9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Munkába járás költségei
Kérdés: Cégünknél a munkaszerződésekben a munkavégzési hely az alábbiak szerint van rögzítve: "A munkavégzés helye a munkáltató székhelye, illetve telephelyei." A szokásos munkavégzési hely azonban ezek közül vagy az egyik, vagy a másik, tehát csak alkalmanként fordul elő, hogy a telephelyen dolgozóknak el kell utazniuk a székhelyre vagy fordítva. Ezek egyébként eltérő megyében vannak. Amennyiben tehát egy, rendszerint a telephelyen munkát végző munkavállalónak a munkáltató utasítására a székhelyen kell munkavégzésre megjelennie, és oda a lakó- vagy tartózkodási helyéről saját gépkocsijával utazik el, ez az út nem számolható el részére kiküldetési rendelvénnyel? Ez munkába járásnak minősül, és így adómentesen csak max. 30 Ft/km számolható el? Mi a helyzet abban az esetben, ha a munkavállaló először a telephelyre megy otthonról, majd onnan utazik el saját gépkocsijával a székhelyre munkát végezni? Ez esetben már elszámolható az utazás kiküldetésként? Végül, amennyiben egy munkavállaló munkavégzési helyeként a munkaszerződésben pl. egy megye területe szerepel, lakóhelyéről saját gépkocsival utazva a konkrét munkavégzési helyre, csak munkába járásról beszélhetünk, és kiküldetésként adómentesen nem számolható el részére az utazás, csak az egyes munkavégzési helyek közötti utak?
2. cikk / 9 Utazási költségtérítés
Kérdés: Egy szakképzési centrum Budapestről Budaörsre teszi át a székhelyét. A munkavállalók nagy része budapesti lakos, az új székhelyre csak budapesti BKV-bérlettel és egy kiegészítő bérlettel tudnak menni, mely Budapest és Budaörs között érvényes. Kötelező-e megtéríteni a budapesti helyi bérletet és a budaörsi kiegészítő bérletet 86%-ban? Milyen adókötelezettség keletkezik a juttatás után?
3. cikk / 9 Kiküldetés vagy hivatali út
Kérdés: Egyik dolgozónk Budapesten lakik és otthon dolgozik, de a munkaszerződése szerint hetente két napot az intézmény székhelyén, Nagykanizsán kell dolgoznia. A Budapest-Nagykanizsa közötti utazást és a szállásköltségét kiküldetésként számoltuk el. Helyesen jártunk el, vagy hivatali útnak kellene tekinteni?
4. cikk / 9 Munkába járás egy autóval
Kérdés: Két dolgozónk házaspárt alkot, egy autóval járnak dolgozni, és a feleségnek nincs is jogosítványa. A feleség is kéri a 15 Ft/km munkába járási költségtérítést, de szerintünk nem jár neki, mert nincs költsége a munkába járással kapcsolatban.
5. cikk / 9 Munkába járás saját személygépkocsival
Kérdés: Néhány munkavállalónk munkaszerződés szerint 2 különböző városban végzi munkáját (egy héten 3 nap az egyik, 2 a másik városban), és egy harmadik helység a lakóhelye. Saját személygépkocsi használata esetén hogyan számolható el részükre a költségtérítés? Csak a kilométerenkénti 9 Ft, mindkét munkavégzési hely esetében? Van-e lehetőség nagyobb összeg megtérítésére? Kell-e a munkavállalónak a tényleges költségeiről nyilatkoznia? Milyen adó- és járuléklevonási kötelezettségünk van, ha nem csak a 9 Ft-ot térítjük meg nekik?
6. cikk / 9 Munkába járás és hivatali, üzleti utazás költségtérítése
Kérdés: Szociális intézményünk kistérségi dolgozót foglalkoztat, aki saját gépkocsival látja el munkáját. A dolgozót változó munkahelyre vettük fel. Városi lakhelye és a falvak, továbbá a falvak közötti és belüli km-futásokat kiküldetési rendelvényen számoljuk el a mindenkori APEH-üzemanyagnorma és a 9 Ft/km alapján. Helyesen járunk-e el?
7. cikk / 9 Munkába járáshoz kapcsolódó költségtérítés formái – kötelezettség vagy lehetőség
Kérdés: Költségvetési intézményként adhatunk-e a dolgozóinknak 9 Ft/km-es költségtérítést a munkába járásukhoz, vagy csak a bérletekhez, illetve jeggyel történő utazáshoz járulhatunk hozzá? Mely esetekben kötelező a költségtérítés juttatása, és mikor beszélünk adható juttatásról?
8. cikk / 9 Külföldi kiküldetés és külszolgálat adózási szabályai
Kérdés: Nem egyértelmű számunkra, hogy az Szja-tv. alkalmazásában a külföldi kiküldetésre és a külszolgálatra ugyanazon szabályokat kell-e alkalmaznunk, vagy ez a két fogalom eltérő. Kérdésünk az, hogy az igazolás nélkül elszámolható költségekre, valamint a külföldön történő tartózkodás tartamának számítására mely szabályokat kell alkalmaznunk.
9. cikk / 9 Külföldi kiküldetés adóelszámolási szabályai
Kérdés: Intézményünk egyik munkatársa Németországba utazik azért, hogy egy ottani kórházban már alkalmazott gyógyítási eljárást elsajátítson. A külföldi (munkavégzéssel is járó) utazást intézményünk igazgatója rendelte el. A külföldi tartózkodás előreláthatólag több hónapig tart majd. Kérdésünk, hogy ez tartós kiküldetésnek számít-e, és ha igen, akkor milyen elszámolási (adóelőleg-levonási) szabályokat kell alkalmaznunk?