Portugál orvos kórházi alkalmazása részmunkaidőben

Kérdés: Eszjtv. hatálya alá tartozó kórház vagyunk. Foglalkoztatni szeretnénk egy portugál állampolgárságú orvost havi 20 órában. Magyarországon csak ebben az időszakban tartózkodik. Szerepel az Országos Kórházi Főigazgatóság (okfő orvosok) működési nyilvántartásában (van pecsétszáma). Rendelkezik adóazonosító számmal, munkaköri alkalmasságival, szakképesítés elismerésekkel, illetve a MÁK-nál technikai tajszámmal. Jól gondoljuk, hogy az alkalmazásához be kell szereznie még az A1 jelű nyomtatványt, amivel igazolni tudja, hogy lakóhelyén, Portugáliában biztosított, illetve hoznia kellene a lakóhelye adóhatóságától egy igazolást, hogy külföldi adóügyi illetőségét igazolja? (Ami igazolja, hogy ott adózik, nem belföldi adóügyi illetőségű.)
Részlet a válaszából: […] ...szóló egyezmény alkalmazhatóságát kell bizonyítani, szintén szükséges az igazolás.A munkaviszony úgynevezett nem önálló jövedelemnek számít, amelynél főszabály szerint a munkavégzés helye szerinti államban keletkezik az adókötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Bt. kültagjának biztosítási jogviszonya

Kérdés:

Önkormányzatunk egyik alkalmazottja esetében merült fel kérdésként, hogy ha van egy bt.-kültag, aki nem működik közre személyesen a vállalkozás tevékenységében, és van máshol heti 36 órás foglalkoztatással járó biztosítási jogviszonya, akkor őt a 'T1041-es nyomtatványon be kell-e jelenteni, valamint a havi '08-as bevallásban kell-e ezt a magánszemélyt szerepeltetni?

Részlet a válaszából: […] ...eredményező, természetes személyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról – ide nem értve a kamatjövedelem-adót –, járulékokról és/vagy a (2) bekezdésben meghatározott adatokról.Ugyanezen szakasz (2) bekezdése értelmében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Egyszerűsített foglalkoztatott utazási költségtérítése

Kérdés: Költségvetési szervünknél az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott dolgozó részére munkába járáshoz kapcsolódó utazási költségtérítés (MÁV-menetjegyek elszámolása) adható-e adómentesen, esetleg kiküldetési rendelvény alapján?
Részlet a válaszából: […] ...87%-a jár.Az Efo-tv. 7. §-ának (1) bekezdése szerint az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy utáni személyijövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – az Szja-tv., illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Online nyereményjáték

Kérdés: Intézményünk szeretne online nyereményjátékot indítani, melynek keretében marketingeszközöket vagy az intézményünknél felhasználható fürdőbelépőjegyet lehetne nyerni. Az így kiadott ajándékokkal milyen módon lehet elszámolni? Adózás tekintetében a marketingeszközök beszerzési árával, valamint a belépőjegy-árusításban szereplő összeggel számolva a reprezentáció-hoz hasonló módon egyes meghatározott juttatásként személyijövedelemadó- és szochoköteles?
Részlet a válaszából: […] ...készítése. A sorsoláson közjegyző jelenléte kötelező.Ajándéksorsolás, egyéb sorsolásos játék esetén a nyeremény egésze jövedelem, azzal szemben nincs lehetőség költségelszámolásra. A nem pénzbeli nyeremény piaci értékének 1,18-szorosa után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

Kedvezményes strandbelépő juttatása

Kérdés: Önkormányzat egyszemélyes kft.-je kedvezményes áron strandbelépőt ad az önkormányzatnak. Mivel a szokásos piaci ár alatt van az ára, felmerül-e áfaprobléma? Ha természetbeni juttatásként kapja a dolgozó, betudható-e ez az 1 éven belüli csekély értékű ajándéknak? Ha a számlázott árat nézzük, belefér a keretbe, de ha a piaci árat, akkor nem. Járulékmentes-e ez a juttatás?
Részlet a válaszából: […] ...formában történő értékesítése során alkalmazott ár, csökkentve a viszonteladó költségeivel és a szokásos haszonnal;c) költség és jövedelem módszer, amelynek során a szokásos piaci árat az önköltség szokásos haszonnal növelt értékében kell meghatározni;d)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Hivatali telefon magáncélú használata

