Érdekeltségi hozzájárulás számlázása

Kérdés: Önkormányzatunk területén van kiépített víz- és csatornaközmű-hálózat. Előző évben egy új utcában kiépítésre (bővítésre) került a hálózat. A kiépítését saját forrásból és a lakosság által fizetendő érdekeltségi hozzájárulásból valósítja meg. (A lakossági hozzájárulás összege nem fedezi a beruházás összegét.) Önkormányzatunk alanyi adómentes. Kell-e számlát kiállítani a befizetendő érdekeltségi hozzájárulásról, ha igen, van-e áfatartalma? Ha szükséges a számla kiállítása, milyen módon kell a több részletben megfizetendő hozzájárulásról a számlát kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulással.Lakossági felhasználó a Vksztv. 2. §-ának 15. pontja alapján az a természetes személy felhasználó, aki nem jövedelemszerző gazdasági tevékenység keretében, saját háztartása, üdülő vagy hétvégi ház, garázs ellátása érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Magánszemély tárgyieszköz-értékesítése

Kérdés: Vásárolhat-e önkormányzat magánszemélytől számla ellenében tárgyi eszközt?
Részlet a válaszából: […] ...A vevő gazdasági szervezet bizonylata a szerződés és a kifizetésről szóló pénztárbizonylat vagy a banki átutalás. A személyi jövedelemadó megállapítása tekintetében az Szja-tv. 58. §-ának szabályai szerint kell eljárni.Abban az esetben, ha művész az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 27.

Alanyi adómentes számlázás

Kérdés: Az Áfa-tv. 49. § (6) bekezdése szerint a 4 milliós értékhatárba a tárgyi eszköz értékesítését nem kell beszámítani. Ettől függetlenül az erről szóló számlát lehet-e az alanyi mentes előírásnak megfelelő módon – az Áfa-tv. 13. § 16. q) pontja előírása szerint – az alanyi adómentességre hivatkozva kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...időarányosan nem haladja meg a 4millió forintot, a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodó,valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján átalányadózástválasztó mezőgazdasági kistermelők esetében pedig a 6 millió forintot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 26.

Tankönyv-értékesítés

Kérdés: Iskolánk egyik dolgozója az iskola nevében értékesíti a tankönyveket. A számlák az iskola nevére szólnak, az intézmény ezeket teljes összegben kifizeti a kiadónak, vagyis az előzetesen felszámított áfát is. A számlák fedezetét a szülőktől beszedett pénz, illetve állami támogatás adja. Így az iskola "csak technikai közvetítő" a kiadó és a szülő között, aki a végső fogyasztó, az áfa alanya. Miért kell az iskolának az 5% vagy 25% áfát befizetnie, ha azt már egyszer a kiadó felé teljesítette, és amely összeg egyébként sem igényelhető vissza? Mivel az iskola többletjövedelemhez nem jut, miből fedezné ezt az áfabefizetést?
Részlet a válaszából: […] Az ügylet megítélése attól függ, hogy ki értékesíti saját nevében a tankönyvet, azaz hogy szól a tankönyv-értékesítésre irányuló szerződés.A kérdés szerint a dolgozó az iskola nevében végzi az értékesítést, ezért az iskola számlázórendszerén, vagy annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Térítésmentes átadás elszámolása

Kérdés: Önálló költségvetési intézmény vagyunk. Munkavállalónk részére ingyenesen adunk át számítógépet. Kérdéseim a következők: 1. Az Szja-tv. 1. sz. melléklet 7.11. pontja szerint a fenti térítésmentesen történő szerzés nem adóköteles. Ez azt jelenti, hogy az átadó intézménynek sem kell 44% szja-t fizetnie? 2. Ha a fenti számítógép korábbi beszerzésekor az áfát nem igényeltük vissza, akkor a térítésmentes átadáskor kell-e áfát befizetni, és ha igen, az intézménynek, vagy a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] ...a számítógépet az átadását megelőzően már legalább két évig használták. E rendelkezés alapján a juttatás után nem kell személyi jövedelemadót fizetnie sem a magánszemélynek, sem pedig a számítógépet átadó intézménynek (kifizetőnek).Egyébként a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.