatkülönbözet utáni 44 százalékos személyi jövedelemadót megfizetnie akkor, ha a hitelt a munkáltató pénzintézeten keresztül nyújtja a dolgozó olyan lakásának építéséhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.
1
2