Nevelőszülőnek fizetett nevelési díj és külön ellátmány adózása

Kérdés: Intézményünk a helyettes szülőknek a következő kifizetéseket teljesíti, amennyiben gyerme­ket helyeznek el náluk.
Nevelési díj: 28 500 x 120% = 34 200/30 nap = 1140 Ft/nap
Ellátmány: 34 200 x 12 hó = 410 400 x 25% = 102 600/365 nap = 281 Ft/nap
Nevelőszülői díj: 15 000 Ft/hónap
A fenti kifizetéseket terheli-e adó vagy járulék, mit és mennyit vonjunk le a fenti összegekből?
Részlet a válaszából: […] ...rögzíti, hogy a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és különellátmány a szociális törvény alkalmazásában nem minősül jövedelemnek. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 66/O. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Önkormányzati tanács elnökének tiszteletdíja

Kérdés: Többcélú önkormányzati társulás elnökének (főállású polgármester), illetve elnökhelyettesének fizethető-e munkájának elismeréseként havonta tiszteletdíj (állományba nem tartozók tiszteletdíja jogcímen), melynek összegét a társulási tanács határozatban állapítja meg? A leköszönő elnök részére 2011. januárban (2010. évre vonatkozóan) egy összegben fizethető-e tiszteletdíj? Ha ez nem lehetséges, milyen más juttatásban részesülhetnek?
Részlet a válaszából: […] ...által megszavazott összeg tiszteletdíjként kifizethető,akár egy összegben is. A tiszteletdíj, illetve a tisztség ellátásáért fizetettjövedelem (pl. jutalom stb.) elnevezésétől függetlenül a személyijövedelemadózásban mint jogszabály alapján választott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 22.

Képzési költség adókötelezettsége

Kérdés: Az egyik munkavállalónkat tanulmányi szerződéssel – melyben vállaltuk az utazási költségek megtérítését is – beírattuk egy mérlegképes könyvelői tanfolyamra. A kérdésem az lenne, hogy a részére jutatott BKV-bérlet után meg kell-e fizetni az Szja-tv. 70-71. § szerinti 25%-os adót?
Részlet a válaszából: […] ...a minimálbér két és félszeresét meghaladó része pedig az Szja-tv.69. §-a szerint adóköteles, tehát az után 54 százalék személyi jövedelemadót ésa képzési költség személyi jövedelemadóval növelt összege után 27 százalék társadalombiztosításijárulékot kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Őstermelő

Kérdés: Önállóan működő és gazdálkodó általános iskolánk főzőkonyhát üzemeltet. Kérdésünk az lenne, hogy ha mezőgazdasági őstermelőtől szeretnénk felvásárolni a konyha részére, ezt hogyan tudjuk teljesen szabályosan megtenni? Milyen nyilatkozatokat kell kérni az őstermelőktől? Változtat-e valamin az a tény, hogy nyugdíj, főállás mellett őstermelő, akitől felvásárolnánk, vagy nincs állása, csak őstermelő?
Részlet a válaszából: […] ...kell meggyőződniük, hogy az érintett személy valóbanőstermelőnek minősül-e, és rendelkezik-e őstermelői igazolvánnyal.A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény(továbbiakban: Szja-tv.) 3. § 18. pontja szerint mezőgazdasági őstermelő az a16...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Egyidejűleg több részmunkaidős jogviszony fennállása egyéni vállalkozás mellett

Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?
Részlet a válaszából: […] ...végző magánszemélynek havi rendszeres járulékfizetésikötelezettsége nincs. Amennyiben vállalkozásából jövedelmet vesz ki, ajövedelemkivétellel egy időben keletkezik járulékfizetési kötelezettsége, azaza jövedelemkivét után 2009. július 10-éig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.

