Önkéntesek költségtérítése

Kérdés: A felsőoktatási intézmény oktatási, oktatásszervezési és kutatási feladatokhoz önkénteseket foglalkoztat (hallgatók, vendégprofesszor, emeritus, vendégelőadó) közérdekű önkéntes szerződés megkötése mellett, ellenszolgáltatás nélkül. A 2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről lehetővé teszi, hogy az önkéntes tevékenység ellátása érdekében költségeket térítsünk meg. A 2. § (3) bekezdésének b) pontja értelmében önkéntes részére kifizethető az utazás, szállás és étkezés költsége. Az Szja-tv. 7. §-ának y) pontja – adóalapba nem tartozó, illetve költségnek nem számító tételek – utal az önkéntes részére nyújtott juttatás ellenszolgáltatásnak nem minősülő megállapítására. A fentiek alapján amennyiben az önkéntes tevékenységgel kapcsolatban fizetjük ki ezeket a költségeket, akkor kapcsolódik-e hozzá adófizetési kötelezettség, illetve lényeges-e, hogy milyen forrásból történik (pályázati, működési vagy saját bevétel) ezeknek a számláknak a kifizetése? Ha a kifizetőnek nem kell megfizetnie az adóalap 1,19-szerese után a 16% szja-t és 27% ehót, akkor a bizonylatokat milyen analitikával kell felszerelni, hogy bármilyen ellenőrzés alkalmával elfogadható legyen?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítása, illetve ezek bizonylattal igazolt költségének az önkéntes részére történő megtérítése, valamint – a személyi jövedelemadóról szóló törvény kiküldetési rendelvényre vonatkozó szabályai megfelelő alkalmazásával – az önkéntes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 30.

Életbiztosításokhoz kapcsolódó adókedvezmények

Kérdés: Munkáltatóként az intézetünk vezetőire életbiztosítást kötöttünk. Ezekben a szerződésekben szerződő fél az intézet, biztosított a munkavállaló, elérési kedvezményezett az intézet. A szerződéseket lejárati időre kötöttük. Mi a teendő, ha lejárati idő előtt az intézet átengedi ezeket a szerződéseket a munkavállalónak? (Szerződő fél is a munkavállaló lesz?) Milyen adó- és járulékterhe lesz a munkáltatónak, munkavállalónak? - Milyen adóterhe lesz a dolgozónak, ha lejárati idő előtt, és milyen, ha lejárati idő után veszi fel az így átadott biztosítást? - Ha kockázati (halál) eseményre kötött élethosszig tartó biztosítást kötöttünk, hogyan kell eljárni kifizetőként, amikor ezeket a szerződéseket átengedjük dolgozóinknak? - A biztosítás kockázati jellegét (melyre az Szja-tv. többször hivatkozik) kell-e kifizetőként bizonyítanom, illetve milyen feltételeknek kell eleget tennie ezeknek a biztosításoknak, hogy adómentesen átadhatók legyenek? (Mit jelent az Szja-tv. VII. számú melléklet 2. pontjának utolsó mondata?)
Részlet a válaszából: […] ...megszünteti, akkor a biztosító azúgynevezett maradékjog alapján járó összeget fizeti ki a részére. A hatályosSzja-tv. szerint kamatjövedelemnek minősül a maradékjogból származó bevételnekaz a része, amely meghaladja a magánszemély által, vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 14.

Intézmény dolgozóinak munkáltatói baleset-biztosítása

Kérdés: Intézményünk baleset-biztosítási szerződést kíván kötni a dolgozók javára. A dolgozók a szerződésben név szerint nem lennének megnevezve, a biztosítottak az intézmény mindenkori dolgozói lennének. Baleset bekövetkezése esetén a biztosító szolgáltatását a balesetet szenvedő dolgozó kapná meg. Kell-e az intézménynek adóznia a biztosítási díj után?
Részlet a válaszából: […] ...a baleset-biztosítási és a teljes és végleges munkaképtelenségre szóló betegségbiztosítási díj formájában juttatott jövedelem.Tekintettel arra, hogy a kérdésben megjelölt biztosítási szerződésben a magánszemélyek név szerint nincsenek ugyan megnevezve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.