Kérdés: Hivatali telefon magáncélú használata esetén, amikor nem kerül a magáncélú használat továbbszámlázásra, adózni kell. Ebben az esetben a telefonszámlát bontani kell, és az adó alapját képező részt egyes meghatározott juttatásként kell elszámolni? A számla áfarésze hogyan kerül elszámolásra?
Részlet a válaszából: […] ...történik a munkáltató részéről, ahola) a tételesen elkülönített magánbeszélgetések meg nem térített összege után a jövedelem 119%-a után 27% ehofizetési kötelezettség keletkezik. Az szja-alap a jövedelem százalékában 119%;b) tételes számla hiányában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Önkormányzat által külföldi delegáció fogadása

Kérdés: Az önkormányzat tevékenységi körében külföldi delegációt fogad. Az önkormányzat fizeti a delegáció vendéglátását, szállását és programjait. Az a kérdés, hogy külföldi állampolgárságú személyek esetében a vendéglátás, szállás és programok költségei után ugyanazok-e az adó- és járulékfizetési kötelezettségek, mint belföldi személyek (pl. munkavállalók) esetében?
Részlet a válaszából: […] ...után kell megfizetni a közterheket (119% után 15% szja és 27% eho). A reprezentációt a 7. § (1) bekezdésének s) pontja alapján jövedelemként nem kell figyelembe venni, ennek megfelelően a magánszemélynél nem keletkeztet adókötelezettséget, tehát annak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 24.

Képzéshez kapcsolódó juttatások nyújtása munkavállalónak EU-s pályázati forrásból

Kérdés: Költségvetési szervként EU-s pályázati támogatással szakmai továbbképzéseken vesznek részt néhányan. A pályázatban a tandíjak dologi költségként vannak tervezve. A képzésben részt vevőkkel tanulmányi szerződést kötött intézményünk. Az átvállalt tandíj (nem iskolarendszerű, illetve iskolarendszerű képzés esetében) összege béren kívüli juttatásnak minősül-e? A tanulással kapcsolatban gyakran van útiköltség-elszámolás, szállás- és étkezési díj. Hogyan könyveljük ezeket, K1107/K1113 személyi rovatokra, vagy K341 dologi kiadásként egyben mindent a tandíjjal vagy külön-külön? A tanulmányi szerződést rögzítsük előzetes kötelezettségvállalási dokumentumként, vagy a képzést folytató intézménnyel kötött megállapodást? Ha mindkettőt rögzítjük, akkor duplán jelenik meg pl. a tandíj költsége mint lekötött keret. A kifizetőt terheli-e valamilyen kifizetői járulék ezzel kapcsolatban (a továbbképzés a munkáltató érdekében merült fel)? Amennyiben a dolgozó nem tölti le a tanulmányi szerződésben vállalt időt, tőle mely költségek követelhetők arányosan?
Részlet a válaszából: […] ...beszélünk, az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének q), illetve r) pontja szerinti hivatali, üzleti utazás költségének – jövedelemnek nem számító tételnek – tekintendő (az ott meghatározott feltételek mellett),– ha a képzéshez kapcsolódó étkezést kap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 3.

Kettős adóztatás és járulékfizetési kötelezettség az EU-ban

Kérdés: Múzeumunkban osztrák és angol magánszemélyek tartanak időnként megbízási szerződés keretében előadást. Megbízási díjuk adó- és járulékfizetési kötelezettségére milyen szabályok vonatkoznak?
Részlet a válaszából: […] ...1976. évi 2. törvényerejű rendelet 14. cikke, és a 2011. évi CXLIV. törvény 14. cikke rendelkezik a szabad foglalkozásból származó jövedelemre vonatkozó adózási szabályokról.Fő szabály szerint az önálló tevékenységből származó jövedelem abban az államban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

Polgármesteri költségtérítés

Kérdés: Önkormányzatunknál a polgármester költségtérítési átalányban részesül. Milyen költségeket számolhat el? Kedvezőbb lenne-e, ha tételes költségtérítést kapna?
Részlet a válaszából: […] ...legyen.A költségátalányként kapott bevételből a magánszemély által nem igazolt rész nem önálló tevékenységből származó jövedelemként teljes mértékben adóköteles. A járulék alapja az adóköteles jövedelem.Ha a magánszemély az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 11.
1
2