Otthonteremtési támogatás visszafizetése

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja használt lakás felújításához, bővítéséhez kapott otthonfelújítási támogatásból újított fel ingatlant. Egy másik alkalmazottunk pedig új lakás vásárlásához, építéséhez családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) felhasználásával épített ingatlant. Mindkét alkalmazottunk értékesíti az ingatlanokat az elidegenítési és terhelési tilalom fennállásának időszakában (ez általában 10 év), így a kapott támogatásokat vissza kell fizetniük. A használt lakás felújításához, bővítéséhez kapott otthonfelújítási támogatás esetében, a támogatás összegéből megvalósított munkálatokkal kapcsolatos, számlával igazolt kiadások elszámolhatók-e értéknövelő beruházásként az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem megállapítása során, azokkal csökkenthető-e az ingatlan átruházásából származó bevétel? Az új lakás építéséhez kapott CSOK-kal szerzett ingatlan esetében az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem kiszámítása során az átruházásból származó bevétel csökkenthető-e a támogatásként folyósított összeggel, vagy esetleg a büntetőkamatot is tartalmazó visszafizetett összeggel?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 3. §-ának 32. pontja szerint értéknövelő beruházásnak minősül az ingatlan szokásos piaci értékét növelő ráfordítás, azzal, hogy szokásos piaci értéket növelő ráfordításnak minősül az az igazolt kiadás is, amely– ingatlan átruházása esetében az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Felsőoktatási műemlék épület felújításának tao-kedvezménye

Kérdés: Költségvetési szervként működő egyetem vagyunk. Van két műemlék épületünk, amelyeknek vagyonkezelője az egyetem. Olvastunk a tao-kedvezményről, az lenne a kérdésünk, hogy élhetünk-e valamilyen adókedvezménnyel a műemlék épület felújításával kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...személyhez kapcsolódó társaság újítja fel vagy tartja karban, a magánszemély tulajdonképpen bevételre tesz szert ezáltal. De ez után a jövedelem után nem kell adót fizetni. Hasonlóképpen adómentes a bevételszerzés akkor is, ha a magánszemély nem tulajdonos, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Önkormányzat által nyújtott pályázati támogatás

Kérdés: Az önkormányzat pályázati felhívásain (kulturális, sportcélok stb.) rendszeresen nyernek magánszemélyek is, akikkel az önkormányzat támogatási megállapodást köt, és vissza nem térítendő támogatást biztosít részükre. Kérdésünk, hogy milyen közterhei vannak a magánszemélyek részére kifizetett támogatásoknak?
Részlet a válaszából: […] ...pénzbeli juttatások,támogatások – a törvényben rögzített feltételek megvalósulása esetén – mentesekaz adó alól, illetve a jövedelem kiszámításánál figyelmen kívül maradnak,esetleg adóterhet nem viselő járandóságnak minősülnek. Amennyiben az Szja-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 23.

Támogatásban részesülő magánszemély adókötelezettsége

Kérdés: A helyi védettséggel érintett épített értékek felújítási munkálatainak támogatására önkormányzatunk pályázatot írt ki. Pályázni lehet a felújítás költségeinek 50 százalékáig, mely összegnek az 50 százaléka kamatmentes kölcsön. A pályázat nyertesének magánszemély esetében keletkezik-e és milyen címen jövedelme?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 7. § (1) bekezdésének nb) pontja szerint ajövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a jogszabály alapjánnyilvánosan meghirdetett pályázat útján költségvetési, önkormányzati forrásbólmagánszemély részére lakóépületnek az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 18.

A különböző jogcímeken adott munkáltatói juttatások adózási szabályai

Kérdés: A Ktv. 49/H §-a különböző jogcímű juttatások biztosítását teszi lehetővé a köztisztviselők részére. Ilyen a bővítéssel, a komfortfokozat növelésével nem járó lakásfelújításhoz nem hitelintézeten keresztül nyújtott, vissza nem térítendő támogatás és kedvezményes kamatozású kölcsön, a lakhatási, családalapítási és szociális támogatás, az üdülési hozzájárulás. Ezen támogatások juttatásáról a hivatal közszolgálati szabályzata rendelkezik. Milyen adókötelezettséget eredményeznek az előzőekben felsorolt juttatások?
Részlet a válaszából: […] ...kamatozású vagy a kamatmentes lakáscélú hitel esetén a munkáltatónak nem kell a kamatkülönbözet utáni 44 százalékos személyi jövedelemadót megfizetnie akkor, ha a hitelt a munkáltató pénzintézeten keresztül nyújtja a dolgozó olyan lakásának építéséhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.