Prémiumévek program

Kérdés: Intézményünkben önkormányzati átszervezés miatt csoportösszevonásra, ennek következményeként létszámleépítésre kerül sor. A munkavállaló, akinek a közalkalmazotti jogviszonyát felmentéssel kellene megszüntetni, véleményem szerint jogosult a prémiumévek programba történő bekapcsolódásra. Női munkavállalóról van szó, aki 1953. 07. 18-án született, 2 gyermeke van. Munkaviszonyának kezdete 1971. 06. 21., állami gazdaságban dolgozott 1971. 08. 15-ig. 1971. 09. 09-től általános iskolában tanító. 2008 júniusában rendelkezni fog 37 év szolgálati idővel. Jogosult-e a kolléga bekapcsolódni a prémiumévek programba? Csak akkor kell-e felajánlani számára a lehetőséget, ha az ő munkaviszonyát szüntetném meg felmentéssel, vagy egyébként is? Mennyi lenne az illetménye, és változna-e annak minősítése adójogi, illetve társadalombiztosítási szempontból? Jár-e számára 13. havi illetmény, vagy csak az étkezési hozzájárulás 30%-a illetné meg? Mennyi időre szóló határozott idejű jogviszony jönne létre esetében? Jár-e neki akkor felmentési idő, ha eléri az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatárt? A munkaügyi központtal neki is kellene-e kapcsolatot tartania, vagy ez csak a különleges foglalkoztatási állományra vonatkozó szabály?
Részlet a válaszából: […] ...juttatása tehátalacsonyabb, mint korábbi illetménye, de adózás és járulékok szempontjából nemváltozik a megítélés, továbbra is bérjövedelemként kell elbírálni, hiszen ajogviszony ezután is fennáll, még ha részmunkaidős és határozott idejű is.Kevesebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 1.

Munkáltatói adómegállapítás

Kérdés: Munkavállalónk év közben érkezett hozzánk. Most jelezte, hogy munkáltatói adómegállapítást kérne. Nem adta le azonban a korábbi munkáltatójától származó igazolásait, így nem is tudunk munkáltatói elszámolást készíteni. Jól gondoljuk-e, hogy munkavállalónknak 53-as bevallást kell beadnia?
Részlet a válaszából: […] ...átadja a munkáltatónak, ésegyébként nincs kizárva az adóhatósági adómegállapításból. A munkáltatóiadómegállapítás során a jövedelem meghatározásakor tételesköltségelszámolásnak, ide nem értve az Szja-tv. szerint igazolás nélkülelszámolható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 5.

Túlvont járulék visszaigénylése

Kérdés: Munkáltatóm közalkalmazotti munkaviszonyomat 2006. 11. 04-vel kezdődő felmentési idővel 2007. 07. 03-án felmentéssel megszüntette. Munkáltatóm a felmentési béremből a nyugdíjjárulékot levonta 2006 novemberében. Ezzel a járulékösszeggel 2006-ban túlléptem a járulékfizetési kötelezettség felső határát, pontosan a 2007. 01. 01.-2007. 07. 03-ig elszámolt felmentési bérre jutó nyugdíjjárulékkal. Ezenkívül vonták a 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is ebből a felmentési bérből. Nyugdíjazásomat a felmentési idő lejártakor beadtam 2007 júliusában (törvény által engedélyezett 6 hónapra visszamenőleg). Tehát 2007. 01. 01-jétől vagyok nyugdíjas. Munkáltatóm 2006. 12. 31-ével megszűnt. Kérdésem, hogy a túlvont járulék visszaigénylésére milyen lehetőségem van?
Részlet a válaszából: […] ...a 2007-re kifizetettfelmentési időre járó jövedelmet érinti, a tévesen levont járulékot a 2007.évről beadandó személyijövedelemadó-bevallásával egy időben tudjavisszaigényelni. A visszaigénylésnél viszont figyelembe kell venni a 2007.évben év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Szlovák állampolgárt alkalmazó munkáltató adó- és járulékkötelezettségei

Kérdés: Szlovák állampolgárt részmunkaidőben munkaszerződéssel 10 havi határozott időtartamra kívánunk alkalmazni. Nevezettnek Szlovákiában főállású munkaviszonya van, Magyarországon nem lesz lakhelye, nincs adóazonosító jele s taj-száma. Munkavégzés mindkét országban lesz. A munkáltatónak milyen bejelentési, járulékfizetési kötelezettségei vannak, illetve a munkavállalótól milyen okmányok, igazolások kellenek, és a béréből mit és mennyit kell levonni?
Részlet a válaszából: […] ...– rendelkezései szerint adóköteles.2005. január 1-jétől a külföldi magánszemélyek részére is csakakkor fizethető ki az adóköteles jövedelem (illetve akkor állítható ki azadókedvezményre jogosító igazolás), ha a külföldi magánszemélynek vanadóazonosító száma....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 30.

Tanulóknak kifizetett pénzjutalom

Kérdés: Gimnáziumunk a tanév végén pénzjutalmat fizet a jó tanulóknak. Milyen adó és járulék terheli ezt a kifizetést? Mi a teendő, ha a gyerekeknek nincs adóazonosító számuk?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységet nem folytató magánszemély, ha nem végez áfaköteles tevékenységet, és nem rendelkezik adóazonosító jellel, a jövedelemadó-köteles bevételének megszerzése előtt kérnie kell "adószámot" az állami adóhatóságtól. Az Art. 16. § (5)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.
1
2
3